Máris kategóriát léphet a tőzsdén a magyar IT-szektor egyik legígéretesebb cége

Hogyan lehetne néhány mondatban összefoglalni a Kermann IT történetét, mik az indulás óta elért főbb mérföldkövek?

Kovács Zoltán: A vállalat 2016-ban IT-rendszerintegrációval kezdte működését. Ez magában foglalja ügyfeleink IT-infrastruktúrájának tervezését, üzemeltetését és működtetését, a szerver- és hálózati infrastruktúrától – amelyen keresztül az internet is elérhető – a kliensoldali eszközökig, valamint az ezeken futó alkalmazásokig. Ezek az alkalmazások a vállalatirányítási rendszerektől kezdve egészen a komplex, egyedi igényeket kiszolgáló megoldásokig terjedhetnek. 

A portfólió az évek során folyamatosan bővült, 2021-től pedig a saját fejlesztésű megoldások és nemzetközi technológiai partnerek termékei is megjelentek a kínálatban. A cég fókuszában a vállalati szektor áll, elsősorban nagyvállalati ügyfelekkel, de 2024-től a 20–100 fős középvállalatok irányába is megkezdődött a nyitás.

2016-ban egy nyolcfős csapattal indultunk, 2017 végén éreztük először tulajdonostársammal, Baróthy Gáborral, hogy hosszútávon nem egy ránk szabott szervezetet szeretnénk működtetni, hanem valódi vállalatot akarunk építeni. Ekkor indult el tudatosan a cégépítés folyamata – az addig kizárólag műszaki fókuszú csapat mellé elkezdtünk értékesítési kapacitást építeni. 

Az első külsős értékesítő csatlakozása szintén komoly lépés volt: bizalmi fordulópont, hiszen onnantól nem mi tárgyaltunk minden ügyféllel, hanem másra bíztuk ezt. Ezt követően az árbevételben is jól mérhető mérföldkövek jöttek: az első milliárdos, majd a három-, végül az ötmilliárd forintos határ elérése. 

Ma az értékesítési csapat – a támogató területekkel együtt – 13-14 főt számlál, míg a teljes létszám bőven 100 fő felett van, az éves árbevétel pedig meghaladja a 11,5 milliárd forintot.

Fontos esemény volt az első akvizíció is, közvetlenül a Covid-időszak után, amelynek során egy, a miénktől eltérő vállalati kultúrából érkező csapat integrációját kellett végrehajtani. 

Szintén meghatározó pont volt – 2020–2021 körül –, amikor elkezdtük tudatosan felépíteni a HR-stratégiát, és kialakultak azok az önálló szervezeti egységek, mint a marketing vagy a humán erőforrás, amelyek egy nagyobb rendszer fogaskerekeiként önállóan is funkcionálnak. 

A 2023. év egyik legnagyobb kihívása a tőzsdére lépés előkészítése volt, ami hatalmas lépés egy olyan vállalat számára, aki a kezdetektől fogva organikusan építkezett, és amelyben kezdetben mindenről tudtunk, mindenhez személyesen kellett hozzányúlni. Most egy olyan struktúra felé haladunk, ahol már nem személyekhez, hanem folyamatokhoz kötődik a működés. A cél egy olyan szervezet, ahol az alapítók nélkül is működnek a rendszerek – ahol nem az egyének, hanem a folyamatok biztosítják a stabilitást. Ez a fajta építkezés szerintem minden vállalat esetében egy végtelen folyamat, és nálunk is biztosan az. 

A tavalyi évre áttérve: hogyan értékelik a 2024-es gazdasági év eredményeit? A 2023-ban elfogadott növekedési stratégiájukban az egyik kitűzött cél 2027-re a 10 milliárd forintos árbevétel elérése volt. Hogyan állnak most ezzel?

Sponga Edina: Én tavaly csatlakoztam a Kermann IT-hoz, de még előtte elkezdtem alaposabban utánanézni a cég aktuális számainak, átolvastam azokat a cikkeket, amelyek a tőzsdére lépés és a BÉT Xtend piacára történő belépés kapcsán születtek.

Már ezekből világosan kirajzolódtak a társaság céljai: noha 2023-ban még nem látszott egyértelműen a 8 milliárd forint feletti bevétel, a vállalat 2027-re már a 10 milliárdos árbevétel elérését tűzte ki célul.

Már akkor úgy láttam, hogy amennyiben a növekedési ütem fennmarad, ez a célkitűzés hamarabb is teljesülhet – és így is lett: 2024-ben nemcsak a 10, hanem a 11 milliárd forintos árbevételt is túlléptük. Ez közel 40%-os árbevétel-növekedést jelent az előző évhez képest. 

Milyen arányban járultak hozzá az árbevételhez a vállalat különböző szolgáltatásai, melyik volt a legdinamikusabban fejlődő ágazat?

Kovács Zoltán: Jelenleg a cég működésének alapját az infrastruktúra oldali szolgáltatásaink adják, amelyek az árbevétel több mint 90 százalékát teszik ki.

Ez a megoszlás abból fakad, hogy kizárólag nagyértékű eszközökkel foglalkozunk. Az átlagos tranzakcióérték jellemzően tízmilliós nagyságrendű, de nem ritkák a több százmilliós értékű eszköz-értékesítések sem. Nem kliensoldali eszközöket – például laptopokat vagy PC-ket – forgalmazunk, hanem szervereket, tárolórendszereket, illetve passzív hálózati infrastruktúrát, amely a fő fókuszterületünket képezi. Ezekhez rendelkezünk a szükséges gyártói minősítésekkel, valamint egy felkészült, magasan képzett mérnöki csapattal. 

Az infrastruktúra mellett két további üzletágunk is szerepet játszik az árbevételben. Az alkalmazásfejlesztési tevékenységünk jelenleg az árbevétel körülbelül öt százalékát adja, de a jövő évben már öt százalék feletti részesedéssel számolunk, mivel több új bevezetés van előkészületben és tárgyalás alatt. A BIM üzletágunk még egy százalék alatti árbevételi részarányt képvisel, de itt is várható növekedés, szintén új bevezetések miatt, így a következő évben ez az arány is emelkedhet.

Fontos kiemelni, hogy számunkra nem véletlenül bírnak stratégiai jelentőséggel ezek az üzletágak és megoldások. A BIM és alkalmazásfejlesztési szolgáltatások ugyan nem képviselnek jelentős árbevételi hányadot, de rendkívül magas a nyereségtartalmuk, mivel jellemzően nincs bennük külső költséghányad.

Az eredményszámok ezt egyértelműen alátámasztják: az árbevétel-arányos adózott eredmény jellemzően 5,5–6% körül alakul, míg az EBITDA-mutató 8–9% között mozog, attól függően, hogy milyen számviteli standardok szerint készítjük el a pénzügyi kimutatásokat. Ez az eredményesség úgy áll össze, hogy az árbevétel több mint 90%-át adó infrastruktúraoldali üzletág egyszámjegyű profittartalommal dolgozik – jellemzően közel 10%-kal –, míg a kisebb volumenű, de magasabb árrésű tevékenységek jelentősen hozzájárulnak a nyereségességhez. 

Ezeket a magas profittartalmú üzletágakat 2021-ben kezdtük el tudatosan építeni, az első akvizícióval. A stratégiai irány az volt, hogy az erős infrastruktúra-alapra, amely a működésünk gerincét adja, fokozatosan helyezzünk rá kisebb, de jövedelmezőbb szolgáltatási egységeket.  

A jövő Kermannja tehát továbbra is infrastruktúra-alapú lesz – ez a tevékenység marad a vállalat működésének középpontjában. Ugyanakkor egyre több kisebb de magasabb hozzáadott értékű szolgáltatási egység épül erre az alapra, amelyek a nyereségesség fokozását szolgálják, biztosítva a kiegyensúlyozott és fenntartható üzleti növekedést. 

Mik a várakozásaik a 2025-ös évre, főleg annak tekintetében, hogy a 2027-es stratégiai célokat már tavaly sikerült megvalósítani?

Sponga Edina: A jövőbeli terveket tudatosan visszafogott, konzervatív megközelítésből kezeljük, hiszen figyelembe kell vennünk a gazdasági környezetet, illetve a külpolitikai és egyéb piaci kockázatokat is. A célunk jelenleg az, hogy a 10 milliárd forintos árbevétel fölötti szint stabilan tartható legyen. Tavaly az eredményességünket is fokozni tudtuk: az EBITDA 850 millió Ft, az adózott eredményünk 612 millió Ft, mindkettő jelentős növekedést mutatott az előző évhez képest.

Az egy részvényre jutó nyereség 19%-ot, 47 Forintról 56 Forintra emelkedett. Az aktuális árfolyamhoz viszonyítva ez bőven 10% feletti hozamot jelent részvényenként, ami messze meghaladja a tőzsdei IT cégek jellemző hozamát.

A hatékonyságnövelés különösen fontos számunkra – ideértve az adminisztratív folyamatok automatizálását és egyéb működésfejlesztési projekteket is. Ugyanakkor tudjuk, hogy míg az árbevétel növekedése gyorsan érzékelhető, a folyamatfejlesztések hatása gyakran csak hosszabb távon jelenik meg a pénzügyi mutatókban, ezért kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy ezek a fejlesztések mielőbb és minél inkább beépüljenek a működésünkbe. 

A 2025-ös évre vonatkozó terveink konzervatívak, ugyanakkor növekedést és hatékonyságjavítást céloznak. A gyors növekedéshez igazítanunk kell a szervezeti struktúránkat, valamint a pénzügyi és működési folyamatainkat is.  

A konzervatív tervezés ellenére rendkívül dinamikus ütemben fejlődik a cég. Mi ennek a hajtóereje?

Kovács Zoltán: Működésünk két alappillére az üzletfejlesztési dinamizmus és a hatékonyság. Az utóbbiról Edina tud részletesebben beszélni, de kiemelendő, hogy a tavalyi eredménynövekedés egyik kulcsa egy vonal alatti, belső gazdasági racionalizálás volt, amely mintegy 100 millió forintot tett hozzá az eredményhez.  

Üzletfejlesztési szempontból a legnagyobb erősségünk, hogy gyorsan felismerjük és kihasználjuk a lehetőségeket: opportunisták vagyunk a szó jó értelmében – gyors döntés, gyors visszalépés, ha arra van szükség. A szervezetet akár napok alatt átszervezzük, ha egy új irány illeszkedik jobban a stratégiai vektorhoz. Hét éve csapatot építő vezetőként és tulajdonosként is úgy látom, hogy ma rendkívül erős, elkötelezett vezetői csapat dolgozik velünk. A működésünket az értékesítés húzza, a műszaki csapatot pedig másfél-két év alatt háromszor szerveztük át, hogy reagáljunk a piaci elvárásokra, most látjuk beérni ezt az átalakítást. Tavaly nőtt az árbevétel, az egy főre eső nyereség azonban enyhén csökkent. Ez főként az infrastruktúra fókuszú értékesítésből fakad, amely alacsonyabb profitot termel, mint a szolgáltatások. A jövőben, ha utóbbi nő, a profitráta is jelentősen javulhat.  

Azért tervezünk konzervatívan, mert 2020 óta folyamatos válsághelyzet van: COVID, ellátási problémák, infláció. Nem az illúziókból indulunk ki – realista üzletvitelt folytatunk. Nem látunk kiszámíthatóságot a gazdasági környezetben, számolunk azzal, hogy Magyarország nyitott gazdaság, és alkalmazkodnunk kell a világpiaci változásokhoz. 

Ugyanakkor azt gondolom, hogy az IT-szektor válságállósága kiemelkedő: ma már ezek a szolgáltatások a közművekkel egyenértékűek, ezért a szektor jóval kevésbé sérülékeny, mint más iparágak. Jelenleg a helyzet stabil, egészségesnek látjuk a működési környezetet.

Sponga Edina: A salesünk rendkívül erős, de az árbevétel emelkedéséhez az is nagyban hozzájárult, hogy egyre szigorodnak az információbiztonsági szabályozások. A pénzintézeteknek, állami intézményeknek – például a NIS2 vagy a DORA kapcsán – egyre több kötelező előírásnak kell megfelelniük, amiknek teljesítésében mi érdemi támogatást tudunk nyújtani.

Az árbevétellel kapcsolatban fontos pénzügyi szempont a devizás ügyletek kiegyensúlyozása is. Korábban több költségtétel – például licencek – devizában merült fel, míg a bevételek jellemzően forintban realizálódtak. Egy kedvezőtlen árfolyamváltozás esetén ez akár az eredményt jelentősen csökkenthette. Azzal, hogy árbevételi oldalon is törekszünk a deviza-fedezettségre, csökkentjük az árfolyamkockázatot: magasabb árfolyam esetén az árbevétel is magasabb értéken jelenik meg, miközben a kapcsolódó költségek is ugyanabban a devizában jelentkeznek. Ezt tovább lehet optimalizálni professzionális, de konzervatív pénzügyi eszközökkel, emellett nagy hangsúlyt fektetünk a költséghatékonyságra is, legyen szó akár változó, akár fix költségekről.

Tavaly végrehajtottak egy zárt körű tőkeemelést, amivel 457 millió forint került a kibocsátóhoz, ezt teljes egészében iparági akvizíciós célokra tervezték felhasználni. Hogyan halad ez a folyamat?

Kovács Zoltán: A tőkeemelésben körülbelül 65 magánszemély vett részt, ami kimagasló eredménynek számít, különösen annak fényében, hogy ezt teljes egészében saját szervezésben valósítottuk meg – intézményi közreműködés vagy részvényeseket biztosító szervezet nélkül. Jelenleg ez a szám már meghaladja a 130 főt, és a közelgő közgyűléshez kapcsolódó tulajdonosi megfeleltetés során ismét pontosítjuk az adatokat.  

Rövid távú célunk, hogy legalább 300–400 kisbefektető váljon tulajdonossá. Ezzel azt reméljük elérni, hogy elindul egy aktívabb, napi szintű kereskedés a részvényeinkkel, ami növeli az értékpapírok likviditását és a piaci forgalomképességet.

Ami az akvizíciós terveket illeti, jelenleg két belső fejlesztés indult el spin-off formában. Az egyik egy komplex eszközgazdálkodási és vagyongazdálkodási rendszer, amely – függetlenül attól, hogy épületekről, helyiségekről vagy például egy közlekedési vállalat járműparkjáról és reklámfelületeiről van szó – lehetőséget biztosít ezen erőforrások hatékonyabb nyilvántartására és menedzsmentjére. Ezeket a nyilvántartásokat ma még sok esetben manuálisan, papíralapon kezelik, ami jelentős adminisztrációs terhet és erőforrás-pazarlást jelent. A digitalizáció lehetőséget teremt a munkafolyamatok automatizálására, miközben az emberi erőforrásokat magasabb hozzáadott értékű feladatokra lehet átcsoportosítani. 

A fejlesztések finanszírozása belső forrásból, saját tőkéből történik. Vizsgáltunk külső akvizíciós célpontokat is, ezek közül két esetben jutottunk el átvilágításig, azonban nem született megállapodás.   

Az akvizíciós stratégia természetesen továbbra is aktív része terveinknek. Jelenleg is van olyan potenciális célpont, amellyel tárgyalásban állunk.

Említette, hogy stratégiai cél a kisbefektetők bevonása. Több, mint egy éve indult el a BÉT Xtend piacán a Kermann IT részvényeivel való kereskedés, hogyan látják, mikor és milyen feltételek mellett lehet reális a standard kategóriába való lépés?

Sponga Edina: A felkészülési folyamat gyakorlatilag már a 2024-es év során megkezdődött. Amikor a Kermann belépett a Budapesti Értéktőzsde Xtend piacára, egyértelműen megfogalmazódott az a stratégiai cél, hogy a következő lépés a standard kategóriára való áttérés lehet. Ennek megfelelően már 2024-ben elindítottuk az ehhez szükséges folyamatok strukturált kialakítását, tudatosan készülve az ottani jelenlét szakmai és szabályozási követelményeire. 

Úgy véljük, hogy a 2025-ös év teljes egészében ennek a felkészülési szakasznak a jegyében telhet. Már most a tőzsdei standard kategória elvárásaihoz igazítjuk a beszámolási ciklusainkat, a kontrolling rendszereink fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt, hogy megfeleljünk a transzparens, magas szintű működési sztenderdeknek. Az egyik legfontosabb célkitűzés az IFRS alapú beszámolási rendre való áttérés, és az ehhez szükséges könyvviteli rendszer kialakítása. A jelenlegi fejlesztések alapján úgy látjuk, hogy a beszámolási struktúránk az idei év végére teljes mértékben képes lesz megfelelni ennek az elvárásnak.   

Lehetséges célként továbbra is 2026 szerepel a stratégiánkban, ekkor léphetünk át a standard kategóriába.

Kovács Zoltán: A cél továbbra is a legalább 350–400 fős kisbefektetői bázis elérése, mert a likviditás és a napi kereskedés kialakulásának ez lehetne az alapja. Ehhez nincsen kész recept – nincsen használati útmutató, amit felcsapva lépésről lépésre haladni lehetne. Mi azt az utat választottuk, hogy építjük a tőzsdei márkánkat, a hitelességünket, és igyekszünk azokhoz az emberekhez eljutni, akik számára relevánsak lehetünk. Az első évben úgy gondolom, hogy hoztuk, amit ígértünk, a többi már a tőzsdei befektetőkön műlik.

Vállalatként bennünket elsősorban a cégérték növelése hajt, mert hosszú távon úgy gondoljuk, hogy a fundamentumok mentén építkező, értékvezérelt munka térül meg a legjobban. Nem hiszek abban, hogy mindenáron valami forradalmit kell mondani vagy tenni ahhoz, hogy sikeresek legyünk: számomra az számít, hogy amit csinálunk, azt hitelesen és jól tegyük.

A cikk megjelenését a Kermann IT Solutions Nyrt. támogatta.

Címlapkép forrása: Berecz Valter

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ

A cikk elkészítésében a magyar nyelvre optimalizált Alrite online diktáló és videó feliratozó alkalmazás támogatta a munkánkat.