Elemzés

Fantasztikus lesz az év vége a Rábánál

A Rába menedzsmentje a harmadik negyedéves gyorsjelentést követően megerősítette egész éves várakozását, 2011-re 10 százalékos árbevétel-bővülést jeleztek előre 2010-hez képest, az EBITDA pedig a tavalyi szinten maradhat a menedzsment szerint. Ahhoz, hogy az egész éves célok teljesüljenek, a Rábának több szempontból is rekord-közeli negyedévet kellene felmutatnia az év végén, az utoljára a válság előtti időkben látott árbevételhez az elmúlt 5 évben csak egyszer elért EBITDA-marzsot kellene elérnie a magyar gépgyártónak. A feladat nem könnyű, de nem is lehetetlen, az alábbiakban végigvettük a fontosabb pontokat, amelyek alapján elérhetők lennének a kitűzött célok.

Az, hogy a negyedik negyedév és így az egész év sikeres lesz-e a Rábánál, azért is fontos, mert befolyásolhatja azokat a befektetőket, akik az állam által felajánlott 815 forintos ár elfogadásán morfondíroznak.

Itt az idő bevásárolni a magyar piacokon (portfólió-ajánló)

Míg októberben a magyar részvények és kötvények alulsúlyozása mellett érveltek a hazai alapkezelők (utólag láthatóan helyesen), most a hazai eszközök vásárlását tartják érdemesnek. A hazai részvények és kötvények súlya az összesített modell-portfólióban 19-ről 28 százalékra nőtt, amit főként a kormány és a bankok közti viszony javulásával, illetve az IMF tárgyalások megkezdésével magyaráztak a portfólió-ajánlót készítő alapkezelők. A másik oldalon a legbiztonságosabbnak számító pénzpiaci eszközök arányának nagymértékű csökkentése állt, ami egyben a kockázatvállalási hajlandóság jelentős növekedését is jelentette október óta. Bár az európai adósságválság továbbra is komoly kockázatokat rejt, a részvénypiacok stabil ellenállását több alapkezelő is optimistán értékelte.

Magyarországi bankok - profit kockázattal

A közkeletű vélekedés szerint a válság bekövetkezte előtti évtizedben a magyarországi bankok nagyon nyereségesek voltak. A hazai politikusok politikai oldaltól függetlenül szeretnek hivatkozni arra, hogy az elsősorban külföldi tulajdonban lévő kereskedelmi bankok tőkearányos nyeresége milyen sokkal haladta meg a nyugat-európai átlagot. A nagy nyereség "vádja" azonban a közelebbi vizsgálódás alapján egyáltalán nem állja meg a helyét - írja alábbi cikkében Felcsuti Péter, a Raiffeisen Bank korábbi vezérigazgatója, a Bankszövetség egykori elnöke.

Napokon belül robbanhat az "újabb bomba" az USA-ban

Európához hasonlóan az USA is nyakig ül az adósságban. Múlt héten az adósságmutató túllépte a 15 ezer milliárd dollárt, és a politikusoknak mindössze néhány napjuk maradt, hogy megállapodjanak. Ha az egyeztetések sikertelenül zárulnak, akkor valamelyik hitelminősítő biztosan lépni fog.

A Rába felvásárlása nem államosítás (Interjú)

Az MNV véleménye szerint az állam érdemi befolyást szerez majd a Rábában, piaci szereplőkkel folytatott informális megbeszélések alapján ugyanis igen magas annak a valószínűsége, hogy a befektetők jelentős hányada él majd ezzel a lehetőséggel, és felajánlja részvényeit a 815 forintos ajánlati áron, mondta el a Portfolio.hu-nak adott exkluzív interjújában Dr. Polacsek Csaba. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. társasági portfólióért felelős főigazgatójától megtudtuk, a Rába felvásárlására összesen 13,4 milliárd forint áll rendelkezésre, a felajánlott részvényekért kifizetett tényleges összeg pedig az idei év költségvetését terheli. Polacsek azt is elmondta, a Rábát nem államosítják, szabályozott tőkepiaci tranzakció keretében tesz nyilvános vételi ajánlatot az állam a társaság részvényeire.

Új mentőcsomag a devizahiteleseknek - Mivel járhat?

Önkéntes és részleges adósság-elengedésen alapulhat a devizahitelesek új mentőcsomagja, emiatt a görög állam mentőcsomagjára emlékeztet. A végtörlesztésnél így is szakszerűbb, az eddigi árfolyamrögzítésnél pedig várhatóan nagyobb hatással járó koncepciót tett a Bankszövetség a kormány asztalára. Ha igazak a kiszivárgott információk, miszerint átvállalnák a bankok az árfolyamrögzítést igénybe vevők gyűjtőszámlás tartozásának egy részét, az nem csak az ügyfelek, de a bankok számára is járható út lenne a devizahiteles problémák enyhítésére. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne vállalnának újabb súlyos, több tízmilliárdos veszteségeket a bankok - az alábbiakban bemutatjuk a Portfolio.hu ezzel kapcsolatos számításait.

Lefeküdtünk az utált IMF-nek

A kormány meglépte azt a felelős lépést, amit már korábban kellett volna - a finanszírozási kockázatokkal terhelt, leminősítés előtt álló ország védőhálót kaphat. A bejelentés módja azonban annyira előkészítetlen, pánikszerű volt, hogy az tovább rombolja a gazdaságpolitika hitelességét.

Még nem terhelte az OTP-t a végtörlesztés

Az OTP ma hajnalban megjelent gyorsjelentésében az elemzői várakozásoknál lényegesen jobb számokat tett közzé. A nettó kamatbevétel és a nem kamatjellegű bevételek is a konszenzus felett alakultak, miközben a működési költségek a vártnak megfelelő szintet érték el. Az előző negyedévek trendjének megfelelően a hitelportfólió minősége tovább romlott, bár a minőségromlás dinamikája még mindig elmarad a 2008-2009-es időszakban látott szinttől. A leánybankok közül az orosz ismét kiemelkedően teljesített, de a profithoz az ukrán és a bolgár operáció is hozzájárult.

Összességében egy kifejezetten erős negyedévet tudhat a háta mögött az OTP, ez alapján és főleg a tegnap meglebegtetett esetleges IMF-megállapodás tükrében akár komolyabb emelkedést is láthatnánk pénteken az OTP papírjaiban, ezt azonban tompíthatja az, hogy a nemzetközi befektetői hangulat tegnap ismét borúsabbá vált, az amerikai piacon is büntették a bankpapírokat.

A gyorsjelentés főbb pontjai a következők:

• Vártnál jobb számok a fontosabb sorokon, a konszolidált adózott eredmény 35 milliárd forint lett a várt 28 milliárddal szemben
• A kamatbevétel emelkedésével párhuzamosan javult a kamatmarzs
• Konszolidált szinten a hitelportfólió minősége tovább romlott, több leánybanknál azonban már javulás látszik
• Az orosz leánybank továbbra is száguld
• Közel 60 milliárd forintnyi céltartalékot képzett a bank, a késedelmes hitelek céltartalékkal való fedezettsége nőtt
• A bankcsoport 7,3 milliárd forintnyi bankadót fizetett a negyedév során
• Az OTP Csoport még mindig Európa egyik legtőkeerősebb pénzintézete
• Eddig az OTP érintett ügyfeleinek 9 százaléka jelezte végtörlesztési igényét, a tendenciák alapján arányuk az összes deviza jelzáloghiteles 20 százalékát is elérheti, a bank közel 40 milliárd forintos veszteséget szenvedhet el a végtörlesztések miatt
• A végtörlesztések miatt eddig 1,8 milliárd forintos vesztesége keletkezett az OTP-nek, a teljes veszteség adózás után közel 40 milliárd forint lehet

Recessziós kilátások: mit üzen a részvény- és a kötvénypiac?

Az Európában tomboló adósságválság, valamint a globális gazdasági aktivitás elmúlt hónapokban látott lassulása révén a befektetőkben újból felerősödtek a növekedéssel kapcsolatos félelmek, a részvényárfolyamok alakulását elnézve pedig nem túlzás azt állítani, hogy a befektetők egy esetleges újabb recessziótól tartanak. Az alábbiakban azt néztük meg, hogy az Egyesült Államokban a részvény és a kötvénypiac milyen gazdasági forgatókönyvet áraz, továbbá azt is megvizsgáltuk, hogy a múltban melyik eszközosztály volt hatékonyabb a recessziók előrejelzésében.

Elindult a végjáték az eurózónában

Harapófogóba került az euró övezet, két megoldás van, vagy megvalósul egy szorosabb együttműködés az országok között, vagy a monetáris unió összeomlik. A fertőzési hatás megállítása érdekében az Európai Központi Banknak vagy az EFSF-nek korlátlan államkötvény vásárlásba kell fognia. A pótlólagos likviditást viszont kénytelenek lesznek a politikusok a rendszerben hagyni, tehát a végső megoldás a válságra az adósságok elinflálása lesz - mutat rá elemzésében Büki András, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója.

Talán jobb is lenne, ha már túl lennénk a leminősítésen

Hazánk leminősítése egyre valószínűbbé vált, különösen azután, hogy a Standard & Poor’s negatív figyelőlistára vette az ország szuverén adósságát. Egy fokozatú leminősítéssel pedig az adósságunk már bóvli kategóriába kerülne mind a három nagy hitelminősítőnél. Az ország befektetési minősítésének elvesztése azonban valószínűleg nem lenne közvetlen komoly hatással a hazai részvényekre, miközben a forint árfolyamára, illetve a hazai államkötvényhozamokra inkább csak rövidtávon lenne érezhető hatása. A hazai államkötvényeket vásárló külföldi befektetési alapok számára többségében ugyanis nem számít, hogy a magyar kötvény milyen besorolású, akiknél meg számít, azok már korábban elkezdték a hazai kötvényállományuk leépítését. A megkérdezett hazai alapkezelők szerint Magyarország leminősítése tehát önmagában nem okozna komoly alapkezelői értékesítést.

Drága, vagy olcsó? - Leteszteltük, melyik a legjobb mutató

A tőzsdei elemzők körében nem ismeretlen az ún. Tobin féle Q ráta, melyet a szakértők előszeretettel használnak az amerikai részvénypiac értékeltségének vizsgálatakor. Az alábbiakban többek között ezt az indikátort vizsgáltuk meg, mely jelenleg pedig az amerikai részvénypiac esetében közel 50%-os felülértékeltséget jelez. Ez kissé meglepőnek tűnhet, látva a világban zajló folyamatokat. A Tobin féle Q ráta mellett több értékeltségi mutatószámot is megnéztünk: a hosszabb távra tekintő, ciklikusan kiigazított Shiller P/E ráta szintén túlározottnak mutatja az USA részvénypiacát, míg a leggyakrabban használt 12 havi előretekintő P/E ráta alapján meglehetősen olcsók a részvények. Az ellentmondást látva utánajártunk, hogy vajon melyik mutatószám tükrözi jobban a piacok tényleges értékeltségét, az eredmények pedig azt mutatják, hogy a három, számítási mód alapján teljesen eltérő mutató közül a 12 havi előretekintő P/E ráta volt a leghatékonyabb indikátor a piaci időzítéshez (timing). A múltban ugyanis azok a befektetők, akik alacsony előretekintő P/E ráta mellett vettek bele az amerikai részvénypiacba, szignifikánsan magasabb hozamot értek el egy éves időtávon, mint azok, akik szintén alacsony Tobin Q, vagy Shiller P/E ráta mellett tették ugyanezt.

Bankok: Magyarország a tökéletes laboratórium

Kelet-Európa és Oroszország a világ egyik leggyorsabban növekvő bankszektorát tudhatta magáénak az elmúlt évtizedben, a bankok akvizíciói mégis csak kis számban (pl. az OTP Bulgáriában) tekinthetők sikertörténetnek - derül ki a McKinsey & Company friss tanulmányából, amely a "Kelet-európai bankszektor: Új paradigma felé" címet viseli. A szerzők szerint egyenlőtlen növekedést hozó, de számos lehetőséggel kecsegtető évtized vár a régió bankszektorára, amihez Magyarország már most igazi kísérleti laboratóriumként szolgál.

Nagy meglepetés jöhet az OTP-nél a végtörlesztés miatt

A K&H Csoport hétfőn tette közzé harmadik negyedéves gyorsjelentését, amelyben főként a végtörlesztésekkel kapcsolatban megképzett céltartalékok miatt keletkezett hatalmas veszteségről számolt be a bank, az Erste is hasonló gyakorlatot követett, előre céltartalékolták le a végtörlesztések miatt később keletkező veszteségeket. Ennek kapcsán megnéztük, milyen gyakorlatot folytatnak a Magyarországon működő bankok a devizaalapú jelzáloghitelek végtörlesztések miatt keletkező veszteségek kezelésében. Összességében az mondható el, hogy a jogszabályok nem kötik meg a pénzintézetek kezét, nem feltétlenül kell a bankoknak előre céltartalékolniuk. Az OTP a "kényelmesebb" utat választotta, nem céltartalékolt előre, így azonban a későbbi negyedévekben szembesülhet komolyabb kockázati költségekkel a bank.

Az euróhiteleseket is elérte a cunami

A gyenge forint átka mára az euróhiteleseket is elérte: soha nem volt még olyan magas többségük törlesztőrészlete, mint ebben a hónapban. Nagy részük ráadásul nem jogosult a kedvezményes végtörlesztésre, az igazsághoz hozzátartozik azonban, hogy a lakossági euróhitelesek döntő többsége már a válság alatt, az árfolyamgyengülés esélyének tudatában, forinterősödésre spekulálva adósodott el. Cikkünkben megvizsgáljuk, hogy áll az eddig szerencsésnek tartott euróhitelesek törlesztőrészlete a többi devizahiteleséhez, valamint a forinthitelesekéhez képest.

Mire jó a jegybanki lépés? - Semmire

A monetáris tanács kellemetlen helyzetben volt, hiszen az ülésrendje miatt megszólalási kényszere volt. A kiadott közlemény azonban meglepően gyenge, helyenként nem igazán alátámasztott optimizmussal lebegtette meg a kamatemelés lehetőségét. Jobb híján. Az "elszíjjártósodott" kommunikáció csak egy méretes pofon a jegybank hitelességének, ami mögött felsejlik a tanács súlyos megosztottsága is.

2011.11.15 14:01 Kamatemelés nincs, közlemény van! - Megszólalt a jegybank

Itt ér véget, vagy csak most kezdődik az Amazon sztori?

Új piacot próbál meghódítani az Amazon.com, a társaság a héten kezdi el értékesíteni táblagépét, a Kindle Fire-t. Az elemzők nagy reményeket fűznek a készülékhez, egyes vélemények szerint az online kiskereskedelmi óriás táblagépe lehet az iPad nagy riválisa, amit elsősorban kedvező árának köszönhet. A vállalat pénzügyei szempontjából viszont nem biztos, hogy olyan nagy sikersztori lesz a Kindle Fire. Mindenesetre a befektetők még szeretik a céget, a részvények árfolyama októberben még történelmi csúcsot döntött.

IMF vagy rendkívüli kamatemelés - Mi segíthet?

A novemberi kamatemelés szükségesnek látszik, de ha lehet, el kell kerülni a rendkívüli ülésen történő szigorítást - mondták a Portfolio.hu felmérésében részt vevő piaci szakértők. A forint- és állampapírpiaci nyomás enyhítését a többség nem a jegybanktól, hanem a kormányzattól várja, az IMF bevonását hatékony, sőt a többség szükséges eszköznek tartja, akár személyi konzekvenciákkal együtt is.

Elindult az Alteo kötvénykibocsátása: 12,37%

Mától jegyezhetők az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. kötvényei. A Budapesti Értéktőzsdén listázott, feltörekvő energetikai cégcsoport értékpapírjait november 21-éig, hétfőig vásárolhatják meg a befektetők. A kötvény éves hozama fix 12,37 százalék. A kibocsátással összefüggésben a Portfolio.hu ifj. Chikán Attilával, a társaság vezérigazgatójával beszélgetett.

Elmaradt a nagy MOL-veszteség - Miért?

Az elemzői várakozásoktól üzemi eredmény és EBITDA szintjén mérsékelten elmaradó, azonban nettó profit soron azokat meghaladó harmadik negyedéves eredményt tett közzé a MOL. A nagy veszteség elmaradt, ami azonban egy számvitel technikai változásnak tudható be.

A gyorsjelentés főbb pontjai:

- nettó soron profitot termelt a vállalat, miután a devizás hitelek átértékelése (65,6 milliárd forintos negatív tétel) nem terhelte az eredménykimutatást;
- az upstream szegmens jól teljesített;
- nem lehetett panasz a nagy meglepetést okozó gázszegmensre sem;
- miközben a finomítás kereskedelem jelentős veszteségeket volt kénytelen elkönyvelni;
- ahogy a romló iparági környezet miatt a vegyipar is;
- a nettó hitel/EBITDA ráta kisebb emelkedést mutat.

A gyorsjelentés összességében vegyes képet fest: üzemi és EBITDA soron minimális volt a lemaradás a várakozásokhoz képest, a nettó profit viszont annál magasabb lett (bár a társaság teljesítményét az üzemi eredmény jobban tükrözi a pénzügyi sor torzító hatásai miatt). Mivel a papírok továbbra is meglehetősen alacsony árazási szinteken forognak, még a vártnál kicsit gyengébb üzemi eredmény (és a negyedik negyedévre vonatkozóan is inkább kicsit romló kilátások) sem okozhatnak akkora csalódást, hogy érdemben veszítsenek vonzalmukból a részvények.