Elemzés

Már jövőre megszegheti saját alaptörvényét a kormány

Már jövőre visszaüthet az Alaptörvényben megfogalmazott - sokak által kritizált - adósságszabály. Ha ugyanis megvalósul az Európai Bizottság előrejelzése az államadósság növekedéséről, akkor a kormány jövőre nem vehet fel kölcsönt, illetve nem vállalhat pénzügyi kötelezettséget (ez pedig technikailag kimeríti az államcsőd fogalmát). Ebben a kényszerhelyzetben a kormány előtt három lehetőség előtt áll: vagy megsérti az alkotmányt és elfogadja a Bizottság alacsonyabb növekedésre, valamint magasabb adósságra vonatkozó prognózisát, vagy csökkenti még az idei tervezés közben a 2012-es hiányelőirányzatot vagy pedig kitart az egyre valószínűtlenebb feltételezései mellett és ragaszkodik a 1,5%-os növekedési prognózishoz (és majd csak jövőre dönt újabb megszorító csomagról). Az eddigi kormányzati kommunikáció alapján ez utóbbi mellett döntött a kormány.

Meddig elég még az állam pénze?

Az utóbbi napok rosszul sikerült állampapír-értékesítései kapcsán több fórumon is megjelent az a vélemény, hogy a magyar költségvetés akár néhány héten, hónapon belül fizetésképtelen helyzetbe kerülhet. Ezeknek a kijelentéseknek a közös tulajdonsága, hogy számításaik (ha egyáltalán az egyszerű kinyilatkoztatáson túl vannak ilyenek) teljesen megalapozatlanok. Éppen ezért fontosnak tartjuk bemutatni, miként is áll a magyar állam gazdálkodási helyzete.

Új munka törvénykönyve: Mindent szabad, amit nem tilos

Az új munka törvénykönyve az ígéretekhez híven valóban csak a fő garanciák mentén szabályozza a munkaviszonyokat, és bőven nyújt teret a foglalkoztatóknak a jog kreatív alkalmazására, a munkáltató és munkavállaló egymás közti erőviszonyaira bízva a bérpótlékok vagy akár a szabadságnapok számának kérdését. Valamint lesz új lehetőség indoklás nélküli azonnali hatályú felmondásra. Magának is szabadabb kezet adott a kormány: egységes minimálbér helyett földrajzilag, ágazatonként eltérő összegeket szabhat meg.

Uniós milliárdok forognak kockán - Nem adja fel a kormány

Az egyik szemünk sírhat, a másik nevethet az Európai Bizottság most megjelent, Magyarországról szóló jelentése alapján. Várakozása szerint ugyanis hazánk jövőre csatlakozhat ahhoz az "elitklubhoz", ahol az unió által elvárt 3 százalék alá csökken a hiánycél, azonban egyúttal jelezte, hogy emiatt még nem ajánlja - a sokak által unió szégyenpadjának nevezett - túlzott deficit eljárás (EDP) megszüntetését Magyarországgal szemben. Ez a kérdés azonban még nem lefutott, kormányzati körökből származó információink szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium mindent megtesz az eljárás megszüntetése érdekében és továbbra is bízik abban, hogy nyolc év után kikerülünk az EDP hatálya alól.

Egis: a magyar beteg

A várakozásoknál sokkal gyengébb profit számokat tett közzé tegnap esti gyorsjelentésében a Egis, melynek bevétele és bruttó fedezete a vártnak nagyjából megfelelő lett, üzemi és nettó eredménye azonban több mint 40%-kal alulmúlta a Portfolio.hu által összeállított konszenzusban szereplő értékeket.

A gyorsjelentés legfontosabb pontjai:

- az bevétel 2%-os emelkedése mellett a bruttó fedezeti szint 3%ponttal csökkent;
- a legfontosabb piacokon (magyar, orosz, lengyel) növekedés volt tapasztalható;
- az üzemi költségek minden soron emelkedtek, az év végi tételek jelentős növekedést okoztak;
- a hazai különadók jelentősek voltak, így az üzemi profit megfeleződött;
- a pénzügyi profit jelentős volt, a Hungaropharma értékvesztés azonban 1,5 mrd Ft-ot tett ki;
- a cash állomány 4300 Ft részvényenként, ami az árfolyam 24%-át teszi ki;
- a külföldi intézményi befektetők növelték részesedésüket a társaságban.

Véleményünk szerint a gyorsjelentés hatására a mai kereskedés során jelentős negatív elmozdulásra kerül majd sor, amihez a várakozásoknál gyengébb profit számok mellett az ismét roppant negatívvá váló globális tőkepiaci környezet is hozzájárulhat. Az értékeltség hisztorikus viszonylatban ugyan alacsony (bár nem kiugróan alacsony), ugyanakkor relatív értelemben minden dimenzióban az átlagosnál kisebb a papírok diszkontja, ami szintén lefelé segítheti az árfolyamot.

Súlyos terheket cipel a Magyar Telekom

A Magyar Telekom egyszeri tételekkel terhelt, az elmúlt időszakban látott trendeknek megfelelő dinamikákkal jellemezhető negyedévről számolt be ma hajnalban közzétett gyorsjelentésében. A csoportszintű árbevétel továbbra is csökken, néhány üde színfolttól (TV, mobil szélessáv, rendszerintegráció) eltekintve a fontosabb szegmensekben a társaság árbevétele csökken. A negyedévet a távközlési különadó, a vizsgálattal kapcsolatos céltartalékok és a végkielégítésekkel kapcsolatos költségek terhelték. Részben ezek lephették meg az elemzőket, mert míg árbevétel szinten a várakozásoknál jobb, addig a profit sorokon a konszenzustól lényegesen gyengébb számokat közölt a társaság.

A gyorsjelentésből kirajzolódó alapfolyamatok alapján nem számítanánk jelentősebb árfolyam-elmozdulásra, a Magyar Telekom részvények csütörtöki nyitására sokkal inkább a nemzetközi befektetői hangulat lehet hatással.

A gyorsjelentés lényegesebb pontjai:

• Az elemzői várakozásokat árebvétel szinten meghaladó, de profit-sorokon a konszenzustól lényegesen elmaradó negyedév
• 2008 vége óta nem látott alacsony szintű árbevétel-visszaesés, ennek oka részben néhány nagyobb infrastrukturális projekt a negyedévben
• Komoly egyszeri tételek (telekom különadó, vizsgálattal kapcsolatos céltartalékok, végkielégítés költségei) terhelték az időszakot
• A leánycégek gyengén muzsikálnak
• Továbbra is van növekedés a TV szolgáltatásokban, a rendszerintegráció/IT-területen és a mobil szélessávban
• A működési költségeket (pl. CAPEX, személyi jellegű költségek) komoly kontroll alatt
• A menedzsment megerősítette idei várakozását

Vészhelyzet az eurózónában - Itt hárman már elvéreztek

Az elmúlt két hétben rendkívül felgyorsult események alapján lényegében eldőlt, hogy az eurózóna válságkezelésének egyik legfőbb célja, az olasz piacok fertőzéstől való megóvása, elbukott. Az olasz állampapír hozamok ugyanis a görög huzavona és az olasz belpolitikai válság miatt abba a veszélyzónába emelkedtek, ahol korábban a görögök, az írek és a portugálok már kénytelenek voltak nemzetközi pénzügyi segítséget kérni. A gond azonban az, hogy az olasz a világ harmadik legnagyobb állampapírpiaca, így mérete miatt az eddigi módszerekkel nem képes sem az eurózóna pénzügyi mentőkerete, sem a Nemzetközi Valutaalap külső segítséget nyújtani. Ez a belpolitikai válság és a romló olasz gazdasági kilátások mellett csak tovább fokozza az állampapír befektetők aggodalmát.

Miért kell az államnak a Rába?

Az állam a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőn (MNV) keresztül tegnap 815 forintos áron vételi ajánlatot tett az összes Rába részvényre. Abban az esetben, ha a jelenlegi tulajdonosok több mint 50 százaléka eladja részvényét az MNV-nek, az állam többségi tulajdonosa lesz a magyar gépgyártónak. A tegnapi bejelentés óta egy egész ország találgatja, mi állhat a felvásárlási ötlet mögött. Az alábbiakban felsoroltuk, mik lehetnek a legfontosabb mozgatórugói a tegnapi ajánlattételnek.

Egy valamit azonban rögtön leszögeznénk, egyelőre számunkra sem világos a Rába tervezett állami tulajdonba vételének oka, ezért érveink többsége kissé erőltetettnek tűnhet...

Izmos gyorsjelentés a Richtertől

A várakozásoknál jóval magasabb profit számokat tett közzé ma reggeli harmadik negyedéves gyorsjelentésében a Richter, melynek üzemi és nettó profitja 20%-kal haladta meg a Portfolio.hu által összeállított konszenzusban szereplő értékeket. Az egyszeri tételek nélkül számított eredmény még ennél is jelentősebb felülteljesítést mutat.

A gyorsjelentés legfontosabb pontjai:

- a hazai piacon komoly profit csökkenés érződik, ami a negyedik negyedévtől még durvább lesz;
- az orosz piac erős, a csökkenés a bázis időszaki előszállítások miatt következett csak be;
- az USA piacon ismét csökkenés történt, amire számítani lehetett;
- a Polpharma per jelentős, 8,1 mrd Ft-os egyszeri tételt generált;
- a költséget kordában tartotta a cég;
- a román és ukrán piacon, valamint a Hungaropharmánál jelentős vevői értékvesztéseket számolt el a cég: ez is a piaci bizonytalanságokat erősíti;
- a cash állomány ismét emelkedett, elsősorban a gyenge negyedév végi forint árfolyam miatt.

A papírok árazás nem mutat kiugró értéket hisztorikusan, relatív értelemben pedig a megszokott prémium mutatkozik, ami elsősorban az originális kutatásoknak tudható be. E tekintetben újabb hír a jövő év első hónapjaiban várható, ami szinte biztosan jelentős kilengést fog okozni a részvény árfolyamban. Addig azonban marad a hazai piaccal kapcsolatos hatalmas bizonytalanság a piaci szereplők figyelmének fókuszában.

Tőzsdén a Groupon - Venni vagy nem venni?

Új technológiai részvény debütál ma az amerikai tőzsdén, ma indul ugyanis a kereskedés a közösségi vásárlási szolgáltatásokat kínáló Groupon részvényeivel. A részvénykibocsátásra a megcélzott ársáv felett került sor, ami azt jelzi, hogy nagy volt az érdeklődés a társaság papírjai iránt. Az elsődleges részvénykibocsátás alapján a piac közel 13 milliárd dollárra értékeli a mindössze három éve létező céget. A vállalat üzleti modelljének fenntarthatóságával kapcsolatban azonban sok a kérdőjel, sok elemző azt is megkérdőjelezi, hogy tud-e nyereséget termelni valaha a társaság.

Rég nem látott pesszimizmus a profiknál - Kerülik az OTP-t

Októberben összességében jól teljesítettek a részvénypiacok, ez elmúlt napokban azonban ismét a bizonytalanság lett úrrá a befektetőkön, ami elsősorban a görög miniszterelnök népszavazásról való bejelentésének volt köszönhető, mely valósággal sokkolta a piacokat. Az egyre kiszámíthatatlanabbá váló környezetben nem meglepő, hogy a magyar alapkezelők pesszimizmusa nőtt a rövid távú hazai részvénypiaci kilátásokat illetően: az elkövetkező három hónap során a megkérdezettek 40%-a 5% feletti esést vár a BUX indexben az október végi záróértékhez képest. A profik továbbra is a defenzív részvényeket preferálják, a bankpapírokat pedig egyenesen kerülik, a blue chipek között az OTP lett a legkevésbé kedvelt.

Zwack: jó negyedév, óvatos menedzsment

Az augusztusi gyorsjelentésben látott pozitív jelek után egy újabb jó negyedévvel örvendeztette meg a befektetőit a Zwack. A társaság menedzsmentje azonban a jövedéki adó változások és az újból bizonytalanná váló gazdasági környezet miatt óvatos. A Zwackot jellemző bebetonozott tulajdonosi struktúra és az elmúlt időszak kedvezőtlen körülmények közepette is robusztusra hízó készpénzállománya segítheti a továbbiakban is. A jelentés várhatóan nem hoz komolyabb mozgást a papírok életében.

A gyorsjelenés főbb pontjai:

- a bruttó árbevétel 11,7%-kal emelkedett a negyedévben,
- a menedzsment óvatos: a jövedéki adó emelésének a hatásai csak a kulcsfontosságú karácsonyi szezon után számszerűsíthetőek,
- a cash termelés továbbra is robosztus, közel 3,9 milliárd forintos az állomány az augusztusi osztalékfizetés után.

Fordulat a magyar gazdaságpolitikában?

A devizahiteleseket célzó további mentőcsomagok sorozatos ígérete után alig egy hét alatt mára odáig jutottunk, hogy a kormány egyelőre nem tervez ilyet, és hajlandó a bankokkal együtt gondolkodni a lehetséges megoldásokról. Nem ez az első eset, hogy a nagy határozottsággal bejelentett kormányzati tervek és a megvalósítással járó igen komoly kockázatok végiggondolása után módosulnak az elképzelések. Elképzelhető, hogy a kommunikációs fordulat mögött mélyebb tartalmú változások is lehetnek. Ha valóban erről van szó, akkor könnyen lehet, hogy ez az utolsó pillanatban következett be.

Elárulta a 2012-es megszorítás részleteit a minisztérium

A kormány mindent megtesz a jövő évre kőbe vésett hiánycél teljesítéséért, egyszerre három, a költségvetés egyenlegét javító "csomagot" épített be a 2012-es büdzsébe. Így összesen 1400 milliárd forintos kiigazításra készül jövőre - derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium legfrissebb, angol nyelven megjelent tájékoztató anyagából, amely érdekes részleteket is közöl a kormány terveiből. Egyrészt kiolvasható a - minden bizonnyal külföldi befektetőknek készített - jelentésből, hogy az elmúlt fél évben hogyan változtak a Széll Kálmán-terv irányszámai, és egy eddig nem hirdetett kiadáscsökkentő csomagot is kibont a tárca anyaga. Az útpénztárt felváltó útdíj-rendszerről a kormány már ebben a hónapban tárgyalhat.

Körvonalazódnak a kormány nyugdíjtervei: jöhet az alapnyugdíj

A kormány már egy évvel ezelőtt eldöntötte, hogy decembertől a munkáltató által fizetett nyugdíjjárulékot átnevezi nyugdíj-hozzájárulásra, azonban a legfrissebb hírek szerint ez a név sem megfelelő. A munkáltató által fizetett, munkát terhelő elvonások helyére lépő adót szociális hozzájárulási adónak fogják hívni. Nagy valószínűséggel ez a módosítás azért következhet be, mert a kormány eldöntötte, nagyon sok ellátást kiszervez a nyugdíjkasszából. Nem lennénk meglepődve, ha a közeljövőben az állam alapnyugdíjat vezetne be, aminek a fedezetét az adó teremtené meg. Ezt erősíti meg Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azon kijelentése is, miszerint a szegénységi kockázatot a nyugdíjrendszeren kívül kell kezelni, vagyis járulékok helyett adóból.

Forintbetétbe menekültek a magyarok

Utoljára 2008 októberében vettek ki ilyen nagy összeget devizabetéteikből a magyar háztartások - mutatják az MNB friss, szeptemberre vonatkozó statisztikái. A forintbetétek állománya viszont jelentős mértékben nőtt, köszönhetően a forinterősödésre számító lakosságnak és a reálhozamok kifizetésének. A betétállomány növekedésével egyidejűleg sajnálatos módon a magyar családok deviza alapú jelzáloghitel-tartozása is nőtt: szeptember végén 5536 milliárdra rúgott, ami a gyenge forint miatt minden idők legmagasabb értéke. Az is könnyen megeshet, hogy a végtörlesztés (forintgyengítő hatása miatt) nemhogy csökkentené, inkább növelni fogja a háztartások teljes devizaadósságát.

Miért nem lenne meglepő a további forintgyengülés?

Bár a Kormányszóvivői Iroda minapi közleménye és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter friss kijelentése is azt az üzenetet közvetíti: a kormány stabil és tovább már nem gyengülő forintárfolyamot szeretne látni, más nyilatkozatok és azok piaci következményei alapján azonban mégsem lepődhetnénk meg a forint további leértékelődésén. Ahhoz, hogy a forint stabil és viszonylag erős maradjon a kormány radikális devizahitel-leépítési tervei mellett, a Magyar Nemzeti Bank igen aktív segítsége lenne szükséges. Ez viszont az ország nemzetközi tartalékainak drámai csökkenésével járna. Azokat egy új EU/IMF hitelcsomag fel tudná duzzasztani, de a legutóbbi jelzések alapján ezt a forgatókönyvet mindenképpen el szeretné kerülni a kormány, mert "az a gyengeség jele lenne". Amennyiben azonban a gazdaságpolitikai tervek jelentős befektetői bizalomvesztést okoznának és beszűkülne az állam adósságának finanszírozása, akkor idővel mégis erre szorulhat az ország.

Többszörösen érint minket a végtörlesztés (Interjú)

Több mint három éve vásárolta meg a francia Groupama Biztosító az OTP Garanciát, és lett a harmadik legnagyobb piaci szereplő Magyarországon. Yann Ménétrier vezérigazgató szerint máris három-négy évvel csúsznak eredeti üzleti terveik a válság miatt. A bankadó szerinte korántsem lelt rossz fogadtatásra a francia üzleti körökben, az elmúlt fél év gazdaságpolitikai bizonytalanságai azonban megviselik őket. A baleseti adó és a végtörlesztés komoly tehertétel lehet a biztosítási piacnak, utóbbi a Groupama számára többszörösen is az.

Leminősíthetik Magyarországot - Mit üzen a múlt?

Bár a magyar kormány arra számít, hogy Magyarország nem veszíti el befektetésre ajánlott adósbesorolását, a nagy elemzőházak arra figyelmeztetnek, az elmúlt hetekben nőtt egy esetleges leminősítés esélye. A hitelminősítők felülvizsgálhatják korábbi ajánlásaikat, és Magyarország adósságbesorolása ismét a bóvli kategóriába kerülhet.

Megvizsgáltuk, hogy az egyes tőkepiacokon milyen hatást váltott ki, ha egy vagy több hitelminősítő befektetésre nem ajánlott kategóriába sorolt országokat. Románia, Görögország, Portugália és Írország példáján keresztül mutatjuk be, hogyan mozgatták meg a lokális és a globális tőkepiacokat a leminősítések, milyen elmozdulásokat láthattunk a kötvény- és részvénypiacokon és hogyan változott az adott ország CDS-felára.

A végtörlesztés számai: ennyit buktak négy hét alatt a bankok

Szeptember 29-e óta, vagyis csaknem négy hete igényelhető a deviza alapú jelzáloghitelek rögzített árfolyamon való végtörlesztésének lehetősége. A Portfolio.hu két banktól kapott információin alapuló becslései szerint 26-36 ezer fő, vagyis a devizás jelzáloghitelesek 2,6-3,6 százaléka nyújtotta be eddig végtörlesztési igényét, túlnyomó többségük készpénzből teszi meg ezt. Becsléseink szerint ez szűk négy hét leforgása alatt 33-46 milliárd forintos veszteséget okozott a magyar bankszektornak.