Hatalmas fordulat az Orbán-kormánytól (TOP 10 sztori - 9.)

Az idei év közepe a korábbi gazdaságpolitikai lépéstévesztések korrekciójáról szólt. A választások előtti kiköltekezés miatt felborult költségvetési egyensúly ugyanis tovább romlott, amikor a külső okok miatt elszállt Magyarország energiaszámlája. És ez utóbbi tényező a folyó fizetési mérlegünket is látványosan rontotta. Mindebből a hétköznapokban a lakosság annyit érezhetett, láthatott rövid távon, hogy a forint sorozatosan döntötte az új történelmi mélypontokat a főbb devizákkal szemben, és közben az infláció történelmi magasságokba emelkedett.

Ebben a kényszerhelyzetben néhány hét leforgása alatt jöttek olyan bejelentések, amelyek korábban akár még meglepetésként hatottak volna:

• Májusban jelentős költségvetési kiigazító csomagot ismertetett a kormány a 2022-es és 2023-as évekre, ezermilliárdokkal javítva a költségvetés egyenlegét két év alatt.
• Ennek keretében különadókat emelt a kormány, valamint forgalmi típusú adókat, amelyeket az érintett vállalatok át fognak hárítani a fogyasztókra, így végül a lakosság fizeti meg a plusz terhek jelentős részét a magasabb árakon keresztül. Vagyis ha közvetetten is, de fájdalmas lépések ezek is. És akkor még a KATA-módosítást meg sem említettük, ami több százezer embert érintett hátrányosan.
• Saját működésén, vagyis a minisztériumokon és állami programokon is húz egy nagyot a kormány, ami például közvetlenül is befolyásolja az állami szférában dolgozókat. Az állami beruházások elhalasztása és befagyasztása pedig szintén éles váltás a korábbi, állami beruházásvezérelt növekedés után.
• Közben a monetáris politika is reagált az új helyzetre.
• A nyári hónapokban kezdett világossá válni, hogy a kormány igyekszik minden tekintetben megfelelni az Európai Bizottság elvárásainak annak érdekében, hogy kiszabadítsa az uniós forrásokat. Az őszi egyeztetések után december elejére pedig eldőlt: nagyon komoly vállalásokat tett a magyar kormány Brüsszel felé, ami azt jelenti, hogy a gyakorlatban - ha folyamatosan ki akarja szabadítani Magyarország a neki járó EU-s forrásokat - szigorú uniós pénzügyi kontroll alá került az ország.
• A lépés, amely túlmutat önmagán: a kormány az eddig tabunak számító rezsicsökkentéshez is hozzányúlt, az átlagfogyasztás felett magasabb, lakossági piaci árakat vezetett be a gáz, és villamos energia tekintetében.

Jól látható, hogy az év közepén meghozott fordulathoz a kormány az elmúlt hónapokban tartotta magát, lényeges lazítás a költségvetési politikában nem történt, és közben a jegybank is kitartott a magas kamatok mellett (sőt, ebbe az irányba beleilleszthető az üzemanyagok árstopjának kivezetéséről szóló döntés is). Viszont épp az idei év utolsó napjaiban érkezett el a gazdaságpolitika egy fontos döntési helyzethez: a 2023-as költségvetés újratervezésével bebizonyíthatja, hogy mennyire tart ki következetesen a hónapok óta zajló gazdaságpolitikai fordulata mellett. A sokkal rosszabb makrogazdasági és nemzetközi környezet miatt alapjaiban kell újraírni a jövő évi büdzsé fő számait, és számításaink szerint akár egy újabb 1500-1700 milliárd forintos kiigazítási igényt kellene kezelnie a kormánynak. Az eddigi jelek alapján úgy tűnik, hogy ezzel tisztában van a kabinet, miután már többfajta adóemelésen keresztül ennek a kiigazító csomagnak a méretét már csökkentette. Szintén a nyáron megkezdett fordulat fenntartására utal épp a napokban megjelent kormányzati rezsidöntés, amivel nem csökkentették az átlagfogyasztás feletti lakossági piaci energiaárakat. Mindezek miatt a hamarosan benyújtandó rendeleti költségvetés legérdekesebb kérdése az lesz, hogy ki lehet-e olvasni még további 1000-1200 milliárd forintnyi költségvetési kiigazítást és ha igen, mi lesz annak a szerkezete, vagyis honnan vesz el a kormány. Ha ez bekövetkezik az új 2023-as költségvetésben, akkor azt mondhatjuk, hogy a nyár eleje óta tartó gazdaságpolitikai fordulat jó eséllyel még fennmarad a jövő évben is.