A hazai vásárlóerő-paritáson számolt (tehát árszínvonallal korrigált) GDP/fő értéke 2004-2023 közt 2,2-szeresére nőtt. Ennek ellenére azonban romlott hazánk relatív pozíciója: a lengyelek és a románok is megelőztek minket 2023-ra.
Míg 2004-ben a 27 EU-s ország közül a 19. helyen álltunk, 2023-ra már csak a 22.-ek voltunk – emlékeztet a GKI.
A jelentős (bár a versenytársakétól elmaradó) GDP/fő növekedés egyik fő mozgatórugója a munkaerőpiaci aktivitás nagymértékű javulása volt. Míg uniós csatlakozásunkkor a 15-64 év közti magyarok 56,8%-a volt foglalkoztatott, 2022-re ez a mutató már 74,4%-on állt. E tekintetben tehát a régióból megelőztük a szlovákokat, és uniós viszonylatban is már az élmezőnyhöz tartozunk.
A vásárlóerő-paritáson számított magyar keresetek közel két és félszeresére nőttek 2004 és 2022 közt. E mutató alapján Szlovákia mögénk került, így már harmadik helyen állunk versenytársaink közt. Ezzel párhuzamosan uniós viszonylatban a 23. helyről a 22.-re jöttünk fel – írja a GKI.
Szlovákia kapcsán fontos megjegyezni, hogy a 2015-ös módszertani változtatás után a vásárlóerő-paritáson számolt mutatók köztudottan hibásak, erre már a helyi jegybank és közgazdászok is felhívták a figyelmet. A vásárlóerő-paritáson mért GDP és a jövedelmek is szinte biztosan magasabbak a valóságban, mint amit a hivatalos adatok mutatnak. Az is sejthető, hogy Szlovákia fejlettségben (GDP/fő mutatóban) még mindig Magyarország előtt van, noha az országban a 2010-es évek második felében valóban lelassult a növekedés. A vásárlóerő-paritással kapcsolatos szlovák problémákat figyelembe véve kell értelmezni a GKI megállapításait.
A hazai vásárlóerő-paritáson számított nyugdíjak 76%-kal emelkedtek a vizsgált időszakban. Bár a magyar nyugdíjasok kilátásai jobbak, mint 20 éve voltak, régiós helyzetvesztésünk egyértelmű: az előző 20 évben a lengyel, a szlovák és a román nyugdíjak is lehagyták a hazaiakat. Ezzel a 2004-es 19. helyről a 23.-ra csúsztunk vissza 2021-re az Unióban.
A keresetek és a nyugdíjak emelkedése magával hozta a (vásárlóerő-paritáson számított) fogyasztás javulását is: ez a mutató 86%-kal nőtt 2004 és 2022 közt. Ennek ellenére míg 2004-ben ezüstérmesek voltunk a versenytársaink közt, 2022-re már az utolsó helyen zártuk a sort: mára már többet fogyasztanak a lengyelek, a románok és a szlovákok is. Míg uniós csatlakozásunkkor a 19. helyen álltunk az EU-ban, 2022-re a 26., utolsó előtti pozícióra csúsztunk vissza: már csak Bulgária áll mögöttünk a fogyasztás tekintetében – írja a GKI.
Összességében tehát önmagában vizsgálva mind az öt mutatóban jobban teljesítünk, mint 20 éve, de régiós versenytársainkhoz képest romlott a pozíciónk.
Címlapkép forrása: Getty Images
