Egyévi pereskedés után a lap megkapta a 2021-ben 35 évre között autópálya-koncessziós szerződés eddig ismeretlen mellékleteit, amelyekből az alábbiak derültek ki többek között:
- A Transparency International által korábban tett számításokkal (12,6 ezer milliárd forint) és a kormány korábban adott költségbecslésével (13,7 ezer milliárd forint) szemben nettó 15,073 ezer milliárd forintot tartalmaz a szerződés melléklete, ami az 1666 kilométer hosszú úthálózat üzemeltetését és építésére jelenti (ebből összesen 272 kilométer új autópályát kell építeni, illetve 273 kilométernyi szakasz esetében sávbővítést kell végrehajtani).
- Ez a gigantikus 15 ezer milliárdos összeg a 2026-2038 között megkapható további 381 kilométernyi autópályával együtt 17,29 ezer milliárd forintra ugrik a szerződés szerint.
- Az alaphálózat után járó 15 ezer milliárd forintos állami kifizetés két tételből áll: 8580 milliárd forint az építés, 6492 milliárd forint az üzemeltetés és felújítás díja. A kiegészítő hálózattal kibővült autópálya-hálózat után járó 17 ezer milliárd forint esetében 9222 milliárd forint az építés és 8067 milliárd forint az üzemeltetés díja.
- A felfoghatatlanul nagy összegek felfelé változhatnak, hiszen a szerződés szerint az állam által fizetett fix díjak indexálhatók. Miközben ugyanis a 15-17 ezer milliárd forintos díjakat „csak” az MNB 3%-os középtávú inflációs céljával számolták 2021-ben, addig 2022-ben 14,5, míg tavaly 17,6 százalékos volt az infláció, vagyis ötször-hatszor magasabb, mint az MNB célszáma.
- A 2021-ben aláírt szerződés mellékletéből kiderült, hogy a nyertes cég mögötti konzorciumot alkotó hét magántőkealap közül Szíjj László úgy nyilatkozott: ő a tulajdonosa a Themis, a Via, a Vesta és a Cronus magántőkealapnak, Mészáros Lőrincé pedig a Konzum PE, az Opus New Way és az Opus Bridge magántőkealap.
- A koncessziós konstrukció egyik sajátossága, hogy az új autópálya-szakaszokra, illetve sávbővítésekre már nem kell közbeszerzést kiírni, a nyertes koncessziós cég, a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF) maga döntheti el, hogy milyen alvállalkozóval és mennyiért végezteti el a munkát. A lap megjegyzi: mivel Magyarország két legnagyobb építési vállalkozójának érdekeltségei kapták meg a koncessziót, saját vállalataikkal is elvégeztethetik a munkákat.
A fenti hír azután érkezett, hogy amint megírtuk: múlt héten az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított a 35 éves magyar koncessziós szerződés miatt, mert a testület szerint nem volt átlátható a becsült szerződéses érték tekintetében, nem hárítja át kellő mértékben a működési kockázatot (fix díj), és indokolatlanul hosszú időre szól, ami sérti az uniós jogot.
Ahogy a lap megjegyzi: a gond az lehet, hogy az állam fix díjat fizet a nyertes magáncégeknek, holott a koncesszió lényege, hogy a koncesszor viseli az üzemeltetés kockázatát, ő szedi be az autópályadíjakat, és fedezi a költségeket, vállalja az üzleti modellből fakadó kockázatokat. Ezzel szemben itthon az állam fix díjat (rád és ráaszd) fizet, a változó útdíjak pedig nem a koncessziós társasághoz folynak be, hanem az államhoz.
Címlapkép forrása: Shutterstock
