Innovatív terápiák a láthatáron: hogyan segítheti az AI a krónikus betegségek kezelését?

A krónikus tüdő- és bőrbetegségek hosszú távon jelentősen rontják az életminőséget, gyakran maradandó károsodásokat okozva. Az elmúlt évtized azonban valódi áttörést hozott: új hatóanyagok és terápiás megközelítések jelentek meg, amelyek nemcsak lassítják a betegségek előrehaladását, de javulást is ígérnek. 

A tudományos fejlődés üteme folyamatosan gyorsul, ebben pedig kulcsszerepet játszik a gyógyszeripar és az akadémiai kutatás szoros együttműködése. „A modern gyógyszerfejlesztés ma már képes arra, hogy az alapkutatástól eljusson a beteg számára elérhető, hatékony terápiához, ami hatalmas előrelépés mind a tudomány, mind a társadalom számára” – mondta el a megnyitón Horváth Ildikó tüdőgyógyász, az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet orvosigazgatója.

A kiállításon az orvostudomány képviselői az immunrendszer működésének legújabb kutatási irányaiba nyerhettek betekintést az oltásoktól a krónikus betegségek immunválaszának szabályozásáig. A látogatók megismerhették az immunbetegséggel élők mindennapi kihívásait, és azt is, hogyan segítenek az innovációk az életminőség javításában. Az „Orvostudomány jövője” szekcióban olyan új molekuláris technológiákat mutattak be, mint a nanotestek, génterápiák és monoklonális antitestek, amelyek forradalmasítják a kezelési lehetőségeket.

A rendezvényen a Portfolio Anthony Aouad-ot, a Sanofi Magyarországért, Görögországért és Ukrajnáért felelős vezetőjét kérdezte.

A Sanofi évtizedek óta jelen van a magyar gyógyszeripari piacon. Hogyan látják, melyek azok a kihívások, amelyekre a magyar egészségügyi rendszer fejlesztése érdekében megoldásokat kellene találni?

A kelet-közép-európai régió történelmileg erős bázist képvisel Európában, a térségben – különösen Magyarországon – sok kiváló orvos, ápoló és egészségügyi szakember dolgozik, akik szaktudásukkal nemcsak helyi, hanem nemzetközi szinten is elismertek. Magyarország ebből a szempontból a régió földrajzi és szakmai középpontjának is tekinthető. A magyar orvosok közül sokan dolgoznak vezető pozíciókban más európai országok egészségügyi rendszerében is, ami a képzés színvonalát és a szakemberek felkészültségét is tükrözi. Ugyanakkor éppen ez, vagyis a jól képzett munkaerő elvándorlása az egyik legnagyobb nehézség az egészségügyi rendszer fenntarthatósága szempontjából.

A jelenlegi kihívások elsősorban két fő területet érintenek. Az első az egészségügyi környezet, amelyre egyre nagyobb nyomás nehezedik. Az egészségügyi infrastruktúra támogatása kulcsfontosságú, mivel a rendszernek olyan problémákkal kell szembenéznie, mint a növekvő számú kórházi kezelések, az elöregedő népesség, valamint a krónikus betegségek egyre gyakoribb megjelenése. Ezekkel a kérdésekkel aktívan kell foglalkozni, hiszen közvetlen hatással vannak az ellátás színvonalára és fenntarthatóságára.

A másik fontos kihívás, amely egyben lehetőséget is rejt, az innovatív kezelések és megoldások hiánya. Az európai átlaghoz képest Magyarországon alacsonyabb az egészségügyi innováció jelenléte, ami a betegek számára hátrányt jelent a legújabb terápiákhoz való hozzáférés vonatkozásában. Ugyanakkor éppen ez a helyzet teremthet alapot a fejlődésre, hiszen,

ha sikerül növelni az innovációs készséget és elősegíteni az új kezelések bevezetését, az hosszú távon csökkentheti az egészségügyi rendszerre nehezedő nyomást,

és hozzájárulhat a társadalom általános egészségi állapotának javulásához. Rendkívül fontos, hogy a régióban az egészségügyi kiadásokat ne pusztán költségként, hanem társadalmi és gazdasági befektetésként kezeljük. Egy egészségesebb társadalom nemcsak jobb életminőséget jelent, hanem fenntarthatóbb gazdaságot és versenyképesebb jövőt is biztosít.

Hogyan értékelik a vállalat szerepét Magyarország gazdaságában és egészségügyében? Milyen konkrét lépéseket tartanak szükségesnek a további növekedéshez és innovációs tevékenységük bővítéséhez?

A Sanofi világszerte az egyik legnagyobb multinacionális gyógyszercég, és Magyarországon működik a hatodik legnagyobb leányvállalatunk a munkavállalói létszám alapján. A 2022-es adatok szerint az ország 22. legnagyobb exportőrei vagyunk, és árbevétel alapján a 34. legnagyobb vállalata. Több mint 1200 munkatárs dolgozik a Sanofi Budapest Hub-ban, amely egy európai szinten is jelentős tudásközpont. Ezek a szakemberek a központosított folyamatok menedzselése által támogatják az európai kutatókat, hogy ők kizárólag a tudományos munkára tudjanak fókuszálni. Hasonló központok egyébként még Hyderabadben, Bogotában és Kuala Lumpurban működnek.

Magyarországon nemcsak gyártóbázissal rendelkezünk, hanem aktív kereskedelmi tevékenységet is folytatunk. Kereskedelmi leányvállalataink révén

innovatív megoldásokat juttatunk el a betegekhez, miközben több klinikai vizsgálat is zajlik, amelyek célja új gyógyszerek fejlesztése és piaci bevezetése.

Ezeken keresztül biztosítjuk, hogy az egészségügyi innovációk Magyarországra is eljussanak. Célunk a további növekedés és az innovációs tevékenységek bővítése. Úgy gondoljuk, hogy mindez megvalósítható, ha Magyarországon kiszámíthatóbb jogi és erősebb gazdasági stabilitás jön létre, valamint, ha több ösztönző áll rendelkezésre. Ezek révén a jelenlegi fejlődési ütem gyorsítható, és a Sanofi továbbra is erős szereplője maradhat a magyar gazdaságnak.

Az egészségügy és a gyógyszeripar világszerte jelentős átalakuláson megy keresztül, különösen a digitalizáció és a mesterséges intelligencia térnyerésével. Hogyan járulhat hozzá az AI a kezelések hatékonyabbá tételéhez és a betegségek megelőzéséhez?

Ami a kutatás-fejlesztést illeti, az elmúlt évben jelentősen megnőtt a mesterséges intelligencia alkalmazása. Az AI két fő területen nyújt nagy segítséget a K+F folyamatokban. Az egyik legfontosabb előnye, hogy már a kezdetektől hatékonyabbá tudja tenni a folyamatokat és jobb előrejelzési módszerekkel tud dolgozni. A Sanofinál az utóbbi időben egyre több innovációt valósítunk meg, a mesterséges intelligencia ezek mindegyikében fontos szerepet tölt be. Két fő területen támogat bennünket kiemelten, a kezelések optimalizálásában és a betegségek megelőzésében, ami mindig kéz a kézben jár egymással.

Egy másik fontos szempont, hogy előre tudja jelezni a toxikológiai kockázatokat, amelyek gyakran megakadályozzák egy-egy molekula eljutását a fejlesztés utolsó szakaszáig. Átlagosan 100 vizsgált molekulából csupán egy jut el a végső fázisig, de az AI a hatalmas adatbázisok elemzése révén képes jobban előre jelezni a kockázatokat, így már a korai szakaszban kiszűrhetők a problémás molekulák. Ez nagymértékben növeli a kutatás-fejlesztés hatékonyságát, termelékenységét.

A magyar egészségügyi infrastruktúrában számos pozitív fejlesztés történt, mint például az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) bevezetése, amely lehetővé teszi, hogy minden egészségügyi adat egy helyen, digitálisan formában elérhető legyen. Fontos lenne, hogy ezt az adatbázist mesterséges intelligenciával is összekapcsolják, így az egyedi adatok holisztikus elemzésével a rendszer hatalmas segítség lehetne a betegségek előrejelzésében. Ez hatalmas lépés lenne, hiszen a betegségek korai felismerése lehetőséget ad arra, hogy időben megkezdődjön a kezelés, ami eredményesebb lehet a gyógyulás szempontjából és költséghatékonyabb is. Ezzel szemben, ha a diagnózis túl későn születik meg, a kezelés nehezebb, költségesebb, és nemcsak a beteg, de a társadalom, az ellátórendszer számára is sokkal nagyobb megterhelést jelent.

Milyen volumenű kutatás-fejlesztési befektetéseket valósít meg a Sanofi globálisan és Magyarországon, és ezek milyen eredményeket hoztak az elmúlt években a krónikus betegségek megelőzése, kezelése terén?

Amikor kutatás-fejlesztésről beszélünk, a vállalat esetében globálisan évente mintegy 7 milliárd eurós befektetést jelent, míg Magyarországon körülbelül 1 milliárd forintot.

Az elmúlt öt év során 50 klinikai vizsgálatot végeztünk az országban, és több mint 1000 beteg számára tettük elérhetővé a legújabb kezelési lehetőségeket.

Ezek az adatok is jól mutatják a munkánk jelentőségét. Egyszerre dolgozunk a betegségek megelőzésén és a hatékony kezelésükön, kiemelten olyan krónikus kórképek esetében, amelyek hosszú távon és egyre súlyosabban befolyásolják az érintettek életét. Ilyenek például az immunológiai eredetű betegségek, amelyekkel a Science Lab kiállításon is foglalkozunk.

A kezelések, amelyeket fejlesztünk, valódi változást hozhatnak az emberek életébe. Jelentősen javíthatják az életminőségüket, ami nemcsak a betegek, hanem az egész társadalom számára előnyös. Gondoljunk csak bele: amikor valaki krónikus betegséggel él, akkor gyakran a családtagok is részt vállalnak a gondozásában. Az innovatív terápiákkal azonban a betegek önállóbbá válhatnak, aktívabban élhetnek, jobban, többet tudnak dolgozni, ami különösen fontos egy öregedő társadalomban. Ahogy egyre több krónikus betegséggel kell szembenéznünk, úgy lesz egyre fontosabb, hogy ezekre hatékony, modern megoldásokat találjunk. 

A krónikus betegségek közül az egyik legnagyobb problémát a krónikus obstruktív légúti betegség, a COPD jelenti. Miért fontos, hogy a COPD kiemelt szerepet kapjon a közegészségügyi napirendben?

Magyarországon mintegy 200 ezer embernél diagnosztizálták a COPD-t, de a valós esetszám ennél jóval magasabb lehet, becslések szerint akár a félmilliót is elérheti. Ez azt jelenti, hogy nagyjából minden 20. magyar ember érintett ebben a betegségben. A COPD világszerte jelenleg a harmadik vezető halálok, és egész Európában Magyarországon az egyik legmagasabb a COPD miatti halálozási arány. Amikor a betegség súlyosbodik, az rendkívül megterhelő a betegek számára, a tünetek ugyanis nemcsak fájdalmasak és ijesztőek, de gyakran kórházi ellátást is igényelnek. Minden ilyen esemény rontja a kilátásokat, visszafordíthatatlan károkat okoz a tüdőben. Ezért is kiemelten fontos a megelőzés, a korai felismerés és a megfelelő kezelés, hogy javítani tudjunk az érintettek életminőségén és csökkentsük a kórházi ellátásokat és a halálozást.

A COPD-s betegek kórházi ellátása nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági szempontból is óriási kihívás, Európa-szerte több milliárd eurót emészt fel a betegség ellátása, kezelése.

A COPD ráadásul nemcsak a fizikai egészséget befolyásolja, hanem a betegek társadalmi életét is. A folyamatos köhögés, a légszomj és a mozgás nehézsége miatt sokan elszigetelődnek, visszahúzódnak a közösségi élettől. Ez pedig azt jelenti, hogy kevesebben tudnak munkát vállalni, ritkábban lépnek kapcsolatba másokkal, ami tovább rontja életminőségüket és gazdasági aktivitásukat.

Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy egy olyan területen, ahol hosszú ideje nem sikerült hatékony kezelést alkalmazni, új innovációkat vezessünk be. Célunk, hogy a legmodernebb gyógyszereket elérhetővé tegyük a magyar betegek számára, és nemcsak az ő életminőségük javítása érdekében, hanem azért is, hogy a családjaik, környezetük és végső soron a teljes társadalom erősebb, egészségesebb és aktívabb legyen.

Rengeteg a tennivaló, és úgy gondolom, az első lépés az, hogy nyíltabban és többet beszéljünk a COPD-ről.

Bár ez a betegség a világ harmadik vezető haláloka, mégsem kap akkora figyelmet, mint például a rák vagy a szív- és érrendszeri betegségek, pedig legalább annyira fontos lenne. A COPD-s betegek nagy része ma még nincs is diagnosztizálva, ami óriási probléma. Ha valakinél fennáll a kockázat, mert például dohányzik, vagy hosszú ideig szennyezett levegőjű környezetben élt, akkor fontos, hogy mielőbb elvégezzenek nála egy egyszerű légzésfunkciós vizsgálatot. Minél korábban fedezzük fel a betegséget, annál nagyobb eséllyel tudjuk modern, innovatív kezelésekkel lassítani a romlást, különösen a súlyosabb esetekben.

A cikk megjelenését a Sanofi Magyarország támogatta.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images