Trump ultimátuma után újabb jelzés érkezett, hogy az USA kész bármit megtenni Irán ellen

Az Egyesült Államok és Izrael közös katonai műveletei Irán ellen tovább folytatódnak, és kifejezetten a Hormuzi-szoros térségében található iráni védelmi rendszerek gyengítésére irányulnak, erről beszélt Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter egy vasárnapi interjúban. A nyilatkozat megerősíti, hogy a konfliktus negyedik hetében Washington nem a deeszkaláció irányába mozdul, hanem tudatosan fenntartja, sőt fokozza a katonai nyomást.

Bessent szerint

a jelenlegi hadműveletek célja, hogy teljesen lebontsák az iráni erődítéseket a szoros mentén, és ezzel biztosítsák a kulcsfontosságú tengeri útvonal működését.

A pénzügyminiszter úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államok kész „bármit megtenni” a kitűzött célok elérése érdekében, ideértve Irán légierejének és haditengerészetének meggyengítését, valamint annak megakadályozását, hogy az ország nukleáris fegyverhez jusson vagy nemzetközi szinten erőt tudjon kivetíteni.

A nyilatkozat időzítése különösen fontos, mivel közvetlenül kapcsolódik Donald Trump ultimátumához, amely hétfői határidőt szabott Iránnak a Hormuzi-szoros teljes megnyitására. A két üzenet együtt egyértelműen jelzi, hogy Washington nem csupán diplomáciai nyomásgyakorlásban gondolkodik, hanem katonai eszközökkel is kész kikényszeríteni céljait.

A konfliktus közben már érezhető gazdasági hatásokat váltott ki. A megugró olajárak gyorsan begyűrűznek a gazdaságba, az Egyesült Államokban például egy hónap alatt mintegy 34 százalékkal emelkedett a benzin ára. Az iparági szereplők ennél is komolyabb kockázatokat látnak, egyes légitársasági vezetők már 175 dolláros olajár-szinteket sem tartanak kizártnak, ami drasztikusan növelné az üzemanyagköltségeket és szélesebb gazdasági hatásokat indíthatna el.

Bessent ugyanakkor egyértelművé tette, hogy

a jelenlegi árnövekedést Washington elfogadható költségnek tekinti.

Érvelése szerint a rövid távú, akár több hétig vagy hónapig tartó magasabb energiaárak eltörpülnek amellett a stratégiai cél mellett, hogy hosszú távon megszűnjön egy nukleáris fegyverrel rendelkező iráni rezsim kockázata. A pénzügyminiszter szerint a jelenlegi helyzetben néha eszkalálni kell ahhoz, hogy később csökkenjen a feszültség, vagyis a mostani katonai nyomásgyakorlás egy hosszabb távú stabilizációs stratégia része.

Címlapkép forrása: Richard Rodriguez/Getty Images