szerző

Ide vezetett a tömeges kivándorlás: több magyar lépett le, mint gondoltuk

2017. augusztus 30. 05:45    
nyomtatás
 
  • Nincs egységes adatbázis az EU-n belüli vándorlásról.
  • A tagállamok adatai sokszor feltűnően irreálisak.
  • 600 ezerre tehető az Európában élő magyarok száma, nagy részük a 2004-es uniós csatlakozás után vándorolt ki.
  • Csak Németországban majdnem 200 ezer magyar él jelenleg.
Akár 600 ezernél is több magyar élhet jelenleg az Európai Unióban, ez a szám lényegesen magasabb a korábbi becsléseknél - derül ki a Portfolio összesítéséből. A legtöbben hivatalosan Németországban élnek, de még Dániában is van több mint ötezer magyar. Jórészt a tagállamok által megadott adatokból igyekeztünk dolgozni, és menetközben egy sor érdekességre is bukkantunk. Cikksorozatunk első része a magyar kivándorlásról.


Imádjuk az EU-t, mert szabadon járhatunk-kelhetünk


Kormányzati szinten időről időre komoly csatározásaink vannak Brüsszellel, a legnagyobb ellentét a menekültpolitika területén van. Ugyanakkor, ha a magyar embereket kérdezik, akkor a nagy többség még mindig támogatja összességében az Uniót, illetve azt, hogy hazánk is része legyen. Sőt, a magyarok 46%-a bízik az EU-ban, miközben a magyar kormány esetében ugyanez az arány csak 39% az idén tavasszal készült friss Eurobarometer-felmérés szerint.

Ha pedig arról kérdezik az embereket, mi a legjobb dolog az EU-ban, akkor nem meglepő, hogy a legtöbben azt válaszolják, amit a saját bőrükön éreznek. A legtöbben az áruk, a szolgáltatások és a személyek szabad áramlását említik, mint az Unió legfontosabb vívmányát, de részben ehhez a területhez kapcsolódik a második helyen említett Erasmus-ösztöndíjprogram is.

Ha külön a munkaerő szabad áramlásáról kérdezik a magyarok véleményét, akkor évek óta az figyelhető meg a hasonló felmérésekben, hogy legalább 75-80% támogatja azt, hogy az EU-n belül bárhol vállalhasson munkát. Vagyis nem túlzás azt állítani, hogy a magyar emberek számára ez az Unió legnagyobb vívmánya, 13 évnyi tagság után ma szinte mindenkinek van olyan családtagja, barátja, ismerőse, aki él vagy élt külföldön.

Ide vezetett a tömeges kivándorlás: több magyar lépett le, mint gondoltuk


Eddig is voltak becsléseink


A fentiek ellenére évek óta senki nem tudja pontosan megmondani, hány magyar él az Európai Unióban, hiszen erre nincs egységes adatbázis. A becslések jellemzően legalább 300 ezer főről szólnak, a felső határ pedig megközelíti az egymilliót. Az utóbbi években az alábbi számokat dobták be a köztudatba:

  • A KSH Népességtudományi Intézete által 2015-ben publikált Demográfiai Portré szerint 2014 elején 330 ezer magyar élt Európában, ez három és félszerese volt a 2001-es számnak.
  • Szintén a KSH vezette az úgynevezett SEEMIG-projektet, melynek eredménye szerint 2013 elején 350 ezer olyan magyar élt a világban, akik 1989 után és legalább egy évvel a felmérés előtt hagyták el az országot.
  • 2014 tavaszán a külföldi cégalapítással foglalkozó kftkreator.hu oldal is elkészítette a maga felmérését, ők 600 ezerre becsülték az Európában dolgozó magyarok számát. A KSH-hoz hasonlóan ők is főleg a statisztikai hivatalok nyilvános adataiból dolgoztak néhány pontosítással (a Nagy-Britanniában élők számát például a sokak szerint alulbecsült kevesebb mint 100 ezer helyett az interneten keringő becslésre korrigálva 300 ezerben állapították meg - erre még visszatérünk).


Nagyjából a fentiek nevezhetők valamennyire megalapozott becslésnek, ezeken túl szóban "bármekkora számot" be lehet dobni gond nélkül. A fenti három felmérésben a közös pont, hogy részben az uniós tagállamok tükörstatisztikáit vette alapul kisebb-nagyobb korrekciókkal.

Ezek azonban több éves adatokra támaszkodnak, még a legfrissebb is legalább három éve, 2013-ban volt aktuális.


Miért nem lehet pontos számot mondani?


A cikkben többször utaltunk arra, hogy sok esetben legfeljebb becslésekre vagy önkényes korrekciókra tudunk hagyatkozni. Persze sokkal egyszerűbb lenne, ha létezne egy egységes európai adatbázis a kivándoroltak számáról, azonban a legtöbb esetben még a statisztika módszertana is különböző: valahol csak a népszámlálások adataiból lehet kiindulni, a görögök és a horvátok például ezért tudtak csak 2011-es adatot mondani, máshol a munkaerőpiaci felmérésekből vezetik le a bevándorlók számát, illetve vannak külön becslések az adózási vagy tb-statisztikák alapján. A fő probléma mindegyikkel ugyanaz:
  • Nem tartalmazza azokat, akik illegálisan dolgoznak az országban. Az EU-ban ugyanis semmilyen bejelentési kötelezettsége nincs annak, aki külföldre költözik, így pedig akár több tízezer olyan ember is lehet a rendszerben, akik a hivatalos statisztikában nem jelennek meg.
  • A másik nehézség, hogy a fenti számok nem tartalmazzák az ingázókat, ez elsősorban Ausztria esetében lehet jelentős, a nyugati határ mentén a napi ingázás sem ritka.
  • A kivándorlásnál a visszatérés még rosszabbul dokumentált, ezért a nettó egyenleg még bizonytalanabb.


Nemcsak statisztikai problémák nehezítik a kivándorlók számbavételét. A kivándorlók körét eleve nehéz definiálni.
  • Az ingázó,
  • a néhány hónapot, évet külföldön töltő, illetve
  • az anyaországtól teljesen elszakadó, külföldön új életet kezdő


magyarok eltérő megítélés alá esnek, attól függően, hogy a kivándorlás jelenségét milyen aspektusból vizsgáljuk. Például a hazai potenciális munkaerőtartalék, a hazautalt jövedelem, a demográfiai kilátások szempontjából más-más kivándorló kategória lehet releváns.



Akkor most mennyi is az annyi?


A fentiek után döntöttünk úgy, hogy itt az ideje egy friss adatbázist készíteni az Európai Unióban élő magyarok számáról. Természetesen "sok újat mi sem tudunk mutatni", ugyanazokból a statisztikákból dolgoztunk, mint korábban. A számokat azonban igyekeztünk frissíteni a legújabb elérhető statisztikával, illetve rögtön az elején több fontos szabályt lefektettünk:

  • A szomszédos országokat Ausztria és Horvátország kivételével szándékosan nem vettük figyelembe, ugyanis Szlovákia, Románia és Szlovénia esetében is jelentősen torzította volna a statisztikát az ott élő magyar kisebbség.
  • Mindenhol először az elérhető nyilvános és hivatalos adatokat vettük figyelembe, majd ezeket korrigáltuk, ahogy azt a későbbiekben bemutatjuk. Néhány statisztikai hivatal honlapján nyelvi és egyéb akadályok miatt nehezen igazodtunk el, ezért minden tagállamot megkerestünk direktben is e-mailen kérdéseinkkel az ott élő magyarok számáról.
  • Bulgária, Észtország, Málta, Hollandia és Portugália statisztikusai többszöri megkeresésre sem válaszoltak, vagy egyáltalán nem tudtak adatokat küldeni az országukban élő magyarokról.
  • Ha valamelyik országban többféle statisztika volt elérhető, akkor igyekeztünk a Magyarországon születetteket figyelembe venni. Ettől eltérhetett a magyar állampolgárok, illetve a magukat magyar nemzetiségűeknek vallók száma.


Ezek után az alábbi számokat kaptuk:

Ide vezetett a tömeges kivándorlás: több magyar lépett le, mint gondoltuk


Vagyis összesen a fenti európai országokban hivatalosan közel 570 ezer magyar él Európában, néhány jelzett kivételtől eltekintve ezek friss, 2016-os számok. Az nem meglepő talán, hogy a legtöbben Németországban élnek, a második helyen álló francia adat viszont első ránézésre is irreálisan magas, részben ezért is korrigáltuk később a számokat. Emellett Nagy-Britannia esetében vannak komolyabb fenntartásaink, ott a személyes tapasztalataink alapján irreálisan alacsonynak tűnik az alig 90 ezres hivatalos statisztika.

Ha a fenti számokat elkezdjük korrigálni, akkor lényeges eltérések lehetnek az ábrán. Az alábbi korrekciókat hajtottuk végre, mivel szerintünk ezekkel sokkal reálisabb számot kaphatunk:

  • A francia statisztikában valószínűleg technikai hiba van, az ezzel kapcsolatos kérdésünkre nem kívánt válaszolni a helyi statisztikai hivatal. Főleg akkor feltűnő a kiugró adat, ha ehhez hozzátesszük, hogy a francia hivatal szerint a közel 150 ezer magyarból mindössze 25 ezer tartozik az aktív (15-64 éves) népességbe. Ezért Franciaország esetében az Eurostat becslését vettük alapul, mely szerint 2016-ban 6818 magyar állampolgár élt az országban, ez sokkal reálisabbnak tűnik.
  • Ezzel máris "eltüntettünk" 140 ezer magyart, amit viszont jócskán ellensúlyozhat a brit hivatalos statisztika említett alulbecslése. A gond az, hogy a szigetországból nincs ennél pontosabb elérhető adat. 2014-ben a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) egy anyaga szivárgott ki a sajtóba, melyben 300 ezres valódi számot becsültek, ez lehet az egyik alternatív szám. A másik pedig a helyi tb-hivatalnál regisztrálók száma, eszerint 2004 és 2016 között több mint 205 ezer Magyarországon született ember igényelt társadalombiztosítási számot, ami a munkavállalás feltétele. Ezzel is vannak azonban problémák: egyrészt nem tudjuk, hogy közülük hányan vannak olyanok, akik már hazajöttek vagy elmentek más harmadik országba, másrészt 16 éves kor alatt nem kell tb-számot igényelni, harmadrészt pedig ez az adat sem számol a feketemunka (vélhetően nem elhanyagolható) hatásával. Ráadásul a brit statisztikai hivatal (ONS) a munkaerőpiaci felmérések alapján készíti a kimutatást, így a 90 ezres számban biztosan nincsenek benne például a gyermekek. A fentiek miatt összességében mi azt gondoljuk, hogy a 200-300 ezres adat sokkal reálisabb lehet Nagy-Britannia esetében, a korrigált modellben 250 ezer fővel számoltunk.
  • A kérdéseinkre nem válaszoló tagállamok közül Hollandia esetében az Eurostat 12 256 fős magyar populációról tud, ezt is szerepeltetjük a módosított ábrán. Szintén nem kaptunk választ a portugál statisztikai hivataltól, esetükben az Eurostat 480-as számot közölt. Bulgária esetében az európai hatóság 144 fős, Észtország esetében pedig 173 fős magyar populációról tud, Máltáról viszont nekik sincsenek adataik.


Így a fenti módosításokkal szerintünk ez a sokkal reálisabb grafikon az Európában élő magyarok számáról:

Ide vezetett a tömeges kivándorlás: több magyar lépett le, mint gondoltuk


Vagyis jelentősen akkor sem változik a szám, ha a fenti módosításokat végrehajtjuk, ebben az esetben kicsivel 600 ezer feletti adat jön ki. Így első ránézésre alig változott a kivándorolt magyarok száma azóta, hogy 2014-ben a kftkreator.hu elkészítette a saját összesítését. Ők azonban még közel tízezer fővel számoltak Szlovákiában, nyolcezerrel Svájcban, majdnem kétezerrel Norvégiában, ezerhatszázzal Romániában. Ráadásul ők a brit lakosságra vonatkozóan a már említett 300 ezres becslést fogadták el.

Ezekkel kiegyensúlyozva pedig máris több mint 70 ezres növekedésről beszélhetünk három év alatt.


Természetesen a fenti számok nem jelentik azt, hogy mindössze néhány év alatt több mint félmillió magyar hagyta el az országot, hiszen már az EU-csatlakozás előtt is éltek Nyugat-Európában. Nagy-Britanniában például 2003-ban már 12 ezer magyar lakott hivatalosan, míg Ausztriában 31 ezren voltak. Az egyik legnagyobb "felvevőpiacnak" számító Németországban 2009-ben alig 60 ezer magyar élt, vagyis nyolc év alatt megháromszorozódott a számuk. Ráadásul a német statisztikai hivatal (DESTAT) arról is közöl adatot, hogy a közel 200 ezer magyar hány éve él az országban, a legtöbben legfeljebb hat éve vándoroltak ki.

Ide vezetett a tömeges kivándorlás: több magyar lépett le, mint gondoltuk


A statisztika szerint az átlagos magyar hét éve él Németországban, vagyis nem lehet arról beszélni, hogy a korábbi évtizedekben kivándoroltak jelentősen torzítanák a statisztikát, a nagy többség az EU-csatlakozás, illetve a német munkaerőpiac megnyitása után vándorolt ki.

Összességében az biztosan kijelenthető, hogy a 2004-es EU-csatlakozásunk óta több százezren próbáltak szerencsét hosszabb-rövidebb ideig Európában. Közülük még ma is több mint félmillióan élhetnek külföldön legálisan. Ahogy említettük, egy egész cikksorozatot szeretnénk a témának szentelni, szerintünk az igazán érdekes dolgok majd csak most jönnek, hiszen egy sor részletes adatot is megtudtunk a kivándorolt magyarokról.


A címlapkép forrása: Shutterstock

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
Állásajánlatok
Szerkesztő - újságíró
 
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium