Ezen áll vagy bukik Amerika dominanciája: komoly rivalizálás az F-47 és az F/A-XX hatodik generációs vadászgépek között

Washingtonnak feltett szándéka, hogy a jövőben is garantálja a légifölényét, ami az elmúlt időszakban a riválisok – kifejezetten Kína – megerősödésével egyre kétségesebbé vált. Az Egyesült Államokban jelenleg egyszerre fut két hatodik generációs vadászgép kifejlesztésének a projektje is:

a légierő F-47-es vadászgépét a Boeing fogja megépíteni, míg a haditengerészet F/A-XX gépe egyelőre mintha parkolópályára került volna, egyelőre nincs meg melyik hadiipari óriáshoz kerül a terve.

A párhuzamos elképzelés rivalizálást hoz a különböző erők között, ennek kimenetele pedig hosszabb távon meghatározhatja az amerikai stratégiai prioritásokat.

A Next Generation Air Dominance (NGAD) egyik sarokpontjának számító hatodik generációs lopakodó vadászgép kifejlesztésében jelenleg az F-47-es létrehozása tűnik nyerőnek a politikai döntéshozók szemében. Imponáló teljesítményt várnak el tőle: 1600 kilométeres hatótávolság, 2 Mach-ál is magasabb sebesség, valamint mintegy központjaként kell működnie az autonóm harci drónok csoportjának. A fejlesztéstől azt várják, hogy képes lesz eleinte kiegészíteni, később teljesen felváltani az ötödik generációs F-22 Raptor vadászgépeket, mivel ez nem képes megfelelni a technológiai fejlődés támasztotta követeléseknek. Ehhez képest az F-47-es már mindennel fel lesz szerelve, így például a mesterséges intelligencia, a szenzorfúzió és az adaptív ciklusú hajtóművek területén is a többi vadászgép fölé fog emelkedni.

Trump Administration ‘all in' on F-47 but plans minimal funding for F/A-XX naval fighter https://t.co/4wsvKCzUta pic.twitter.com/vjGOOhBxFR https://t.co/4wsvKCzUta

— FlightGlobal (@FlightGlobal) June 26, 2025

Vetélytársa, az F/A-XX-eket elsősorban repülőgép-hordozókra kívánják telepíteni, és lopakodó többcélú csapásmérő vadászgépként lesz bevethető. Az elképzelések szerint az F/A-18E/F Super Horneteket váltanák fel velük. Kiemelten kezelik az integrált elektronikus hadviselési képességeket, és esetleg opcionálisan emberes/pilóta nélküli pilótafülke-konfigurációval is rendelkezik majd. A haditengerészeti alkalmazásán megfelelően a szárnyaknak összecsukhatónak kell lenniük, megerősített futómű kell és kompatibilisnek kell lennie a katapultos indításra. A költségvetési korlátok és a kapacitással kapcsolatos gondok miatt azonban ez a terv komoly csúszással szembesülhet. A helyzet kompromisszumot követelt a Pentagon döntéshozóitól: megsürgetik az F-47-es kifejlesztését, cserébe addig parkolópályára teszik a párhuzamos projektet, így a 2030-as évek elejére elérhetik a hatodik generációs vadászgép szériagyártását. A helyzetet nehezíti, hogy a meghajtás szempontjából némi lemaradás tapasztalható, ez pedig éppen a vetélytársakat hozhatja pozícióba.

A fennálló állapot nehéz szituációba sodorja a haditengerészetet, mivel az egyre kritikusabbá váló indo-csendes-óceáni térségben ez egyre inkább Kína javára fordítja az előnyöket.

Emiatt kénytelenek lehetnek a már kiöregedőben lévő F/A-18E/F Super Hornetek üzemidejét meghosszabbítani, ami képességbeli hiányokhoz vezethet. Az F-47-esek szintén Washington segítségére lehetnek több területe, így a Csendes-óceán nyugati medencéjében, vagy Kelet-Európában, de a területek nem teljesen fedik egymást, mivel az F/A-XX-nek kifejezetten a kulcsfontosságú repülőgép-hordozókkal kellene együttműködniük, erre az F-47 nem lesz képes. A haditengerészet azt állítja, hogy a jövőben megőrzött globális képességhez inkább olyan gépekre lenne szükség, amelyek képesek a rendkívül nehéz körülmények között is akciókat végrehajtani, valamint a kötött szárazföldi repülőtereken kívül máshonnan is elindulni, illetve visszaérkezni. Ez a tulajdonság jóval nagyobb rugalmasságot, egyúttal biztonságot is ad a háborús környezetben.

Az elemzés szerint valójában mindkét gépre szüksége lenne az Egyesült Államoknak, hogy fenntartsa a kívánt előnyét a vetélytársakkal szemben, és az egyoldalú fejlesztés súlyos stratégiai hiányossághoz vezethet. Emiatt Washington döntéshelyzetbe kényszerült, mivel – minimum átmenetileg – kénytelen lesz azzal szembenézni, hogy a következő időszakban a haditengerészet már nem lesz egyértelműen a világ legerősebbje, ami éppen Kínának nyitja meg az ajtót az indo-csendes-óceáni térségben a befolyása növelésére.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio