Az Európai Bizottság által márciusban bemutatott újrafegyverkezési terv egyik kulcseleméről születhet döntés már május vége előtt, ami megalapozná a szövetség védelmi képességeinek maximális kiterjesztését. A tervek szerint 2030-ra el kell érni azt az elrettentőképességi szintet, ami nem csak a kontinens biztonságát garantálná, hanem a geopolitikai státuszát is felemelné, ehhez pedig elengedhetetlen alapot szolgál a közös kötvénykibocsátással előteremthető 150 milliárd eurós fegyverkezési alap.
Az indiai hadsereg szerint Pakisztán növeli csapatai létszámát a határnál, miközben a két atomhatalom közötti feszültség tovább fokozódik.
Az RBC Ukraine számolt be Dick Schoof holland miniszterelnök szavairól, aki szerint nagyon közel lehet Moszkva támadása Európára.
Globálisan is hatalmas tempóban növekednek a védelmi kiadások, amiben az ukrajnai háború miatt teljesen az élre tört Európa. A kontinens országai tavaly majdnem hétszer akkora mértékben emelték a védelemre szánt forrásokat, mint az Egyesült Államok, így összesítve már háromszor annyit költ fegyverkezésre, mint a legközvetlenebb fenyegetést jelentő Oroszország. Bár a számok ígéretesek, fontos szem előtt tartani, hogy sok közös munka kell még az EU stratégiai függetlenedéséhez.
A világ legnagyobb, 1800 milliárd dolláros norvég állami vagyonalapjának jelenlegi etikai szabályai tiltják a befektetést a védelmi ipari vállalatokba, fegyvergyártókba, ezen szeretnének változtatni egyes norvég döntéshozók - írja a Reuters. Ám a vagyonalap védelmi ipari befektetéseit célzó ellenzéki kezdeményezés egyre kevesebb támogatást élvez a törvényhozásban.
120 kilométeres hatótávolságú, Fatah típusú szárazföldi indítású rakétát lőtt ki a pakisztáni haderő – tudósított a Times of India.
A német Bild napilap arról írt, hogy vezető európai kormányzati körök feltételezése szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök már csak belpolitikai nehézségek miatt sem vethet véget az ukrajnai háborúnak.
Április 22-én kedden véres terrortámadás történt a vitatott hovatartozású, észak-indiai Kasmír régióban. Maga az eset azonnal kiváltotta a hatóságok erőteljes fellépését, ám Narendra Modi miniszterelnök ennél tovább ment és felhevítette a több évtizedes történelemre visszatekintő feszültséget Pakisztánnal. A rivális kormányok Újdelhiben és Iszlámábádban is azonnal egy sor kemény lépést hoztak egymással szemben, miközben a hadseregek elkezdtek felsorakozni a feszült régióban. Azóta szinte naponta kisebb összecsapásokról érkeznek beszámolók, közben az egész világ azt találgatja, hogy mikor eshet egymásnak a két atomhatalom, és ez milyen következményekkel járna.
Az Army Recognition román forrásokra hivatkozva arról ír, hogy a Galatiban található Damen Hajógyár hat új generációs Anti-Submarine Warfare (ASW) fregattot épít a Holland Királyi Haditengerészet és a Belga Haditengerészet számára.
Kim Dzsongun észak-koreai vezető új, 5000 tonnás rombolóhajót mutatott be, amelyet nukleáris fegyverek hordozására is alkalmasnak tart, és fontos lépésnek nevezett a hadsereg csapásmérő képességeinek bővítésében - írta meg az ABC News.
Európa fegyverkezik, 2030-ra várhatóan készen állnak majd arra Oroszország ellenfelei, hogy háborút viseljenek Moszkva ellen – jelentette ki Szergej Sojgu, az orosz nemzetbiztonsági tanács elnöke.
Spanyolország 2025-re eléri a NATO által előírt 2%-os GDP-arányos védelmi kiadási célt – jelentette be Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök.
Jelentős fegyverkezési programot indít Görögország: 2036-ig összesen 25 milliárd euró értékben szereznének be fegyvereket és felszerelést. Franciaországtól Rafale vadászgépeket, hadihajókat és hajó elleni rakétákat vásárolnának, az Egyesült Államokkal pedig F–35-ös vadászgépek beszerzésére kötöttek szerződést. Görögország az egyetlen NATO-tagállam, amely egy másik NATO-tagállam – Törökország – jelentette fenyegetés miatt fegyverkezik, és már idén is a GDP több mint 3 százalékát költi katonai kiadásokra. A cél egy modern, csúcstechnológián és mesterséges intelligencián alapuló haderő létrehozása, és a tervek között szerepel egy az izraeli Vaskupolához hasonló légvédelmi rendszer, az „Akhilleusz Pajzsa” kiépítése is.
Tajvant egyre jobban szorongatja a szomszédos felemelkedő nagyhatalom katonailag, miközben a nagy szövetséges, Washington is egyre nagyobb nyomást gyakorol a szigetre a fegyverkezés érdekében. A harapófogóba került tajpeji vezetés viszont egyelőre nem tudja úgy alakítani az eseményeket, hogy az számára megfelelően alakuljon. A költségvetés az emelkedés helyett még csökken is, miközben ezzel ellentétesek az elvárások. Tajvan ezzel most olyan kihívás elé került, amely hosszasan meghatározhatja a sziget jövőjét.
A The Telegraph információi szerint már szinte minden készen állt ahhoz, hogy nagyszabású háború törjön ki a Közel-Keleten, de az amerikai elnök megakadályozta a fegyveres konfliktust.
Ha Oroszország háborúba kerül a NATO-val, az egyesített orosz-belarusz haderő Lengyelországot és a balti államokat rohanná le először – jelentette ki mai sajtótájékoztatóján Szergej Nyariskin, az orosz külföldi hírszerzési szervezet, az SZVR vezetője.
Hogy gondolkodnak, akik nagy vagyonokról döntenek?
Globálisan jegyzett tőkeipari konferencia budapesti megvalósulását segítette a Nemzeti Tőkeholding.
Ősszel újabb adócsomag várható.
Sokan ellenzik a húzást.
Valami másra is rávilágított ezzel a beszéddel.
Szekeres Viktorral a Gloster Nyrt. alapítójával beszélgettünk
Kilépünk az összeszerelő-üzem szerepből?
Hétvégén tartják az elnökválasztás második fordulóját.
