Megrendelésállomány nélkül elfelejtheti az építőipar, hogy banki forrást kap

Miért költsek el milliókat a márkámra?

A márkaépítés alatt nemcsak az arculatot kell érteni, hanem minden olyan vizuális, kommunikációs, kereskedelmi elem összességét, amelyek azt az érzést alakítják ki az emberekben, hogy az adott termékre, szolgáltatásra szüksége van - ismertette Unger Zsolt, ügyvezető, Unger & Partners, a márkaépítés fogalmát. A szakértő elmondta, hogy azért kell költeni erre az építőiparban is, mert az iparágban nehéz életpályamodellt adni, nehéz vonzóvá tenni a szakmát, de ebben segíthet a márkaépítés. Másrészt versenyelőnyt jelenthet a megbízásoknál, ha van egy összeszedett portfóliója a vállalkozásnak.

Ipacs Géza, grafikus, ügyvezető, Apacs Stúdió, elmondta, hogy sokszor a befektetett energia és a pénz is hiányzik a márkaépítés folyamatából. A vállalkozások csodát várnak, de ezt csak a befektetett tőke és energia tudja elhozni. Egy igazi márkaépítés sok pénzbe kerül, de megéri befektetni, mert arról tud árulkodni, hogy mennyire veszi magát komolyan a cég.

Ki finanszírozza az építőipart? – Visszatérnek a pénzügyi problémák?

A konferencia soron következő kerekasztal-beszélgetésében a pénzügyi problémákkal foglalkoztak a szakértők. Nagy Gergely, Budapesti Régió - ügyvezető igazgató-helyettes, OTP Csoport, kiemelte, hogy a bankok azokat az építőipari vállalkozásokat fogják finanszírozni, amelyeknek van megrendelésállománya. Fontos továbbá a cashflow fenntarthatóság, vagyis hogy azt lássák, hogy a korábbi működés folytatódik tovább, a kiszámítható, moderált növekedés is jobban mutat, mint a nagy változások az eredményekben. Kevesebb iroda, hotel, logisztikai és lakásfejlesztés van, látható, hogy az építőipari szereplők megrendelésállománya csökken, de a nagyobb vállalkozásoknak vélhetően nem lesz problémája. A bankot általában nem nyugtatja meg, ha azt látja, hogy fogy a munka és az sem, ha költségtúllépést lát a szerződéseknél a gyorsan változó környezet miatt, ami pereskedéshez, egyéb fennakadásokhoz vezethet.

A bankrendszerből kifutottak az olcsó hitelek. Nincs ami alátámasztja a nagy fokú finanszírozási hajlandóságot, de, aki elfogadja a szigorodó feltételeket, és régóta a piacon van, az meg fogja találni a lehetőségeket.

- ismertette a helyzetet Nagy Gergely, majd hozzátette, hogy azt is látják már, hogy az iparág csődkockázata romlott, az NPL ráta (nemteljesítő hitelállomány) emelkedik a kevésbé tőkeerős cégeknél, erre reagálva kell szigorítania a bankoknak a feltételeken.

Schváb Zoltán, vezető-helyettes, Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ), a jogos és jogtalan bankgarancia lehívásokról számolt be részletesen. Elmondta, hogy az elmúlt időszakban 200 lehívást vizsgáltak, amelyből csupán körülbelül 50-et találtak jogosnak, így a többi 150 lehívást, összesen 17 milliárd forint értékben, meg kellett akadályozniuk. A jogosulatlan lehívás kapcsán felhívta rá a figyelmet, hogy ha ez megtörténik, az a későbbiekben a vállalkozás banki finanszírozását fogja veszélyeztetni, ezek a feljegyzések ugyanis rossz pontot jelentenek a banknál. A jogtalan lehívást egy háromtagú bizottság, igazságügyi szakértővel, néha műszaki ellenőrt bevonva szokta vizsgálni, előfordulhat a jogos és jogtalan eseten kívül az is, hogy részben találja csak jogosnak a kérelmező igényeit a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv. Schváb Zoltán azt is kiemelte, hogy sok pereskedéstől mentesülne az építőipar, ha tisztességes és jó együttműködés jönne létre a megrendelő és a vállalkozó között. Sokszor kapnak kritikát a vállalkozók, de a megrendelő is tisztességes hozzáállásán is sok múlik.

Gegesi Kiss Tamás, ügyvezető igazgató, Gépész Centrál Kft. szerint miután az elmúlt 5-6 év nagyon jól alakult az építőipar számára, így azok a cégek, akik az eddigi eredményeket visszaforgatták, át kell, hogy tudják vészelni a jelenlegi nehezebb időszakot.

Kell, hogy legyen a kkv szektorban is tartalék. Persze, tisztulásra is számítunk.

- tette hozzá Gegesi Kiss Tamás, majd a saját működésük kapcsán elmondta, hogy másfél-két évnyi munkát lát előre, ami teret enged az optimizmusnak. Most az látszik a legjobb taktikának, hogy minél több munkát szereznek, ezek többfélék, hogy a több lábon állással is biztosítsák a működésüket. A költségek lecsökkentése érdekében egy nagyobb cégen belüli átvilágítást végeznek. "Most edzünk, hogy jöhessen a nagy meccs." - tette hozzá.

Van jövő? Milyen? – Radikális átalakításra van szükség a képzésekben

Dr. Lovas Tamás, tanszékvezető, BME Építőmérnöki Kar, a beszélgetés moderátora többek között arról kérdezte a képzésekről és a HR folyamatokról szóló kerekasztal-beszélgetés résztvevőit, hogy például digitalizáció terjedése hogyan befolyásolja a képzéseket, és hogyan csapódik le a HR folyamatokban.

Prof. Dr. Medvegy Gabriella, dékán, Pécsi Tudományegyetem, Műszaki és Informatikai Kar elmondta, hogy azok a hallgatók, akik most felsőoktatásban vannak, különösen nyitottak a szoftveres megoldásokra, az új trendekre, amihez az oktatási intézményeknek is alkalmazkodni kell, de nehéz is lenne kikerülni, hogy a digitalizáció ne szivárogjon be az oktatásba. Ami még érdekes kérdés, hogy a már meglévő, hatalmas mérnöki munkaerőállomány esetében hogyan fogják mérni a digitális írástudó képességet. Ezzel kapcsolatban sok teendőre számít a dékán. Szóba került az is, hogy az új generáció igényeinek az oktatási intézmények úgy tudnak megfelelni, ha sokkal inkább projektorientált kurzusokat indítanak, ahol valós projekteken tudnak dolgozni a diákok, és akár teljes projektnapokat is tarthatnak, mely során a cégek is bekapcsolódhatnak a szakmai tartalomba.

Bodor Fruzsina, Head of Permanent Placement Services and Headhunting, Prohuman, a fiataloknál azt tapasztalja, hogy úgy választanak egyetemi szakot, hogy az mennyire "fancy". Ha az egyetemi oktatás nem kelti fel a fiatalok érdeklődését, akkor egyszerűen megunják, és elindulhat a lemorzsolódás. A digitalizációval HR oldalról felgyorsultak a jelentkezési, kiválasztási és kommunikációs folyamatok. Lényegében már mindent online elintézünk. Bodor Fruzsina arról is beszámolt, hogy megrendelő oldaláról az önérvényesítő képesség az, amit hiányolni szoktak a jelentkezőknél. Sok jelöltünk azért bukik el, mert ügyes szakmailag, de "megeszik."

Reicher Péter, ország igazgató, Graphisoft SE, a munkáltatói elvárásokkal kapcsolatban olyan képességeket említett, mint az iparági ismeret, a nyelvtudás, a kommunikációs képesség, vagyis, hogy a jelölt tudjon kommunikálni és kapcsolatot tartani ne csak a kollégáival, de szükség esetén az ügyfelekkel, valamint külsős szakértőkkel is. Nagyon fontosak az IT-s képességek, az az attitűd, hogy ne papírokból akarjon megoldani valaki mindent, hanem ha úgy alakul, akkor akár az irodán kívül, például utazás közben, a laptopjával meg tudja oldani az aktuális feladatot.

A konferenciáról készült további beszámolók:

Galéria74 képÉpítőipar 2023

Címlapkép: Mónus Márton/Portfolio