Az OECD felmérése szerint Magyarországon hasonlóan súlyos a helyzet légszennyezettség terén, mint Kínában, de a KSH szerint is 8 ezer ember halálát okozta a rossz levegő 2017-ben. Budapest, mint a legsűrűbben lakott terület kiemelkedően rossz helyzetben van, és bár sokan főleg a közlekedési dugókat vádolják a tarthatatlan helyzet miatt, a közvélekedéssel ellentétben - legalábbis télen - legalább annyira tehető felelőssé a háztartások fűtése, mint az utakon pöfögő autók. Ha azonban a több tízezer kémény helyett, csak néhány, városszéli hőerőmű bocsátaná ki a szűrt és ellenőrzött füstöt, sokat javulhatna a helyzet. A 2022-re olyan hőgyűrűt építene ki a FŐTÁV a város körül, ami lehetővé tenné egy zöldebb alternatíva választását a háztartások számára. Dióhéjban ennek megvalósítására készül a Főtáv Zrt. - derült ki a Budapest PropTech Forumon.


Az Európai Számvevőszék (ECA) jelentése szerint Bulgária, Csehország, Lettország és Magyarország lakossága még a kínai és indiai embereknél is több évet veszít életéből a légszennyezettség miatt. Magyarország esetében ez 1,8 évet jelent száz lakosra vetítve, ami több mint kétszerese az EU átlagának, és magasabb, mint a kínai vagy indiai értékek. A magyar kormány is készített méréseket, bár ez csak a kisméretű szállóporra vonatkozik: ennek a határérték feletti mennyisége miatt évente 1500-1800 ember hal meg korábban csak Budapesten. Bár a légszennyezésnek számos természetes és az emberi tevékenységre visszavezethető oka van, Budapesten hajlamosak az autók számlájára írni a problémát, ez azonban csak részben igaz.

Nemcsak az ipari üzemek, erőművek, vagy a helyzeten valóban sokat rontó dízeljárművek felelősek Budapest rossz levegőjéért, hanem - legalábbis fűtési szezonban - a háztartások is. Mivel olcsóbb, mint a gáz, az utóbbi évtizedben jelentős mértékben megnőtt a szilárd tüzelőanyagot használók száma: országos szinten a háztartások több mint egyharmada vagy kizárólag fával, vagy részben azzal fűt. De legalább százezer háztartás fűt a rendkívül szennyező lignittel és a kommunális hulladékkal való fűtés sem ritka. Budapesten a Fővárosi Kéményseprőipari Kft. adatai szerint több mint 50 ezer szilárd tüzelésű egyedi kémény van. Összehasonlításképpen Koppenhágában 16 ezer szilárd tüzelésű háztartás van, ezek a kémények a dán főváros szállópor-szennyezésének 30 százalékáért felelősek. Budapesten ugyanez - ebből kiindulva - 30-50 százalék körül lehet.

A megoldás kézenfekvő, csak a szemléleten kell változtatni

A távhőről a legtöbb embernek a pazarlóan túlfűtött panellakások jutnak eszébe, ahol időnként a legnagyobb mínuszok idején is ablakot kellett nyitni - a hőszabályozó hiányában kialakuló - trópusi hőség miatt. Mára ennél jóval kifinomultabb rendszerek léteznek, ahol nemcsak a lokális vezérlés megoldott, de a megfelelően szigetelésnek köszönhetően 94 százalékos hatékonysággal működnek ezek az erőművek. Külföldön is már több városban felfedezték a megoldásban rejlő potenciált. Az talán senkit sem lep meg, hogy Izlandon a fűtést 95 százalékban a geotermikus forrásokból származó hőből, távfűtéssel biztosítják, de Dániában (60%), Lengyelországban (52%), Csehországban (49%) és Szlovákiában (40%) is magas a távhő aránya, amíg Magyarországon mindössze 16 százalék.

De a legrelevánsabb példa talán Bécs, ahol összekötötték a szigetszerűen működő hőkörzeteket, és ma egységes megújuló-, hulladék és kapcsolt energiaforrásokkal működtetett hálózatról kapnak olcsó távhőt a fogyasztók. Budapesten is több önálló távhősziget van, amelyek jelenleg nincsenek összekötve, de az utóbbi években indult el a FŐTÁV Zrt. fővárosi hőgyűrű és a Kéménymentes Belváros projektje, melynek keretében átvezetik a távhőt Budáról Pestre, s a tervek szerint 2023-ra egységes hálózattá épül majd ki a budapesti hőgyűrű. A belvárosba tartó vezetéket az Erzsébet hídon keresztül viszik át a Duna fölött a Rác fürdőtől a Döbrentei tér érintésével, a híd alján át a Március 15. térig, onnan pedig a Kossuth Lajos utcán a Városháza utcáig jut majd a forró víz. További vezetékek fektetésével, összesen 40 milliárd forintos beruházással jöhet létre a budapesti hőgyűrű, amely összességében 200 MW-os fogyasztói piacbővítést jelent a Főtávnak, ami egyben tüzelőanyag megtakarítást és szállópor-terhelés-csökkenést hoz magával, így lényegében jelentősen tisztulhat a főváros levegője.

A rendszer marad, az energiatermelők zöldülnek

A cég becslése szerint csak Budapesten mintegy 45 ezer belvárosi gáz-, illetve szilárd tüzelésű háztartás távhőre állítása évente megközelítőleg 67 ezer tonna szén-dioxid kibocsátás-csökkenést, ezen felül éves szinten csaknem 80 tonna egyéb károsanyag kibocsátásának csökkenését eredményezné, ezen belül is évente 13 tonna por kibocsátásától is mentesülne Budapest. A teljes fővárosi távhőrendszer egységesítésével pedig évente 150-170 kilotonna szén-dioxid-kibocsátás lenne megelőzhető, amivel megmaradna évente 12 ezer hektár erdő.

Igaz, jelenleg az erőművek fűtőanyagának durván 95 százaléka földgáz, a maradék 5 százalékot pedig a rákospalotai hulladékhasznosító, vagyis a szemétégető adja.


- hangzott el a Budapest PropTech Forumon.

A távfűtés lényege, hogy nem a város közepén pöfögnek a kályhák, hanem a városhatár közelében, ellenőrzött körülmények között, jó hatásfokkal termelik az energiát. A Főtáv célja pedig, hogy zöldmezős beruházásként a saját hőtermelését is javítsa: két 20 megawattos biomassza-erőmű építését tervezik, amelyek belépésével évi 90 millió köbméterrel kevesebb földgázra lenne szükség. Ezzel a Főtáv kiszolgáltatottsága is csökkenne a hőtermelőktől. A kilátások minden estere nem rosszak: évente több, mint 30 megawattal bővül a távfűtés piaca, ami nagyjából Kaposvár éves fogyasztásának felel meg.

 

TÁMOGATOTT TARTALOM

A cikk megjelenését a Főtáv Zrt. támogatta.