Idén a tavalyinál várhatóan jóval alacsonyabb lehet GDP-arányosan az uniós támogatások lehívási aránya Magyarországon, jövőre pedig további jelentős lassulás várható, így utóbbi tényező akár visszahúzó hatású is lehet a 2016-os GDP-növekedésre - vetítette előre friss makrogazdasági elemzésében Gárgyán Eszter. A Citi budapesti elemzője úgy látja, hogy éppen a nettó EU-transzferek GDP-arányos csökkenésének ellensúlyozása érdekében született az MNB részéről a Növekedési Hitelprogram minapi kibővítése, ami a kkv-szektor hitelhez jutási lehetőségeit igyekszik elérni a magasabb állami tulajdoni arányú bankrendszeren keresztül.
Február első felében még aggódva figyelték a befektetők a görög és az ukrán eseményeket, a hónap végére azonban mindkét fronton átmeneti megoldás született, aminek leginkább az európai tőzsdéken látni az eredményét: szinte válogatás nélkül veszik a befektetők az európai részvényeket.
Sokan találgatják, hogy újabb lufit fújnak-e a befektetők a technológia szektorban, az árfolyamok ugyanis nagyot emelkedtek, a szektor részvényeit tartalmazó részvényindexek közel járnak azokhoz a szintekhez, ahol a 2000-es évek elején véget ért az emelkedés. Akkor az árfolyamok zuhanása több száz céget és sok millió befektetőt temetett maga alá. Vajon így lesz most is?
A bérek mesterséges emelésével sok gond lenne, még akkor is, ha a bérarányt Európa fejlődő országaiban jellemzően alacsonyabbnak mutatja a statisztika. Attól még, hogy elfogadjuk, hogy a tőke és a munka közötti erőviszony határozza meg a bérarányt, a profit csökkentésével a kockázatokat nem kompenzáló nyereség a beruházásokat, ezáltal a növekedést és a foglalkoztatottságot is mérsékelné. Eközben az alacsony tőkeállománnyal a bérek alacsony szintje társul jelenleg. Sokkal értelmesebbnek tűnik nagyobb tortát sütni, mint a szeleteket újraszabni.
A korábban észlelt kockázatok miatt indított úgynevezett mélyreható vizsgálat Magyarországon nem tárt fel túlzott makrogazdasági egyensúlyhiányt - jelentette be Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági és monetáris kérdésekért felelős biztosa szerdán délután rendkívüli sajtótájékoztatón Brüsszelben.
A következő napokban elsősorban a Fed elnökének féléves szenátusi meghallgatása kaphatja a legnagyobb figyelmet, ugyanakkor a héten makrogazdasági adatokra is érdemes lesz figyelni a tengerentúlon, hiszen a lakáspiaci adatok mellett inflációs statisztikák, fogyasztói bizalmi adatok és GDP-felülvizsgált számok is érkeznek majd, amelyek újabb információt szolgáltathatnak az amerikai gazdaság állapotáról. Mario Draghi szerdai beszédében az európai mennyiségi lazítás előnyeit hangsúlyozhatja, illetve kiemelheti, hogy a program elindítását kár lett volna későbbre halasztani. Mindemellett szóba kerülhet Görögország finanszírozása is. Több eurózóna tagállamból előzetes inflációs adatokat közölnek, de érdemes figyelni a német és eurózóna felülvizsgált GDP-adatokra és hitelezési mutatókra is. Idehaza kedden maradhat az alapkamat, a piaci szereplők várhatóan a közlemény, illetve a későbbi jegyzőkönyv szövegében a kamattartási ciklus megszakítására utaló jeleket fogják keresni. Kedden és szerdán a MOL és a Magyar Telekom is közzéteszi gyorsjelentését.
Akár fél százalékpontot is dobhat hazánk idei növekedésén, ha az olajár tartósan 60 dollár körül marad, bár ennek a pontos tovagyűrűző hatásai bizonytalanok. Globálisan lassabb növekedés várható, és elképzelhető, hogy emiatt a Fed is később emel majd kamatot az eddig kommunikáltnál. Magyarországra nézve a Fed szigorítása csak mérsékelt kockázatot jelent, ugyanis annak az üteme feltehetően visszafogott lesz - mondta el Zsoldos István, a MOL vezető közgazdásza a Portfolio kérdéseire válaszolva.
Azért magasabbak a nyugati bérek, mert ott magasabb a termelékenység - írtuk néhány napja, majd azt is fejtegettük, hogy milyen okokból alacsonyabbak a bérek a fejletlenebb országokban még akkor is, ha nincs igazi különbség a hazai és a külföldi munkavégzés hatékonysága között. Pogátsa Zoltán válaszában azt írta, hogy az okok máshol keresendők, és igenis létezik kizsákmányolás a fejletlenebb országokban. A viszontválasz következik.
Még mindig a görögökre figyelünk, de a héten megtudhatjuk, hogyan nőtt a német és az amerikai gazdaság. A tőzsdéken továbbra is jó a hangulat, ekkora emelkedés után azonban könnyebben megremeghetnek a kezek...
Jobb helyzetben van a közép-kelet-európai régió, mint korábban, ha esetleg a görög válság tovább gyűrűzne vagy a görögök kilépnének az eurózónából, de az egyes országok eltérő védettséget élveznek - vélekednek a Bank of America Merrill Lynch elemzői. A londoni közgazdászok friss anyagukban arra a következtetésre jutottak, hogy Magyarország ellenállóképessége erősödött a leginkább az elmúlt években.
Az EKB eddigi történetében először fog ezen a héten közzétenni jegyzőkönyvet a kamatdöntő ülésről. A cél az, hogy "a tagországok közönsége jobban megismerje a kormányzó tanács gazdasági helyzetértékelését, és monetáris politikai reakcióit a változó gazdasági körülmények között." Az EKB is azt reméli, hogy a jegyzőkönyv többet bemutat majd az egyes monetáris politikai lépéseket pártoló és ellenző véleményekből. A lépés kritikus időben történik, hiszen a devizaövezet központi bankja épp januárban fogadta el a mennyiségi lazítás bevezetését. Feltehetően ennek hátterével kapcsolatban is többet megtudunk majd a jegyzőkönyvből. Bizonyos, hogy lesz benne egy áttekintés a pénzügyi gazdasági folyamatokról, illetve a monetáris politikai viták összefoglalója. Az EKB, szemben a Fed-del, a japán központi bankkal vagy a brit jegybankkal, abban lemaradt, hogy nem közli a monetáris politikai szavazások részleteit, mivel a jegybankárokat ez politikai nyomásnak tenné ki. Azért is hasznos lehet a jegyzőkönyv, mert az EKB döntéseit nem mindig szavazás útján hozza meg, hanem konszenzusos alapon is. Ennek a konszenzusnak az erősségébe is betekintést nyerhetünk. Az is fontos, mi derülhet ki a jegyzőkönyvben abból, amit az EKB a jövőben tenni szándékozik, hogyan változhat a monetáris politika. A svéd jegybank például publikál előrejelzéseket arra vonatkozóan, hogy mire számít a gazdaság folyamatainak tekintetében. Ez lesz az első alkalom tehát, hogy az EKB jegyzőkönyvet ad ki, most még talán többféle értelmezése lehet a soroknak, hiszen nincsenek a szöveget értelmezni segítő "szótárak", ahogy a Fed esetében.
A befektetők újabb csúcsokra hajtják a nyugati tőzsdéket, a részvények népszerűségéből pedig az autóipari vállalatok is profitálnak. A makrogazdasági és az iparági környezetet figyelembe véve ez nem csoda, az egyes vállalatok irányából érkező kedvező hírek pedig tovább fokozzák a vételi kedvet. Mindezek együttesen pedig azt eredményezték, hogy a Volkswagen, a Peugeot, a General Motors és a Ford árfolyama az elmúlt hetekben kisebb ralit produkált. Ugyanakkor érdemes a fundamentumok mellett a grafikonokra is egy pillantást vetni, ezek ugyanis kivétel nélkül azt mutatják, hogy kritikus szintekhez érkeztek az autógyártók árfolyamai, ahol már érdemes lehet résen lenni.
Kína más nagy, zárt országok példáját követve rugalmasabb árfolyamrendszer irányába mozdult el az elmúlt években, és a renminbi (jüan) nemzetközi használatának támogatásához úgynevezett devizacsere megállapodásokat kötött külföldi jegybankokkal. A kínai árfolyamrezsim jelenleg úgynevezett "sávos csúszó-rögzítéses" rendszer, amelyben a sávot fokozatosan +/-2 százalékosra szélesítették, és az árfolyam számára 20 százalékot meghaladó felértékelődést engedtek 2008 októbere óta. A rugalmasabb árfolyamrendszer mellett oldódtak a devizagazdálkodásra vonatkozó szabályozások is, így a Kínán kívüli, úgynevezett offshore renminbi piacok likviditása jelentősen javulni tudott. A nemzetközi kereskedelem ösztönzését és a pénzügyi stabilitási célokat szolgáló kínai swapline megállapodásokban közreműködő jegybanki partnerek száma az elmúlt években csaknem harmincra nőtt: Európában az MNB mellett a Bank of England, az Európai Központi Bank, illetve a Svájci Nemzeti Bank is a kínai partnerek közé tartozik.
Az erősödő gazdasági teljesítmény és a várhatóan a jegybanki célhoz közelítő inflációs kilátások tükrében a Fed-nek júniusban lenne célszerű megkezdenie a kamatemeléseket - közölte kedden a Richmond Fed elnöke, Jeffrey Lacker újságírókkal.
Új technikai kivetítéssel és költségvetési kockázatelemzéssel állt elő kedden a Költségvetési Felelősségi Intézet. Az elemzéseket bemutató háttérbeszélgetésen Romhányi Balázs ügyvezető kiemelte: a tavalyi magas növekedés átmeneti volt, a költségvetés egyenlege 3% alatt maradhat a következő években. A vasárnapi boltbezárásnak érzékelhető, de átmeneti hatása lesz csak. A nyugdíjasok idén is jól járhatnak reálértelemben.
A hét első felében a G20-ak üzenetére és a görög adósságvitára kell figyelnünk. Ezek alakítják elsősorban a befektetői hangulatot, de a hét második felében már a hangsúly az Európából érkező GDP-adatokon és a brit jegybank inflációs jelentésén lesz, az Egyesült Államokban pedig jobb híján a vállalati gyorsjelentések kerülhetnek a befektetők fókuszába.
