Keresett kifejezés: makrogazdaság | Találatok száma: 13703 Új keresés
Jelentős mértékben emelte negyedéves osztalékát az IBM, valamint közölte, hogy 7 milliárd dollárral toldja meg saját részvény vásárlási programját. A vállalat részvényei 1,5%-os pluszba ugrottak a hírre.
A jegybank euróeladási program formájában biztosítja a hitelintézetek számára a törlesztési késedelemmel érintett devizakölcsönök törvényben előírt forintra váltásához szükséges devizát - közölte a jegybank.
Az előttünk álló héten sem változik a forgatókönyv, a várhatóan továbbra is kedvezően alakuló amerikai vállalati gyorsjelentések próbálják ellensúlyozni az Európából érkező negatív híreket. Az eddig megjelent tengerentúli vállalati eredmények több, mint 80%-a a várakozásoknál jobban alakult, azonban amíg kritikus szinteken, 6% közelében tartózkodnak a spanyol tízéves kötvényhozamok, nem számíthatunk a kockázati étvágy növekedésére a börzéken sem. Az eurozónában egyre erősödik az euroszkeptikusok tábora és a politikai csatározások révén nő a bizonytalanság és a volatilitás, így nem árt az óvatosság - olvasható a Quaestor e heti piaci kitekintőjében.
A kormány hétfő délután közzétette a "Széll Kálmán Terv 2.0" címet viselő, - az angol változattal és függelékkel együtt - 505 oldalas dokumentumot, ami tartalmazza a konvergencia programot és Brüsszelbe is elküldte. A tét óriási: a kormány ezzel a dokumentummal akarja ugyanis meggyőzni az Európai Bizottságot arról, hogy fenntartható módon tudja csökkenteni a hiányt az elvárt szint alá és bízik abban, hogy ezzel elkerülhető a Magyarországnak szánt kohéziós források befagyasztása.
A dokumentum főbb pontjai:
- idén 155 milliárd forintos kiigazítást hajt végre a kormány, míg jövőre 600 milliárd forintos egyenlegjavulást ígér, ami megközelítőleg az idei évhez képest 400 milliárd forintos intézkedéscsomagot jelent. Ezek az összegek megegyeznek az Európai Bizottság korábban megfogalmazott elvárásaival.
- az egy évvel ezelőtti (konzervatívnak mondott) pályához képest is jelentősen visszafogta az előttünk álló időszak gazdasági növekedésére vonatkozó várakozását a tárca
- ezzel párhuzamosan jelentősen emelte az egyes évek végére várható GDP-arányos adósságrátát, igaz továbbra is csökkenő adósságpályát vázol
- az infláció az adóemelő lépésekkel (is) összefüggésben idén és jövőre jóval a 3%-os jegybanki inflációs cél felett várható, 2014-tól viszont megegyezik azzal (ez az előrejelzés a jegybanki függetlenség szempontjából kedvező fejlemény)
- a konvergencia program szerint is szükség van az EU/IMF védőhálójára, de annak nincs nyoma a táblázatokban, hogy ebből le is szeretne hívni pénzt a kormány (noha az adósság átlagos kamatterhére vonatkozó előrejelzés nem nő)
- az előrejelzés szerint stagnál a foglalkoztatás a versenyszférában
- már idén bevezeti a kormány a telefonadót, ami percenként a hírekkel összhangban valóban 2 forint lesz
- jövő évtől számol a kormány a pénzügyi tranzakciós illetékkel, 130-228 milliárd forintos becsült bevétellel
- bevezetésre kerül egy új, egységes biztosítási adó, mely évente 15 milliárd forintot hozhat
- 2013-ban további 40 milliárd forintnyi gyógyszerkassza lefaragás jön a tavaly már meghirdetett 37 milliárd forintos csökkentésen felül és a program itt elismeri, hogy emelkednek a betegek által fizetendő térítési díjak.
- kibővül az energiaszolgáltatók jövedelemadója
- legkésőbb 2013 közepétől jön az e-útdíj, a fővárosban pedig dugódíjra készülhetnek, valamint jövőre 10 milliárd forinttal visszavágják a BKV állami támogatását
Az elemzői várakozásoknál kedvezőbb első negyedéves számokat közölt ma reggeli gyorsjelentésében a Philips, ugyanakkor a menedzsment aggodalmát fejezte ki az idei évi kilátásokkal kapcsolatban, amit a kedvezőtlen makrogazadsági környezettel indokol. A gyorsjelentés fogadtatása igen pozitív, a kedvezőtlen befektetői hangulat közepette 7%-os pluszba ugrottak a részvények.
A gyorsjelentés főbb pontjai:
Két napi esés után jól indult a pénteki kereskedés a tengerentúlon, a Dow egy időre 110 pontos pluszba is emelkedett, de a piaczáráshoz közeledve megindult a lefelé csorgás, a Nasdaq végül pirosba fordult. A kezdeti jó hangulatot elsősorban a kedvező amerikai vállalati gyorsjelentések táplálták, fontosabb makrogazdasági adat nem jelent meg, és az eurózóna adósságválsága kapcsán sem jelentek meg kedélyeket borzoló újabb hírek. A vezető tőzsdeindexek végül felemás elmozdulással zártak.
Akár sorsfordító is lehet az előttünk álló hét, hiszen a magyar kormányfő és az Európai Bizottság elnökének keddi egyeztetésén a magyar konvergenciaprogram végleges tartalma mellett az uniós kötelezettségszegési eljárások iránya is eldől, továbbá ez alapjaiban befolyásolja azt is, hogy elkezdődhetnek-e és ha igen, akkor mikor a hónapok óta késlekedő EU/IMF hiteltárgyalások. Ez a késlekedés azonban kifejezetten káros mind az állam, mind a reálgazdaság számára a nagyon magasra emelkedett hozam-, illetve kamatkörnyezet miatt. A kormány kommunikációja és lépései alapján egyelőre ellentmondásosak a jelek arra vonatkozóan, hogy lesz-e gyors hitelmegállapodás és így mérséklődhet-e a hozamkörnyezet Magyarországon.
Úgy tűnik, nem dőlnek meg a tabukérdések a költségvetés legújabb konszolidációja során, a hamarosan nyilvánosságra kerülő konvergencia programmal. A büdzsében tátongó lyukat többnyire tartósnak vélt intézkedésekkel (adó oldali lépésekkel), de nem szerkezeti átalakításokkal igyekszik betömni a kormány. Vajon elég lehet ez Brüsszel számára? Bemutatjuk az uniós pénzügyminiszterek nemrégiben elérhetővé tett, túlzott hiány eljárás keretében megfogalmazott konkrét ajánlásait. Ezekre pedig a frissített konvergencia programnak tekintettel kell lennie, ha a kormány el akarja kerülni a példátlan uniós büntetés tényleges bekövetkezését, a kohéziós források befagyasztását.
A piaci elemzők azzal számolnak, hogy idén 0,3%-kal zsugorodik a magyar gazdaság, míg jövőre 1,5%-kal növekedhet. Az idei év végére 4,7% lehet az éves infláció, míg 2013 végére 3,2%-ra csökkenhet - derül ki a Reuters hírügynökség áprilisi elemzői felméréséből. A szakértők továbbra sem gondolják úgy, hogy a kormány tartani tudja magát a tavaly kihirdetett költségvetési hiánypályához, de jövőre legalább - az EU által is elvárt szint - 3% alá süllyedhet a költségvetési deficit. A friss makrogazdasági prognózisok azért is fontosak, mert ezekhez lehet majd viszonyítani a kormány előrejelzéseit, amelyek a hamarosan megjelenő konvergencia programból derülnek ki.
Hírben gazdag volt a nap az Egyesült Államokban a tegnapi, számos vállalati gyorsjelentés és makrogazdasági adat érkezett. Ennek ellenére a tőzsdéket a nap elején inkább az iránykeresés jellemezte, majd 1% körüli mínuszokba fordultak az irányadó indexek. A nap végén kissé felfelé vették az irányt az indexek, ennek ellenére nem sikerült pluszban zárni a napot.
Növekedésről számolt be a Tesco a nettó eredmény szintjén február 25-én lezárt pénzügyi évében, a társaság profitja 3,9 milliárd fontra rúgott (mintegy 1400 milliárd forintra, vagyis másodpercenként egészen elképesztőnek számító 44 ezer forintra), ami megfelelt az elemzői várakozásoknak. A cég közölte, hogy 1 milliárd fontot szán arra idén, hogy terjeszkedjen és talpra állítsa brit üzletágát.
A gyorsjelentés főbb pontjai:
Miért Lengyelország a legnépszerűbb, legdrágább ingatlanpiac Közép-Európában? A kérdés egyre gyakrabban mer ül fel, hiszen a nemzetközi tőke szakadatlanul ömlik az országba és a legtöbb nemzetközileg is aktív ingatlanfejlesztő és befektető Lengyelországot tartja az első számú célpontjának. Sőt, a legnagyobb magyar ingatlanfejlesztők is egyre aktívabbak a lengyel piacon. Mi a siker titka? Az egyik legnagyobb német ingatlanfejlesztő, az IVG elemzése erre a kérdésre keresi a választ. Összefoglaltuk, az IVG tanulmánya miben látja a lengyel ingatlansztori titkát.
A magyar piac négy nap negatív sorozatát szakította meg a mai 0,2%-os emelkedésével. A nemzetközi befektetői hangulat javulásának köszönhetően az OTP papírjai is 1,5%-ot emelkedtek, és a 3 400 Ft-os szint felett zárták a kereskedést. A MOL viszont visszahúzta a magyar piac teljesítményét, az olajpapírok 1,1%-os esésében a Szíriából érkező negatív hírek is szerepet játszhattak. A defenzív nagypapírok, a Magyar Telekom és a Richter emelkedni tudtak, az utóbbi társaság papírjai 1,1%-kal kerültek feljebb. Úgy tűnik egyelőre a forgalom is visszatért a BÉT-re, a részvények 15,3 milliárd Ft értékben cseréltek gazdát.
Először szólalt meg konkrétan Magyarországról Michael Hasenstab, a Franklin Templeton alapkezelő Global Bond Fund alapjának igazgatója, aki a magyar állampapírok legnagyobb intézményi tulajdonosa. Alapvetően optimistán nyilatkozik magyarországi befektetéseiről, mert úgy véli, hogy az IMF-megállapodás körüli akadályok csak felszíni ügyek, a valóságban a kormány azt teszi, amit az IMF kér. Azért is szereti a magyar befektetését, mert "mások utálják".
Szektortársai múlt heti gyorsjelentéséhez hasonlóan a vártnál jobb eredményről számolt be ma a Citigroup is. Az amerikai bank egy részvényre jutó eredménye egyszeri tételek nélkül a várakozásokban szereplő 1,0 dollár helyett 1,11 dollár lett, a bank bevételei pedig a várt 19,7 milliárd dollár helyett 20,2 milliárd dollárra rúgtak az első negyedévben. Nyitás előtt a bank részvényárfolyama 2,2%-os pluszba került a kedvező számok hatására a korábbi esés után.
Az OTP részvények szempontjából még mindig jelentősek a makrogazdasági és a politikai kockázatok, az egyébként nem drága bankot ezért a Barclays még mindig nem ajánlja vételre. A 2011-es tényszámok ismeretében az elemzőház módosította a következő évekre vonatkozó előrejelzéseit, ezen belül is az OTP orosz leánybankjával kapcsolatban lettek a korábbinál optimistábbak. A célárat 3618 forintról 3700 forintra emelték, ajánlásuk továbbra is alulsúlyozás.
Látványos emelkedést mutatott az OTP az idei év első hónapjában, februártól azonban megtört a lendület, és a részvényárfolyam egy csökkenő trendcsatornában kezdett el mozogni. Februárban 4 000 Ft alá került a pénzintézet részvényárfolyama, ezt később sikertelenül tesztelték vissza a bankpapírok, majd a magyar piac gyenge teljesítményével párhuzamosan a lejtmenet tovább folytatódott. Az elmúlt napokban tovább romlott az összkép, hiszen a részvények letörték a 3 700 Ft környékén húzódó fontos szintet is.
Húsz év tanulsága, hogy a magyar munkaerőpiac problémái a mindenkori kormányok reményei ellenére nem oldódtak meg maguktól, nem sikerült kinőni őket még a gazdaság jobb éveiben sem, és ilyen tekintetben Magyarország elüt a rendszerváltó poszt-szocialista országok többségétől, amelyekben a 2000-es évek végére a foglalkoztatás már visszaállt az 1989 előtti szintekre. Az eddigi szakpolitikák folytatásával meglehet, hiába várjuk a fordulatot, úgy tűnik, a problémáért nem kimondottan a külső konjunktúra és a belső kereslet hiánya tehető felelőssé - derül ki "Az eltűnt egymillió munkahely nyomában" című tanulmánykötetből.
Meredek zuhanásba kezdett percekkel ezelőtt a Nokia árfolyama azt követően, hogy a társaság profit warningot tett közzé az első negyedévre vonatkozóan. A vállalat részvényei 18%-os mínuszban tartózkodnak jelenleg, az árfolyam 15 éves mélypontra esett.
A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának március 27-i kamatdöntő ülésén az érvek ütköztetése után a hétből öt tag az alapkamat szinten tartása (7%) mellett szavazott, amely mellett Király Júlia 25 bázisponttal emelte, Cinkotai János pedig 25 bázisponttal csökkentette volna azt - derült ki a jegybank által ma közzétett rövidített jegyzőkönyvből. Az akkori döntést követő sajtótájékoztatón Simor András jegybankelnök már érzékeltette, hogy a testület túlnyomó többsége a változatlan kamatlábra voksolt, de mindkét irányba volt ettől eltérő javaslat is. A mögöttük felsorakozó tagok száma volt csak ismeretlen eddig. A ma közzétett jegyzőkönyv egyik legfőbb üzenete az, hogy "A romló inflációs kilátások és a kedvezőtlen kockázati megítélés ugyanakkor fokozott monetáris politikai óvatosságot, és hónapokon keresztül következetes kamatpolitikát indokol".
A program a szén-dioxid-árazás lakossági terheit csökkenti, a klímavédelmi célokat támogatva.
Így is borzasztóan néz ki a globális energiamix, a mesterséges intelligencia csak ront a helyzeten. Lehet, hogy az AI... 
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) a hazai gazdaság egyik legfontosabb európai uniós forrása...
A cégek struktúrája folyamatosan változik: a beolvadás, szétválás és formaváltás olyan komplex jogi és üzleti... 
Osztalékemelés szempontjából jó volt a május, mindenki emelt, akire számítottam. VáltozásokNem adtam és vettem...
Az inflációs adatok mind Németországban, mind az USA-ban a várakozásoknak megfelelően alakultak, így ebből a szempontból...
A működés nemcsak költséghatékony, de ellenállóbbá tesz a jelentős áringadozásokkal szemben is.
Ukrajna vasárnapi akciója mérföldkő az ukrán-orosz konfliktusban.
Az invazív faj agresszív fészekvédő viselkedése az emberre is veszélyes lehet.
