A szakszerűbb alapképzés és az új katonák számára bevezetett adaptív időszak segítségével sikerült csökkenteni a harctéri veszteségeket az ukrán katonák között márciusban a korábbi hónapokhoz képest - jelentette ki Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok hétfőn közösségi oldalain tett bejegyzésében.
"Az elmúlt egy év alapján azt látom, hogy Európa óriásit lépett előre a pragmatizmus irányába", hogy a gyors ütemben romló versenyképességét javítsa, de a 90%-os gázimport kitettség miatt a geopolitikai változások során nagyon észnél kell lennie – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjúban Lakatos Benjamin. A svájci székhelyű MET Csoport elnök-vezérigazgatója úgy látja: három-öt területen kell komoly változásokat tennie az európai vezetésnek, többek között az energetikai szabályrendszert le kell egyszerűsítenie, mert ez a verseny erősítésén keresztül a megfizethető energiafelhasználást is elősegítheti. Az orosz gáz esetleges európai visszatérése kapcsán kijelentette: "a nemzetközi szankciók teljes körű betartása mellett úgy gondoljuk, hogy a kulturális és kereskedelmi kapcsolatok csatornáinak megőrzése hozzájárulhat a hosszútávú stabilitás előmozdításához, és közben csökkentheti az energiaköltségeket is mindenki számára." Lakatos Benjamin hangsúlyosan beszélt arról, hogy most mi az az óriási jelentőségű döntés, amely az új német vezetés előtt áll, és összességében egész Európa versenyképességére kihat. Emellett több más fontos témáról, így a MET akvizícióiról, energiatárolási üzleti kérdésekről, LNG-hajóról is beszéltünk, és azt is elárulta, hogy mitől lehet három év múlva nagyon boldog és mosolygós.
Újabb, 16 milliárd svéd korona (592 milliárd forint) értékű katonai segítségnyújtást jelentett be Ukrajnának hétfőn a svéd védelmi miniszter. Ez a skandináv ország eddigi legnagyobb katonai támogatása Kijevnek.
Ukrajna elnöke bejelentette, hogy az Egyesült Államok már nem lesz az ország legnagyobb fegyverszállítója, és a jövőben csak pénzért vásárolhatnak amerikai fegyvereket. A bejelentés jelentős változást jelez az amerikai-ukrán katonai együttműködésben - számolt be a Kyiv Post.
A kiskereskedelmi szektor és a bankok után a távközlési cégek is a kormány inflációcsökkentő lépéseinek célkeresztjében találták magukat, amivel kapcsolatban ma már konkrétumok is elhangzottak Nagy Mártontól: a hazai telekomcégektől önkéntes árcsökkentést várnak el, amiről szerdán folytatnak megbeszéléseket az érintett felek. A hírre nagyot esett a Magyar Telekom árfolyama és a 4iG papírjai is lefelé vették az irányt. Megnéztük, milyen mértékű áremeléseket vittek véghez a telekomcégek az utóbbi években és hogy mennyire fájhat az árcsökkentés nekik.
Az RBC Ukraine-nak adott interjút Giuseppe Cavo Dragone admirális, a NATO Katonai Bizottságának elnöke. A beszélgetés során számos kérdés szóba került.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Apelso Capital Alapkezelő írását olvashatják:
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a VIG Alapkezelő írását olvashatják:
Az ukrán védelmi minisztérium tájékoztatása szerint március 31-én hétfőn hajnalban két Kalibr cirkálórakéták hordozására képes orosz hadihajó bukkant fel a Fekete-tengeren.
Oroszország és az Egyesült Államok között megkezdődnek a tárgyalások egy ritkaföldfém-kitermelési megállapodásról – számolt be Kirill Dmitrijev orosz elnöki nemzetközi együttműködési megbízott egy interjúban az Izvesztyija orosz lapnak.
A brit The Economist pénzügyi-gazdasági lap számolt be arról, hogy a Kijevben megváltozott a hozzáállás egy esetleges ukrajnai választással kapcsolatban, miután Donald Trump amerikai elnök merőben eltérő politikát folytat, mint elődje.
A New York Times cikke részletesen feltárja az ukrán-amerikai katonai együttműködés kezdeti nehézségeit, különös tekintettel a Moszkva hadihajó elsüllyesztésének körülményeire és következményeire, valamint a két ország katonai vezetése közötti feszült kapcsolatra - írta meg a New York Times.
Az orosz hátországban sokan úgy látják: most már hátra lehet dőlni, mivel közel a tűzszünet Ukrajnában, ez nem megfelelő hozzáállás, hiszen teljes gőzzel zajlik a háború és csak katonai erővel lehet elérni a „különleges művelet” céljait – idézi Dmitrij Rogozsin orosz szenátort az MK.ru.
Az ukrán légvédelmi erők újabb nagyszabású orosz dróntámadásról számoltak be vasárnap hajnalban, a 111 indított drónból azonban 65-öt megsemmisítettek az ukrán légvédelmi egységek. Bár az eszközök nem okoztak károkat, Harkiv, Szumi, Odessza és Donyeck régiókból jelentettek támadásokból eredő káreseteket. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.
Az Egyesült Államok közelről felügyelte, segítette az ukrán haderő HIMARS-rendszereinek működését, Washington gyakorlatilag minden egyes orosz haderő elleni rakétacsapásban tevékenyen részt vett – tudta meg a New York Times.
Donald Trump amerikai elnök 25-50 százalékos másodlagos vámot vetne ki az orosz olajra, amennyiben Moszkva akadályozza az ukrajnai háború lezárására tett erőfeszítéseit - írja a Reuters.
Zelenszkij ma kapta meg hivatalosan az Egyesült Államoktól az ukrán fél az ásványi anyagokról szóló megállapodás új munkaváltozatát. - számolt be az MTI Volodimir Zelenszkij elnök szavai alapján. Az elnök arról is beszélt, hogy miért nem fog tárgyalni a háború lezárásáról Vlagyimir Putyinnal. Orosz katonai bloggerek beszámolói szerint az ukrán erők új frontot nyitottak Oroszország Belgorodi területén – írja a Reuters. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.
Az orosz Gazeta számolt be arról, hogy Brazília elnöke, Luiz Inacio Lula da Silva „majdnem kirúgta” Massimo d'Alema volt olasz miniszterelnököt, aki Ukrajna ügyében érkezett az országba tárgyalni.