Miért rossz a bizalmatlanság?

A mai leminősítés különös aktualitást biztosít egy mai debreceni konferenciának, ami a bizalom kérdéséről szól. A Bizalom, közintézmények és a gazdasági/társadalmi prosperitás - Melyik a kulcs a többihez? című rendezvényen Győrffy Dóra, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem munkatársa rámutatott: az intézmények iránti bizalom gyengesége torzíthatja a gazdaságpolitikát, és makrogazdasági problémákhoz vezethet. Ez azonban nem feltétlenül van így, ezen hajlam ellen küzdhet a gazdaságpolitika, ám további lépéseivel növelheti is a bizalmatlanságot.

Van, aki jól járhat a leminősítéssel

Profi befektetőket kérdeztünk arról, milyen hatása lehet a hazai részvénypiacra rövid- és középtávon Magyarország leminősítésének. Az általunk megkérdezett portfólió-menedzserek szerint a leminősítés nem éri meglepetésként a piaci szereplőket, hiszen hónapok óta erről szóltak a hírek, a negatív hatások nagy része valószínűleg már be van árazva. Ennek ellenére a bejelentést követően akár komolyabb eladói hullám is jelentkezhet a hazai részvények piacán. Az OTP és a Magyar Telekom reagálhat érzékenyen a bejelentésre, a gyógyszergyártók azonban akár profitálhatnak is a gyengülő forintból.

Eddig jól tartotta magát a magyar részvénypiac - Meglesz a böjtje?

A Moody’s a hitelminősítők közül elsőként a befektetésre nem ajánlott kategóriába vágta a magyar adósság besorolását. A forint jelentős mértékben gyengült a lépés hatására és vélhetően az utóbbi hetekben relatíve stabilnak mondható hazai részvénypiac is csökkenéssel reagál majd a bejelentésre. Megvizsgáltuk, milyen teljesítményt mutatott az utóbbi egy évben a magyar tőzsde és a főbb részvények a régiós szektortársakhoz képest.

Amerika nélkül nem mozdult a BUX

Egész napos tétova mozgást követően végül tegnapi záróértékén fejezte be a csütörtöki napot BUX, az index végül 6 pontot csökkent, átlagtól elmaradó, 10,4 milliárd forintos forgalom mellett. A vezető részvények közül az OTP és a MOL emelkedett csak. Ma ugyan érkezett egy vártnál jobb makroadat, mely szerint a német gazdaság szereplőinek hangulata kis mértékben javult, de a portugál leminősítés, végül pedig a Merkel-Sarkozy találkozó utáni nyilatkozatok elkedvetlenítették a befektetőket.

Tovább tart a bizonytalanság a pesti parketten

Nincs határozott irány a magyar piacon. A kezdeti pozitív nyitást követően a BUX értéke visszaesett a tegnap délutáni zárószintek közelébe. A vezető részvények közül az OTP 0,6%-os növekedést mutat annak ellenére, hogy egy újabb célárcsökkentést jelentettek be, ezúttal a Deutsche Bank. A MOL 0,3%-os emelkedést mutat. A befektetők bizonytalanságát tovább növeli az, hogy tegnap sikertelen volt a német kötvényaukció. Ma viszont érkezett egy vártnál jobb makroadat, mely szerint a német gazdaság szereplőinek hangulata kis mértékben javult.

Bedőlt hitel is sokat érhet, a végrehajtás örök (Interjú)

Eredeti értékének 8-10 százalékát éri ma egy átlagos, bedőlt banki fedezetlen hitel, ez a válság előtti szint harmada. A Díjbeszedő Faktorház első embere szerint idén 25-30 milliárdnyi ilyen hiteltől válhatnak meg a bankok, ám ennek többszörösét is képes lenne a piac megvenni. A jelzáloghiteleknél viszont se kereslet, se kínálat. A követelés megvásárlása után a magánszemélyek elleni végrehajtások évtizedekig is eltarthatnak, a végrehajtás nem elfelejthető, a magáncsőd most nem megoldás. Interjú Kiss Ádámmal, a Díjbeszedő Faktorház vezérigazgatójával.

Tétova kezdés a pesti parketten

A szerény pluszos kezdést követően tegnapi záróértéke közelébe csúszott vissza a nyitást követően a BUX. A pesti parkett alacsony, fél milliárdot el nem érő forgalmat tud felmutatni az első negyed óra után. A vezető részvények vegyes elmozdulást mutatnak, de érdemi elmozdulás egyik papír esetén sem figyelhető meg.

1500 forinttal csökkentette OTP-célárát a Deutsche Bank

A harmadik negyedéves gyorsjelentést követően a Deutsche Bank módosította OTP-modelljét, ebben már figyelembe vették a devizaalapú jelzáloghitelek végtörlesztésének negatív hatásait is. A legfontosabb kockázatok között kiemelik, hogy az OTP legfontosabb piacain - ezek között leginkább a magyar piacon - a makrogazdasági kilátások nem túl kedvezőek, ennek nagy része azonban már beépült az árba. A csökkentett EPS-várakozások hatására a DB az OTP-célár jelentős csökkentése mellett döntött.

Megugrottak a hozamok - nőtt a befektetési alapok vagyona

Az októberi hónap némi megnyugvást és komoly felpattanást hozott a részvény- és árupiacokon, ami több éve nem tapasztalt, kiemelkedően jó hozamok elérését tette lehetővé a hazai befektetési alapok számára. A részvény- és árupiaci alapok vezényletével a hazai befektetési alap szektor összességében 2,6 százalékos hozamot könyvelhetett el egy hónap alatt úgy, hogy valamennyi alapkategória nyereséget hozott. Sajnos a kép azonban nem ennyire derűs, a forint gyengülése, és a globális problémák megoldatlansága továbbra is komoly bizonytalanságot okozott a befektetők körében, amely szinte valamennyi alapkategóriánál tőkekivonáshoz vezetett, nem is beszélve arról, hogy az októberi 131 milliárd forintnyi devizahitel végtörlesztés szintén komoly 10 milliárdokkal apaszthatta az alapok vagyonát. A hazai befektetési alapok vagyona a hozamoknak hála összességében április óta először emelkedett, és október végén 3535 milliárd forintot tett ki - a BAMOSZ adatai szerint.

Itt az idő bevásárolni a magyar piacokon (portfólió-ajánló)

Míg októberben a magyar részvények és kötvények alulsúlyozása mellett érveltek a hazai alapkezelők (utólag láthatóan helyesen), most a hazai eszközök vásárlását tartják érdemesnek. A hazai részvények és kötvények súlya az összesített modell-portfólióban 19-ről 28 százalékra nőtt, amit főként a kormány és a bankok közti viszony javulásával, illetve az IMF tárgyalások megkezdésével magyaráztak a portfólió-ajánlót készítő alapkezelők. A másik oldalon a legbiztonságosabbnak számító pénzpiaci eszközök arányának nagymértékű csökkentése állt, ami egyben a kockázatvállalási hajlandóság jelentős növekedését is jelentette október óta. Bár az európai adósságválság továbbra is komoly kockázatokat rejt, a részvénypiacok stabil ellenállását több alapkezelő is optimistán értékelte.

Generali: Számos érv szól az euró gyengélkedése mellett

Generali Alapkezelő

Pioneer: A gyors megsemmisülés fenyegetése elhárult

Pioneer Alapkezelő

Európát fel kell darabolni!

A világ legjelentősebb makrogazdasági egyensúlytalansága már nem az USA és Kína között áll fenn, mint ahogy sokan hiszik, hanem az egyes eurózóna tagországok között, írja David Marsh a Marketwatch-on. Véleménye szerint az eurózóna felosztása elkerülhetetlen.

További bizonytalanság a láthatáron (Quaestor)

Az előttünk álló héten ismét a növekvő bizonytalanság uralhatja a nemzetközi részvénypiacokat, így a kockázatvállalási hajlandóság további csökkenésére számítunk. Az elhúzódó európai adósságválság, és az Egyesült Államok költségvetési lefaragásokkal kapcsolatos döntésképtelensége újabb pozíció-zárásokat és a biztonságos eszközök keresletének növekedését okozhatja a következő napokban. Az amerikai részvénypiacok Hálaadás napján, csütörtökön zárva tartanak, pénteken pedig rövidített kereskedési időben működnek majd, ami szintén támogatja a kockázatkerülő befektetői hozzáállást a héten.

Megszólalt az IMF a hitelkérelemről - Még nincs konkrét összeg

Megkapta az esetleges hitelnyújtásról szóló hivatalos kérelmet a Nemzetközi Valutaalap és az erről szóló, az Európai Bizottságnak is eljuttatott kérelem azt tartalmazza, hogy a magyar kormány elővigyázatossági típusú megállapodást szándékozik kötni - jelezte washingtoni közleményében Christine Lagarde. A Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója hozzátette: az IMF jelenleg Budapesten tartózkodó szakértői stábja a IV. cikkely szerinti konzultáció lezárását követően egyeztetni fog az IMF menedzsmenttel - számolt be a Reuters.

Széles Gábor: át kell írni a nem ortodox gazdaságpolitikát

Helyesen tette a kormány, hogy az IMF-hez fordult, ezzel új korszakához érkezett a magyar gazdaságpolitika - írja Széles Gábor a Magyar Hírlapban. Ha létrejön az új megállapodás a valutaalappal, akkor véget érhet a hazánkkal kapcsolatos piaci bizalmi válság - véli a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének volt és tiszteletbeli elnöke, aki négy pontban összegezte a tennivalókat.

4 milliárd euró körüli hitelkeretet kérnénk az IMF-től

A magyar kormány az IMF új elővigyázatossági hitelvonaláról folytat tárgyalásokat a Nemzetközi Valutaalappal - erősítették meg a Népszabadságnak. A lap úgy tudja, hogy a hitelkeret várhatóan 4 milliárd euró körüli összeg lehet és Orbán Viktor miniszterelnök jegyzi azt a hivatalos levelet, melyet a magyar kormány elküld a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) és várhatóan az Európai Uniónak is egy új megállapodás megkötéséről.

A román vagy a török út vár a magyar kormányra

Az IMF-nél jelenleg meglévő különféle típusú hitelkeretek közül úgy tűnik mindössze egy állhat nyitva Magyarország számára, mégpedig az, amelyet Románia is igénybe vett idén tavasszal. Ez a hitelkeret feltételeiben nem igazán különbözik attól, amit Magyarország is igénybe vett 2008-ban, a különbség az az elkötelezettség, hogy az ország nem hív le a keretből pénzt. A Valutaalap új típusú hitelvonalai, a rugalmassági és elővigyázatossági hitelkeret olyan "prémium" tagországoknak áll nyitva, amely feltételeknek Magyarország aligha felelhet meg. Éppen ezért fennáll a gyanú, hogy valódi megegyezési szándék és képesség hiányában a török útra lép a kormány. Ha hagyják.

Nem érkezett friss pénz a feltörekvő részvényalapokba

Az európai adósságválság tombolása ellenére a feltörekvő részvénypiacokon nyugalom uralkodott az elmúlt héten, leszámítva az ázsiai piacokat. Az alacsony forgalom, az amerikai recessziós félelmek enyhülése, a piacok gyenge teljesítménye egyaránt hozzájárult, hogy a szerdával végződött héten szinte nem volt érzékelhető tőkeáramlás. Összességében a feltörekvő részvényalapokból nettó 184 millió dollárt vontak ki a héten, ám ez tisztán az ázsiai alapok tőkekivonásának volt köszönhető. A régiónk szinte észrevehetetlen, nettó 8 millió dolláros tőkekivonást szenvedett el a héten - derült ki az EPFR adataiból.

Még nem terhelte az OTP-t a végtörlesztés

Az OTP ma hajnalban megjelent gyorsjelentésében az elemzői várakozásoknál lényegesen jobb számokat tett közzé. A nettó kamatbevétel és a nem kamatjellegű bevételek is a konszenzus felett alakultak, miközben a működési költségek a vártnak megfelelő szintet érték el. Az előző negyedévek trendjének megfelelően a hitelportfólió minősége tovább romlott, bár a minőségromlás dinamikája még mindig elmarad a 2008-2009-es időszakban látott szinttől. A leánybankok közül az orosz ismét kiemelkedően teljesített, de a profithoz az ukrán és a bolgár operáció is hozzájárult.

Összességében egy kifejezetten erős negyedévet tudhat a háta mögött az OTP, ez alapján és főleg a tegnap meglebegtetett esetleges IMF-megállapodás tükrében akár komolyabb emelkedést is láthatnánk pénteken az OTP papírjaiban, ezt azonban tompíthatja az, hogy a nemzetközi befektetői hangulat tegnap ismét borúsabbá vált, az amerikai piacon is büntették a bankpapírokat.

A gyorsjelentés főbb pontjai a következők:

• Vártnál jobb számok a fontosabb sorokon, a konszolidált adózott eredmény 35 milliárd forint lett a várt 28 milliárddal szemben
• A kamatbevétel emelkedésével párhuzamosan javult a kamatmarzs
• Konszolidált szinten a hitelportfólió minősége tovább romlott, több leánybanknál azonban már javulás látszik
• Az orosz leánybank továbbra is száguld
• Közel 60 milliárd forintnyi céltartalékot képzett a bank, a késedelmes hitelek céltartalékkal való fedezettsége nőtt
• A bankcsoport 7,3 milliárd forintnyi bankadót fizetett a negyedév során
• Az OTP Csoport még mindig Európa egyik legtőkeerősebb pénzintézete
• Eddig az OTP érintett ügyfeleinek 9 százaléka jelezte végtörlesztési igényét, a tendenciák alapján arányuk az összes deviza jelzáloghiteles 20 százalékát is elérheti, a bank közel 40 milliárd forintos veszteséget szenvedhet el a végtörlesztések miatt
• A végtörlesztések miatt eddig 1,8 milliárd forintos vesztesége keletkezett az OTP-nek, a teljes veszteség adózás után közel 40 milliárd forint lehet