Keresett kifejezés: orosz ukrán háború | Találatok száma: 15665 Új keresés
Lassan világpolitikai botránnyá dagad a volt ukrán miniszterelnök asszony fogva tartása: mint ismeretes, számos európai ország vezetője kilátásba helyezte a Kijev számára mind financiális, mind presztízs szempontból létfontosságú nyári labdarúgó EB bojkottját, az Európai Parlament pedig május 24-én határozatban követelte "a politikai motívumok alapján elítélt összes fogoly szabadlábra helyezését".
Új csata kezdődött az Oroszország és Ukrajna között több mint hat éve tartó energetikai háborúban, amelynek legnagyobb vesztesei kezdettől az orosz földgázimportra szoruló EU-tagországok voltak.
A pénzügyi és gazdasági világválság fejleményei egy időre háttérbe szorították a Déli Áramlat kontra Nabucco háború évek óta folyó, időnként már pankrációra emlékeztető verbális csatáit. December végén azonban újult erővel támadt fel a vetélkedés.
Dmitrij Medvegyev elnök az Európai Unió közvetlen határán, a Kalinyingrádi terület fővárosában, az összes orosz állami tévécsatorna által közvetített szerdai beszédében ünnepélyesen nyilvánosságra hozta, hogy hadrendbe állítják a második világháború utáni béketárgyalásokon megszerzett, mélyen Németországba ékelődő egykori kelet-poroszországi Königsbergben létesített Voronyezs-DM rádiólokációs állomást.
A világgazdaság nem elhanyagolható szegmensét alkotja az illegális fegyverkereskedelem és az annak busás hasznából eszközölt, többnyire szintén illegális célokat szolgáló befektetések sora. Tucatnyi ország titkosszolgálata mellett ezért kíséri megfeszített figyelemmel a gazdaság számos szereplője is a Thaiföldön csapdába csalt, majd az Amerikai Egyesült Államokba toloncolt Viktor But most kezdődött tárgyalását New York állam bíróságán.
Hol a török bevándorlók németországi konfliktusaira, hol a francia hatóságok romaellenes intézkedéseire, hol pedig egyenesen Gyöngyöspatára emlékeztet a FÁK-országokból az orosz városokba érkező, hivatalos források szerint öt millió -- független szociológusok szerint 12 millió -- külföldi munkavállaló sorsa.
Recep Erdogan egy hónappal ezelőtt tett első kijevi látogatásán körvonalazódni kezdett a két ország között korábban elképzelhetetlen együttműködés. Ankara, miként a Szovjetunió felbomlása óta több - muzulmán többségű - volt szovjet tagköztársaságnak, most Ukrajnának is befektetéseket ígért. Cserében megrendeléseket kért a kínai építőipar után a világon a második legnagyobb kapacitással rendelkező építőipara számára, amely például Baku azeri fővárost teljesen újjáépítette.
A gazdasági szaksajtóban a január gyakran a beköszöntő esztendő inkább vágyott, semmint reálisnak tekinthető fejleményeiről közreadott tündérmesék ideje. Nem utolsó sorban a világ szinte minden országának gazdasági—politikai—társadalmi életét meghatározó energetikai szférában. A legújabb bombasztikus hír szerint az Európai Unió és Oroszország között huzamosabb ideje - szerencsére javarészt verbális eszközökkel vívott - Déli Áramlat versus Nabucco háború örömteli véget érhet, mivel a két földgázvezetéket egyesítik.
Váratlan, de azért nem egészen meglepő hadjáratot indított az orosz miniszterelnök Brüsszel ellen a Süddeutsche Zeitungban szerdán megjelent terjedelmes cikkével. Az "Oroszország és Európa: a válság tanulságainak megfontolásától a partnerség új napirendjéig" című írást a politikai és a gazdasági elit világszerte döbbent értetlenséggel fogadta. Még részben Moszkvában is, ahol egyes elemzők szerint "a tanácsadói félretájékoztatják Vlagyimir Putyint" az EU energetikai piacának perspektíváiról, mások viszont úgy vélik, hogy a kormányfő "blöfföl".
Az első feltételezést bátran elvethetjük, hiszen talán az egész világon nem akad miniszterelnök, aki olyan részletekbe menően, naprakészen ismerné a kőolaj- és földgáz szféra fejleményeit, mint Putyin. A második feltételezéssel - hogy ugyanis a világsajtóban bombaként robbanó írásmű blöff lenne - már bonyolultabb a helyzet.
Mégiscsak van új a nap alatt: a Gazprom számára váratlanul vonzó, sőt szerfelett biztonságos lett az ukrajnai földgáz tranzit, noha azt Moszkva idáig -- Kijev megbízhatatlanságára hivatkozva -- dollármilliárdos költséggel épített vezetékekkel messzire el akarta kerülni. Alekszej Miller, az orosz cég első embere azonban a hét végén azzal zsarolta meg a szomszédos Belorussziát, hogy ha öt napon belül nem törleszti a földgázszállítások nyomán felhalmozott, az oroszok szerint mintegy 200 millió dolláros adósságát, akkor a Gazprom Minszk napi szükségletének 15 százalékára csökkenti az exportot és vele az európai tranzitot. A belorusz adósság úgy keletkezett, hogy Minszk idén önhatalmúlag a 2009. évi árat fizeti a Gazpromnak, noha a december utolsó óráiban kicsikart megállapodás szerint a tavalyi 150 dollár/1000 köbméter "kék fűtőanyag" helyett a 174 dolláros árat kellene érvényesíteni.
A lengyel tragédia újra figyelmeztet rá, hogy nem lehet, nem szabad elkerülni a múlttal való tisztességes szembenézést. A nyugat-oroszországi Szmolenszk mellett lezuhant gép utasai az egykor NKVD-nak nevezett volt szovjet politikai rendőrség kivégző osztagai által 1940 áprilisában és májusában bestiális módon kivégzett, becslések szerint 15 000-21 000 lengyel katonatiszt emlékének akartak áldozni. A civilizált világban természetes gesztus azonban egyszersmind politikai demonstráció is volt, hiszen Moszkva belső használatra fél évszázadon át "államtitoknak", a nemzetközi kapcsolatokban pedig "rágalomnak" minősítette a gondosan eltervezett és végrehajtott gyilkosságsorozatot, amelyet Oroszországban mindmáig nem hajlandóak népirtásnak elismerni.
A botrányokkal teli elnökválasztás óta keveset hallani északkeleti szomszédunkról, amely pedig változatlanul az európai kontinens válságövezete. Miközben a világ Görögországra, sőt mostanában már Portugáliára figyel, a számunkra stratégiailag kulcsfontosságú Ukrajnában gőzerővel tart, és a jelek szerint a napokban fontos fordulópontjához érkezett a politikai és a gazdasági hatalomért folyó küzdelem.
Ebben a háborúban a Moszkva vagy Brüsszel kérdése még nem dőlt el. Viktor Janukovics államfő konokul tartja magát ahhoz az európai gondolkodás számára racionálisnak látszó, mégis életidegen elképzeléshez, amellyel a megválasztása előtti napokban - némileg váratlanul -- előállt. Azt javasolta akkor, hogy Ukrajna, Oroszország és az Európai Unió közösen hozzon létre egy konzorciumot a Kijev felségterületéhez tartozó földgázvezetékek működtetésére.
Északkeleti szomszédunknál, a történelmét, hagyományait, kultúráját tekintve a nyugati és a keleti civilizáció határmezsgyéjén található Ukrajnában január 17-én az urnákhoz járulnak a 46 milliós lakosság választásra jogosult tagjai, hogy eldöntsék, ki legyen az ország elnöke a következő négy évben.
Európa legnagyobb területű --több mint hat Magyarországnyi -- állama az elmúlt húsz esztendőben nemigen tudott mit kezdeni a közel 350 éves orosz uralmat követően mintegy ajándékba kapott plurális demokráciával. A politikai pártok, a végrehajtó hatalom és az elnöki hivatal tisztségviselői nem annyira az ország vagy választóik érdekeit képviselik: inkább egy—egy jól körülhatárolható gazdasági lobbicsoport szekerét tolják.
Egymás után három szilveszterünk telt el az orosz—ukrán földgázháború izgalmai közepette, 2009/2010 fordulóján azonban ez a konfliktus szerencsére elmaradt. Nem mintha a felek együttműködőbbé váltak volna. Csak kivárnak: a néhány nap múlva esedékes ukrajnai elnökválasztás eldöntheti, hogy a hatalmas ország a politikában és a gazdaságban a nyugati vagy a keleti orientációt választja-e. Emellett azonban az oroszokat valószínűleg a korábbinál együttműködőbbé teszi az északkeleti szomszédunk amortizálódott földgázhálózatának felújítására - és ezzel lényegében a felette gyakorolt ellenőrzés megszerzésére -- tett Európai Uniós ajánlat is. Az ukrán politikai elitet pedig az késztethette jobb belátásra, hogy az IMF egyebek mellett a biztonságos földgáz tranzit garanciáihoz kötötte a Kijevnek nyújtott gigahitel következő részletét.
Mivel nem fejlődik olyan ütemben Irán hosszú hatótávolságú rakétaprogramja, mint ahogy azt a Bush-kormány annak idején gondolta, ezért "félre teszi" a Csehországba és Lengyelországba tervezett amerikai rakétavédelmi rendszer kiépítésének tervét az Obama-adminisztráció - számolt be az információról a Wall Street Journal mai száma.
Az elmúlt két évtized talán legnehezebb csúcstalálkozóját tartották kedden a lengyelországi Gdansk városában, ahol a második világháború kitörésének 70. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen többek között részt vett Angela Merkel német kancellár, valamint az orosz, a lett, a litván, az észt, az ukrán, a finn, a holland, a cseh, az olasz miniszterelnök. A háborúban győztes Nagy-Britannia és Franciaország meglepő - bár nem egészen érthetetlen -- módon csak külügyminiszteri szinten képviseltette magát.
De nem is rájuk, sőt, nem a háborús bűneit számtalanszor levezekelt Németország kancellárjára figyelt a világ, hanem Vlagyimir Putyinra, aki a történelmi csúcstalálkozó közös autóbuszon közlekedő tekintélyes vendégeivel szemben külön limuzinon érkezett az ünnepségre. 150 fős kísérete pedig kivette a környék legelőkelőbb, kastélyszerű szállodája, a Grand Hotel összes szobáját, amelyeket a levegőből, a tenger felől és - a városnegyed lezárásával - a szárazföldről is védenek a biztonságiak.
Erre még korai lenne válaszolni, hiszen a javarészt kulisszák mögé szorított, változó sikerrel folyó orosz—európai szembenállás egyik fő terrénuma éppen északkeleti szomszédunknak a földgáz tárolásával és szállításával kapcsolatos tevékenysége. Hogy ez milyen konfliktusokat indukál, az megmutatkozott a csütörtökön Moszkvában lebonyolított, feszült megbeszélésen is, amelynek tárgya az orosz—ukrán földgáz kereskedelem új feltételrendszere volt.
Az európai gázellátás már manapság is csak külföldi importtal képes kiszolgálni fogyasztóit, és a behozatal a folyamatosan növekvő igények és a kimerülő európai gázmezők miatt már csak növekedni fog. A sajtóban naponta jelennek meg cikkek a Nabucco-Déli Áramlat harc ütközeteiről, miközben számos más vezetékterv is veszélyezteti a MOL érdekeltségébe tartozó projektet. Legalábbis látszólag. Hosszú távon ugyanis - az előrejelzések szerint 2015-től - a jelenlegi szállítórendszer-kapacitás már nem lesz képes megfelelő mennyiségű gázt hozni Európába. A becsült hiány 2030-ra pedig akkorára duzzadhat, hogy a most tervezett összes vezeték megépítésével sem lehet majd biztosítani Európa zavartalan gázellátást.
2025. május 13-án nyújtotta be a kormány T-11920. számú törvényjavaslatában a tavaszi adócsomagot. Jelen blogunkban... 
Az elmúlt időszakban nagy visszhangot kapott a kórházakba telepített arcfelismerő beléptetőrendszerek kérdése....
Az energetikai szektor világszerte forrong: a megújulók térnyerése, az energiatárolás kihívásai és az elektrifikáció...
Magyarországon egy átlagos felnőtt átlagos napi kalóriaszükséglete - nagy szórással, számos tényezőtől függően... 
Június másodikán kijött Justin Law listája az osztalékfizető részvényekről, sorba is rendeztem őket gyorsan, itt...
SPB Trend-lesen - technikai elemzéssel Az elmúlt napok fejleményei alapján újra reflektorfénybe kerülhetnek a devizapiaci...
Régi tabut döntött le a kormány.
Faraga Gáborral, a Colonnade Biztosító Vállalati Igazgatóságának vezetőjével beszélgettünk.
Korábban nagynak tűnt az összhang.
