Majd alszom, ha meghaltam? Így teszünk igazán keresztbe magunknak

Az ember az egyetlen olyan élőlény a Földön, amelyik minden különösebb ok nélkül képes magát megfosztani a kellő mennyiségű alvástól. Majd alszom, ha meghaltam – tartja a mondás, és ez annyira bele is ivódott a társadalmunkba, hogy sok helyütt dicsekvés tárgya lett a kevés alvás. Az ilyen embereket erősnek, szívósnak és szorgalmasnak látjuk, irigyelve őket a megnyert plusz órákért. Pedig nem kéne.

A tudomány jelenlegi állása szerint ugyanis az alvás nem valamiféle opcionális luxus tevékenység, amit csak a lusta és elkényelmesedett emberek szeretnek sokat űzni. Valójában a kutatások mind arra mutattak rá az elmúlt években, hogy az alvás a szervezetünk titkos szuperfegyvere, amivel szinte minden területen segít nekünk túlélni és boldogulni az életben.

Az alvás mindenre jó és mindenhez kell

Matthew Walker, a berkeley-i Kaliforniai Egyetem alváskutatással és agyi képalkotással foglalkozó laboratóriumának vezetője a Why We Sleep? című könyvében, illetve a kapcsolódó TED előadásában is számos példát hoz fel az alvás áldásos hatásaira. Mint ahogy az az elmúlt évek kutatásaiból egyértelműen kiderült, az élet szinte minden területére kritikus hatással bír az alvásunk: legyen szó az egészségünkről, az immunrendszerünkről, vagy éppen a tanulási képességünkről.

Ez utóbbihoz kapcsolódóan egy érdekes kísérletet is végeztek arról, hogy mégis mennyire is hat negatívan a kialvatlanság a szellemi tevékenységre, mint például bizonyos dolgok megtanulására és megjegyzésére. Laboratóriumi körülmények között az alanyok egyik csoportját nem hagyták este aludni, még csak kis délutáni sziesztát sem tarthattak, sőt a koffein is meg volt nekik tiltva. Eközben a másik csoport 8 órányi kényelmes alvást vehetett igénybe.

Másnap mindkét csoportot MRI-vizsgálatnak vetették alá, majd pedig azt a feladatot kapták, hogy próbáljanak megtanulni néhány számukra teljesen új tényállítást. A tanulásuk sikerességét egy teszt zárta, ami igen megdöbbentő eredményt mutatott: a kialvatlanok csoportja durván 40 százalékkal rosszabbul teljesített a kikérdezés során. Egyszóval az alváshiány nagyon hátrányosan érintette a tanulási és emlékezési készségüket.

A kutatás során feltárták, hogy a kialvatlanság komoly hatással volt a résztvevők hippokampuszára, ahol alig látszott agyi tevékenység a mérések során. Ez az a része az agynak, amely az információk és az események memorizálását segíti elő az embereknél. Egyszóval a kutatás arra jutott, hogy már egy teljes napi alváshiány is drámai visszaesést idéz elő az emberek tanulási képességeiben.

Amikor az agyunk tényleg egy szivacs

Ahhoz, hogy a lehető legjobb eredményt érjük el a hasonló tanulási helyzetekben, folyamatosan megfelelő alvásra van szükségünk. Mind a tanulási szakasz előtt, mind pedig az után is aludnunk kell. Matthew Walker ezzel kapcsolatban úgy fogalmaz, hogy egy száraz szivacsra van szükségünk a kifolyt víz feltörléséhez. De ha utána azt nem hagyjuk megszáradni, akkor nem lesz képes több vizet befogadni – utalva ezzel az agyunk korlátozott befogadóképességére, ha nem alusszuk ki magunkat rendesen.

A kialvatlanság ugyanakkor nem pusztán a tanulást és az új információk befogadását lehetetleníti el, hanem az egészségünkre is drámaian kihat. Ehhez pedig a leginkább látványos emberi kísérletet az óraátállítás adja, amely évente durván 1,6 milliárd embert érint 70 országban.

A statisztikák azt mutatják, hogy amikor egy órával előrébb állítjuk az időt, és az erre fel nem készülő emberek egy órányi alvást veszítenek el, akkor a szívinfarktusok száma másnap 24 százalékkal ugrik meg. Ez egy nagyon látványos, és nagyon negatív hatás, aminek érdekes módon pont az ellenkezőjét látjuk (21 százalékos napi csökkenés), amikor ezt a plusz órát visszakapják az emberek.

A szívinfarktusok számán túl ráadásul ugyanilyen egyértelműen negatív hatás látszik még a közlekedési balesetek számában, sőt, az öngyilkossági rátában is. Egyértelmű tehát, hogy az embereknek árt a kevesebb alvás, és így az időszámítás váltogatása nem éppen kedvező az emberi szervezet számára. De a megállapítások sora ezzel még közel sem ért véget.

A kialvatlanság és a rák kapcsolata

Egy másik alvással kapcsolatos kutatás azt is feltárta, hogy a kialvatlanság az immunrendszerünket is felborítja. Egy újabb laboratóriumi vizsgálat során az alanyoknak 4 órányi alvást engedtek, vagyis azt próbálták szimulálni, mint amikor valakinek durván megcsúszik a napja és másnap korán kell kelnie. Nem éppen ritka szituáció, talán mindnyájunkkal előfordult már ez többször is. A kutatási kérdés pedig az volt, hogy pontosan mennyire hat negatívan egy ekkora alváshiány az immunrendszerünkre.

Az eredmények egészen sokkolóak, ugyanis azt találták, hogy a természetes immunsejtek aktivitása durván 70 százalékkal esett vissza a vizsgált egyének esetében. Mindez pedig egybevág azon korábbi feltételezésekkel, hogy a kialvatlanság számos betegség, sőt, többféle rák kialakulásához is hozzájárulhat.

Különösen ilyen például a bélrák, a prosztatarák és a mellrák. Ezen eredményeket figyelembe véve pedig a WHO (World Health Organization) immár potencionálisan karcinogénnek (rákkeltőnek) titulálta az éjszakai váltott műszakos foglalkoztatást. Pedig ez utóbbi ma is egy teljesen bevett munkapiaci gyakorlat számos iparágban nálunk is.

A tudományos kutatások tanulsága teljesen egyértelmű az alvás kapcsán: nagyon keresztbe teszünk magunknak, ha nem alszunk eleget, mert ez nem pusztán a szellemi képességeinket fogja majd vissza, hanem akár az egészségünket is tönkrevághatja. Ebből kifolyólag az a fajta társadalmi hozzáállás, amely a keveset alvó, folyamatosan a produktivitást hajkurászó hozzáállást élteti, tulajdonképpen pusztítja az embereket.

Az óraátállítás eltörlésén felül, valószínűleg alaposan át kellene gondolnia a döntéshozóknak azt is, hogy a gyermekeknek mikor érdemes elkezdeni a tanulást az iskolában, sőt, a munka törvénykönyvének is foglalkoznia kéne a nyilvánvalóan káros munkabeosztási gyakorlatokkal.

Hogy mi egyének, mit tehetünk azért, hogy elkerüljük a fentebb említett káros mellékhatásokat? Nyilván azt, hogy másokra tekintet nélkül mindig szépen kialusszuk magunkat. De a téma fontossága miatt egy következő cikkben eláruljuk a legjobb – tudományos háttérrel bíró – tippeket is a jó alváshoz. Addig is, mindenkinek szép álmokat kívánunk.