Egy norvég kutatás szerint minél több időt tölt valaki képernyő előtt este lefekvés után, annál nagyobb valószínűséggel tapasztalhat álmatlanságot és alváshiányt. A rendkívül nagy mintán, több mint 45 ezer diák bevonásával készült felmérés szerint minden órányi ilyen típusú képernyőhasználat 63%-kal növeli az álmatlanság kockázatát és átlagosan 24 perccel csökkenti az alvásidőt - írta meg a BBC.
Több korábbi tanulmány is felhívta a figyelmet, hogy az alvás minősége és mennyisége kulcsfontosságú az egészségünk szempontjából. A szakértők szerint ez egy olyan kérdés, amellyel érdemes foglalkoznunk, hiszen életünk harmadát alvással töltjük. Az AP News által megkérdezett szakemberek rávilágítottak, hogy az alvásigény életkoronként és nemenként is változhat, viszont általános tanácsokat is megfogalmaztak, amelyeket mindenkinek fontos szem előtt tartani.
Szoros összefüggés lehet az alvás minősége és az agyi egészség között egy új ausztrál kutatás szerint, amely több mint 100 korábbi tanulmány eredményeit vizsgálta. A kutatás szerint az alvásproblémák az agytérfogat csökkenésével hozhatók összefüggésbe - közölte a Medical Xpress.
Napjainkban egyre több ember, köztük számos vezető küzd alvásproblémákkal, és ez nem véletlen: ma Magyarországon az emberek 60%-a rosszul alszik, 25%-uk pedig kifejezetten túlterhelten, kimerülten kezdi meg a mindennapjait, így közlekedik az utakon, így hoz döntéseket a vállalatoknál.
Egy új kutatás szerint a fejlett társadalmakban élők hosszabb és jobb minőségű alvást élveznek, mint a nem iparosodott környezetben élők, azonban a természetes biológiai ritmusuk jelentősebb mértékben sérül - írta a Financial Times.
A milliárdos üzletember, Mark Cuban betekintést engedett a mindennapjaiba, felfedve, hogy reggeli rutinja meglepően egyszerű. A sztárbefektető arról beszélt, hogyan kezdi a napjait, és mit jelent számára a hatékony időbeosztás - számolt be a Cnbc.
A legújabb kutatások szerint a rendszeres, rövid reggeli testmozgás nem csak az aznapi közérzetet javíthatja, hanem a következő nap is jótékony hatással lehet a memóriára és a kognitív képességekre. A University College London tudósai által végzett vizsgálat arra mutat rá, hogy a napi 30 perces mérsékelt vagy intenzív fizikai aktivitás, valamint a megfelelő alvásmennyiség együttesen javíthatja a másnapi szellemi teljesítményt - írta meg a The Guardian.
A legújabb kutatások szerint a rendszertelen alvási szokások jelentősen növelhetik a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát. Egy átfogó tanulmány kimutatta, hogy a gyakran váltakozó lefekvési és ébredési idő akár 26%-kal emelheti a stroke, a szívroham és a szívelégtelenség valószínűségét, még azoknál is, akik egyébként megfelelő mennyiséget, 7-9 órát alszanak - írta meg a The Guardian.
Egy új kutatás szerint a túl kevés alvás hosszú távon felgyorsíthatja az agy öregedését. A tanulmány rávilágít arra, hogy az alvás minősége szorosan összefügg a kognitív egészséggel, és hangsúlyozza az alvással kapcsolatos problémák azonnali kezelésének fontosságát - írta meg a Newsweek.
Az idei nyár ízelítőt adott abból, hogy a klímaváltozás eredményeképpen mi vár ránk a következő évtizedekben. A magas hőmérséklet és az elhúzódó hőhullámok emberi egészségre gyakorolt számos hatása gyakori szereplője a mindennapi híreknek. Tudósítások sora szól például a hőség okozta halálozások növekedéséről. De mi a helyzet például az egészségünket alapvetően befolyásoló alvással? Hatással van-e az alvással töltött időnkre a külső hőmérséklet?
Az Egyesült Királyságban a NHS (Országos Egészségügyi Szolgálat) adatai szerint az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt a mentális egészségügyi szolgáltatásokra jelentkezett gyermekek száma. Az elsődleges kutatások alapján a 16-18 éves fiatalok körében körülbelül 60%-uk napi 2-4 órát tölt szociális média oldalakon, míg egyesek akár napi 8 órát is rászánnak. Egy új, Oxfordi Egyetem által végzett kutatás szerint a serdülők közösségimédia-használata szoros összefüggésben áll a szorongás és a depresszió kialakulásával.
Egy új kutatás szerint az embernek több alvásra lehet szüksége a hidegebb hónapokban, mint nyáron - írta a The Guardian pénteken a Frontiers in Neuroscience című folyóiratban közölt tanulmányra hivatkozva.
Este tíz és tizenegy óra között a legideálisabb ágyba kerülni: azok lesznek legritkábban szívbetegek, akik ebben az időszakban hajtják álomra a fejüket - derült ki egy brit vizsgálatból.
Akár a keringési betegségek kialakulásának rizikóját is növelheti a szociális jetlag nevű jelenség, ami alatt a szabad- és munkanapok alvási időszakának eltérését értjük - derül ki a Semmelweis Egyetem szerdai közleményéből. Amennyiben rendszeresen akár több órás eltérés is van a kettő között, az hatással van a szívműködés idegi szabályozására is. A tanulmányt egy vezető idegtudományi folyóirat nemrég beválogatta az elmúlt időszak legjelentősebb publikációi közé.
Azok a középkorú emberek, akik napi szinten hat órát vagy annál kevesebbet alszanak, nagyobb eséllyel lesznek demensek időskorukra – ezt egy 25 éven át tartó, alvási szokásokat megfigyelő kutatás friss eredményeként közölték.
Az előző évhez képest átlagosan csaknem 10 perccel nőtt tavaly az emberek napi alvásideje 14 országban - derül ki egy új tanulmányból, amely azzal magyarázza a növekedést, hogy a járványügyi korlátozások miatt az emberek nem maradnak ki késő éjszakáig, hanem otthon töltik az estéket.
A közel-keleti konfliktusra figyel a piac.
Cikkünk folyamatosan frissül az iráni-izraeli konfliktus legfontosabb híreivel.
404 közelében az euró.
Egyre inkább háttérbe szorul a dollár.
Már nem kizárt már az USA bevonódása az Irán elleni háborúba.
A légzsákokkal van probléma.
Fontos fejlemények az öt napja tartó iráni-izraeli háborúról.
Szalóki Katalinnal, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatójával beszélgettünk.
A válasz nem az, amit elsőre gondolnánk!
