A legfontosabb elemzések és exkluzív tartalmak a fa alá. Akár az utolsó pillanatban is megajándékozhatsz valakit egy éves Portfolio Signature előfizetéssel. Ha pedig egyszerre több ismerősnek, barátnak, családtagnak vásárolsz éves előfizetést, akkor van lehetőség mennyiségi kedvezményre is. Így azon túl, hogy az ünnepekre hasznos ajándékkal készülsz, még a minőségi gazdasági tartalomgyártást is támogathatod. Tudj meg többet
Miután szombaton a brit alsóház úgy döntött, hogy előbb kell végrehajtani a Brexit parlamenti ratifikációs folyamatát és utána mondanak majd véleményt magáról a múlt héten kiharcolt módosított megállapodásról, Boris Johnson kénytelen volt 3 hónapos Brexit-halasztást kérni az EU-tól. Ezután az alábbi potenciális menetrend mutatkozik:
- Az EU vezetői egyelőre kivárnak, hogy hogyan forrja ki magát a helyzet brit oldalon és közben az Európai Parlamentben már készülnek a friss kilépési megállapodás ratifikációjára. Az viszont biztos, hogy bár Johnson nem írta alá a 2020. január 31-ig szóló Brexit-halasztási kezdeményezést, az EU vezetői igenis érvényesnek fogadják el a levelet.
- Boris Johnson brit kormányfő stratégiájának lényege az, hogy ma, azaz hétfőn már a brit alsóház elé viszi a kilépési megállapodást, kedden pedig már a kilépési törvényről szavaztatná meg a képviselőket.
- Erősen kérdéses, hogy ez a stratégiája ezzel a menetrenddel zajlik majd, hiszen ma már másodszorra kellene a brit képviselőknek ugyanarról az indítványról ugyanazon parlamenti ülésszak során szavaznia, amit John Bercow alsóházi elnök elutasíthat (szombaton egyszer már beterjesztette Johnson a kilépési megállapodást, de végül nem jutott el a jóváhagyásig a folyamata, mivel egy módosító indítvány ment át előbb és ezért kellett megcserélni a ratifikációt és a megállapodás véleményezését.)
- Ha tehát nem jön be Johnson stratégiája és hétfőn nem tudnak a képviselők szavazni a kilépési megállapodásról (a kormány számításai szerint meg van a többség a képviselők között a megállapodás támogatására), akkor a keddi szavazás lesz a kulcsfontosságú, amikor Johnson már magát a kilépési törvényt viszi szavazásra.
- Holnap is esélyes, hogy kisiklik majd a folyamat, mert ellenzéki képviselők várhatóan „szétbombázzák” majd módosító indítványokkal a törvénytervezetet. Például mégis a vámunióban javasolnák hagyni az egész országot, ami viszont jócskán eltérne attól a megállapodástól, mint amit Johnson letárgyalt a EU-val és éppen ez a cél, hogy kisiklassák a jóváhagyást. Így tehát az a cél, hogy ne legyen meg október 31-ig a parlamenti ratifikáció (ez jelenleg a Johnson-kormány elsőszámú célja, hogy ne kelljen ténylegesen elhalasztani a Brexitet) és így ne tudjon kilépni az ország addig az EU-ból. A terv további része, hogy miután az EU majd megadja a 3 hónapos (?) halasztást, bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatják Johnsont és előrehozott választások felé viszik el a folyamatot.
- Egy másik lehetséges út, hogy a Johnson által szorgalmazott parlamenti ratifikációt (magát a kilépési törvényt) azzal egészítik ki a képviselők (legalábbis megpróbálják ezt a módosítót átnyomni), hogy a kilépési megállapodást népszavazással kell megerősíteni. Efelé a hétvégi sok százezres újabb londoni tüntetés is vinné a folyamatot és az ellenzék egyre bátrabban követeli ezt az utat.
- Mára volt várható, de bizonytalan időre elhalasztotta a Skót Legfelsőbb Bíróság annak megítélését, hogy Johnson a hétvégi lépésével (kérte írásban az EU vezetőitől a halasztást, de nem írta alá a levelet, illetve egy másik levélben azt magyarázta el, hogy mennyire káros lenne a halasztás jóváhagyása) mennyiben tartotta be a Benn-törvény szellemét. Ha ugyanis a bíróság azt állapítaná meg, hogy törvényt sértette Johnson, akkor ezzel további lépésekre is kényszeríthetnék a kormányfőt, ami a Brexit folyamatát is befolyásolhatná.
A következő két napban tehát akár választ kaphatunk arra, hogy van-e esély október 31-ig „lezavarni” a parlament két házában a ratifikációs folyamatot, vagy esetleg teljesen gellert kap ez a folyamat és így az ország a Brexit tényleges halasztására kényszerül, aminek időintervallumát az EU határozza majd meg (1 hónaptól legalább 6 hónapig terjednek a pletykák) attól függően, hogy brit oldalon előrehozott választások, vagy népszavazás felé mennek a folyamatok. Előrehozott választásokat elvileg még karácsony előtt is lehetne tartani, a népszavazás viszont legalább 7-8 hónapos időtávon tartható csak meg leghamarabb.
Címlapkép forrása: Peter Summers/Getty Images
Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.
