Fellélegezhet Magyarország: jóval több EU-pénzt kaphatunk a brit választások miatt

A december 12-én rendezett brit előrehozott választások és a 2021 utáni magyar EU-pénzek ügye azért kapcsolódik össze, mert az Egyesült Királyság gyakorlati EU-tagsága várhatóan nem fog megszűnni 2020 végén, amikor az átmeneti periódus véget ér, hanem legalább 1, de inkább 2 évvel meg fogják hosszabbítani. Ez pedig azzal jár, hogy az Egyesült Királyságnak 2022 végéig be kell fizetnie az EU közös kasszájába azért cserébe, hogy a közös piac és a vámunió tagja marad.

Mindez pedig azt jelenti, hogy

sokkal kisebb lyukat üt a 2021-2027-es uniós költségvetésen a Brexit, mint amit eddig gondoltunk, így a Magyarországnak szánt felzárkóztatási és agrártámogatások is remélhetőleg jóval kisebb mértékben esnek, mint amit eddig feltételezhettünk.

Ehhez a következtetéshez az alábbi összefüggések mentén jutottunk el:

• Azzal, hogy Boris Johnson vezetésével a kormányzó Konzervatív Párt 365 körüli mandátumot szerzett a 650 fős alsóházban, messze a 326 fős küszöbszint felett, nincs rászorulva a párton belüli 20 fős keményvonalas Brexit-tábor (ERG) támogatására, hogy saját elképzeléseit keresztül tudja vinni. Ahogy az Eurasia Group elemzője rámutatott: ezentúl már nem lesz „foglya” ennek a tábornak a kormányfő a saját Brexit stratégiája végrehajtása során, hanem maga döntheti el, hogy milyen szoros viszonyrendszert akar kialakítani az EU-val.
• Márpedig a (kereskedelmi) viszonyrendszer kialakítása csak a 2020. január 31-én jogilag bekövetkező brit kilépés után indul el, és igen valószínűtlen, hogy 11 hónap alatt, az átmeneti időszak végéig, azaz 2020 végéig be is fejeződnének ezek a tárgyalások. (Az átmeneti időszak végéig a britek gyakorlatilag EU-tagok maradnak: benne maradnak a közös piacban, a vámunióban, az EU-s joghatóság kiterjed rájuk és be kell fizetniük az uniós közös költségvetésbe).
• Ha a britek szoros viszonyrendszerre törekszenek az EU-val, mint ahogy azt tervezik, azaz vámok, kvóták és egyéb adminisztratív akadályok nélkül akarnak kereskedni a továbbiakban is, akkor szinte az összes EU-s környezetvédelmi, adózási, kereskedelmi, támogatási és egyéb szabályt be kell tartaniuk hozzá.
• Így tehát kifejezetten kemény, érzékeny (szuverenitási és szabályozási) kérdésekről kellene gyorsan, 11 hónap alatt dűlőre jutni. Ez azért valószínűtlen, mert éppen az EU-s szabályoktól akar szabadulni az ország vezetése, másrészt általános tapasztalat a világban, hogy egy átfogó, új kialakítású kereskedelmi egyezményt legalább 5-8 év kitárgyalni.
• Mindez tehát elég egyértelműen afelé mutat, hogy Boris Johnsonnak annak ellenére is kérnie kell majd a 2020 végén lejáró átmeneti időszak meghosszabbítását az EU 27 másik tagállamától, hogy a választási kampányban ennek ellenkezőjét ígérte és a Konzervatív Párt kongresszusi döntése is rögzíti, hogy nem lehet kérni ennek a periódusnak a kinyújtását.
• Mivel azonban a mostani választási eredmény jelentős többséget biztosít számára az alsóházban és nem lesz már foglya a keményvonalas ERG-tábornak se, amely mielőbbi teljes szakítást követel az EU-val, így Johnson korlátozott politikai kockázatok mellett bevállalhatja azt, hogy kéri az átmeneti időszak meghosszabbítását (ezt egyébként 2020 június végéig kérnie is kell az EU-tól, amelynek egyhangúan jóvá is kell hagynia azt a június végi EU-csúcson).
• Mindezek miatt tehát jelen állás szerint az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy jogilag 2020. január 31-én lép ki az Egyesült Királyság az EU-ból (a kilépési ratifikációt még akár most karácsony előtt lezavarhatják, az EP-ben pedig januárban jóváhagyhatják), de a gyakorlatban a tagsága még 2020 vége után is fennmarad. Azért fontos, hogy az átmeneti időszak valamikori lejárta után rögtön hatályba lépjen egy kereskedelmi megállapodás az EU és a britek között, mert enélkül az Egyesült Királyság külső harmadik országnak számít és a WTO kereskedelmi szabályrendszerének szintjére zuhan vissza (magas vámok, adminisztratív korlátok lépnek vele szemben hatályba), így ez a brit cégeknek olyan lenne kereskedelmi értelemben, mintha megállapodás nélkül zuhanna ki az ország az EU-ból.
• Az EU-val kötött októberi megállapodás szerint az átmeneti időszakot legalább 1, legfeljebb 2 évvel lehet kinyújtani, így tehát egyelőre legfeljebb 2022 végéig kezdeményezheti azt Johnson az uniós vezetőktől. Ezt ők jó eséllyel meg is adják majd júniusban, mert így több idő lesz kitárgyalni az EU-brit hosszú távú kereskedelmi kapcsolatokat és nem visz el a beszorított menetrend annyi időt egyéb, jóval fontosabb ügyektől. Ilyen például az EU alapvető reformjának kidolgozása, az azzal kapcsolatos szakmai és társadalmi párbeszéd lezongorázása 2020-2022 között, amire éppen a ma hajnali EU-csúcs zárószövege adott felhatalmazást.
• Azért is esélyes, hogy az EU-vezetők az időnyerés érdekében engedélyezik a brit átmeneti periódus kinyújtását, mert így a briteknek hosszabb ideig kell befizetnie az EU közös kasszájába. Ha 2022 végéig kellene ezt megtennie a briteknek, az azt jelentené, hogy a 2021-2027-es büdzsé 7 évéből 2-t végig befizetnek (évi nettó kb. 13 milliárd eurót, 7 évre bő 90 milliárd eurót), így a Brexit miatt 7 évre kalkulált költségvetési lyuk közel egyharmaddal (2/7=28,5%) lenne kisebb. Ez azt jelentené, hogy jóval több pénz maradna azokra a területekre, amelyeket most keményen meg akarnak nyirbálni, például a Magyarországnak is fontos felzárkóztatási és agrártámogatásokat.

Így tehát a friss brit eredmény áttételesen azt is eredményezheti, hogy Magyarország reál értelemben nem 27%-kal kapna kevesebb EU-támogatást 2021-2027 között, mint ami most a friss finn tervekből látszik, hanem durva becsléssel csak 10-15%-kal jönne kevesebb támogatás. Ezt a 10-15%-os csökkenést pedig már teljesen ellensúlyozni tudná az, hogy a magyar költségvetési társfinanszírozást jócskán meg kell emelni.

Így idehaza akár az is előfordulhat, hogy a ténylegesen elosztható 7 éves keret szinten marad a 2014-2020-as ciklushoz képest. Hasonlót követelt egyébként a 2050-es klímacélhoz való támogatás érdekében Orbán Viktor is, ami a jelek szerint a tegnap éjjel megszületett (feltételezett) háttéralkukkal, illetve brit választási eredménnyel akár teljesülhet is.

Címlapkép forrása: European Union, Európai Tanács médiatár, Orbán Viktor magyar, Boris Johnson brit és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő beszélget a 2019. október 17-18-i EU-csúcs első napján Brüsszelben

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.