Románia mutatja az utat: így lehet áramot termelni úgy, hogy közben a vízhiányon is segítünk

A vízerőműveket üzemeltető Hidroelectrica és a úszó napelemparkokat fejlesztő Waldevar Energy július végén írt alá egy

10 megawattos (MW) úszó naperőmű létesítéséről szóló szerződést

- számolt be a pv magazine. A projekt a román Hidroelectrica első úszó naperőműves beruházása lesz, és vélhetően az országban sem nagyon létesült még hasonló naperőmű.

Erre utal, hogy Alessandro Amato, a Waldevar Floating PV Systems vezérigazgatójának elmondása szerint a kísérleti projekt az első konkrét lépés lesz Románia vízerőművi tározói jelentős fotovoltaikus potenciáljának kiaknázása felé.

A Hidroelectrica közlése szerint elkészülte után ez lesz Európa legnagyobb, víztározón telepített úszó napelemes rendszere. A 10 MW-os lebegő napelemes rendszert az Olt megyei Ipotești víztározón építik fel, Dél-Romániában. A Nufărul projektet a Waldevar fejleszti alvállalkozók és harmadik feles közreműködők támogatásával.

A rendszer 620 wattos napelemekből áll majd, és a meglévő Ipotești Vízerőműhöz kapcsolódó négy transzformátorállomáson keresztül csatlakozik majd Románia országos villamosenergia-hálózatához, amelyet a Hidroelectrica üzemeltet. A projekt értéke 39,2 millió lej (mintegy 7,6 millió dollár), és a tervek szerint 14 hónap alatt készül el.

Portfolio Energy Investment Forum 2025

Kivételesen jó alkalmat biztosít a téma megismerésére és átbeszélésére a Portfolio immár hagyományos őszi energetikai csúcsrendezvénye, a Portfolio Energy Investment Forum.

Információ és jelentkezés

Bár az európai víztározókon ez lehet a legnagyobb telepített lebegő naperőmű, más jellegű helyszínen ennél jóval nagyobb vízi fotovoltaikus rendszer is létesült már Európában, méghozzá a közelmúltban. Júniusban a Q Energy 74,3 MW-os úszó naperőművet avatott Franciaországban korábbi külszíni kavicskitermelés után maradt bányatavakon, a hírről beszámoló szaklap szerint Európa legnagyobb ilyen jellegű erőművét létrehozva.

Az úszó rendszerek a naperőműpiac bővülő réspiacát képviselik, amelyek összesített globális beépített teljesítőképessége 2023-ban 7,7 gigawatt (GW) volt, vagyis

a világ teljes fotovoltaikus kapacitásának mindössze 0,5%-át tették ki

a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai szerint. A világszerte működő lebegő naperőmű kapacitás közel 90%-a Ázsiában, nagyrészt Kínában található, míg Ázsián kívül Hollandia és Franciaország a legnagyobb piacok. Az úszó napelemes rendszereket jelenleg főként bányatavakon, öntözőtavakon és víztározókon telepítik.

Bár a lebegő naperőművek a tisztaenergia-termelésen is túlmutató kedvező tulajdonságokkal is rendelkeznek, szélesebb körű elterjedésüket szabályozási akadályok, a hagyományos földi rendszerekkel szembeni alacsonyabb költségversenyképesség, valamint a környezeti hatásokkal és a rendszer megbízhatóságával kapcsolatos bizonytalanságok is nehezítik.

Magyarországon iparági források szerint még nem telepítettek lebegő naperőművet, és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) sem adott ki engedélyt vízfelszínen lebegő/úszó naperőmű vonatkozásában. Ez azzal együtt is igaz, hogy 2021 októberétől a német Schlaich Bergermann Partner (SBP) nevű mérnöki cég Magyarországon tesztelte innovatív megoldást alkalmazó, az előbbieknél jóval kisebb, 50 kilowattos (kW) úszó naperőmű prototípusát.

Ezen túl egyelőre nem érkeztek hírek úszó naperőmű magyarországi telepítéséről, de több száz olyan mesterséges, többnyire bányató található az országban, amely a szabályozási kérdések tisztázását követően alkalmas lehet úszó naperőmű telepítésére. A korábbi években a hazai naperőmű-fejlesztők is vizsgálták a magyarországi ipari tavak naperőmű-telepítésre való hasznosítási lehetőségét, azzal a céllal, hogy Magyarországon is meghonosítsák a technológiát.

Erre mindeddig annak ellenére sem került sor, hogy az úszó naperőművek számos előnnyel rendelkeznek a szárazföldi telepítésű egységekkel szemben:

• a víz és a felszín közeli szél hűtőhatása miatt egységnyi területen nagyobb termelésre (energiahozamra) képesek;
• degradációjuk lassabb az alacsonyabb üzemi hőmérsékletnek köszönhetően;
• csökkentik a vízfelületek klímaváltozás miatti fokozott párolgását, hozzájárulva a vízhiány megelőzéséhez és enyhítéséhez;
• mérsékelhetik az algásodást és javíthatják a vízminőséget;
• a nagyfokú modularitás és a csekély előzetes tereprendezési igény miatt gyorsan telepíthetőek;
• csillapítják a termőföldi terület iránti igényt;
• vízerőművek és offshore (tengeri) szélerőművek mellett telepítve kisebb beruházással is megvalósíthatóak a meglévő villamosenergia-infrastruktúra hasznosításával - ahogyan ez a romániai projekt esetében is történik;

Magyar szempontból különösen a vízgazdálkodási, vízkészlet-megőrzési potenciálja értékeli fel az úszó vagy lebegő naperőműveket - tekintettel az egyre hosszabb és súlyosabb száraz időszakokra. Értesüléseink szerint

a Magyarországon létesíteni tervezett szivattyús-energiatároló víztározói felszínére is lebegő napelemes rendszert telepítenének a terv szerint.

Az úszó naperőműveket gyakran a mezőgazdaságban telepített agrifotovoltaikus vagy agrofotovoltaikus (agri-pv) naperőművek közé sorolják, ezért e szempontból is érdekes hír volt, hogy az agri-pv rendszerek hazai szabályozása témájában a szakma bevonásával tavaly egyeztetések kezdődtek, ezek további sorsával kapcsolatban azonban nem jelent meg újabb információ.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images