 
A finn soros elnökség hétfőn, azaz tegnap küldte el a tagállamok kormányainak a 2021-2027-es uniós költségvetés minden területen konkrét számokat tartalmazó javaslatát, hogy a jövő heti EU-csúcson már erről tudjanak egyeztetni. Ez az 51 oldalas anyag jutott a brüsszeli lap birtokába (és később a Politico is kitette) és ebből az alábbi információk tudhatók jelenleg saját értelmezési keretünk szerint:
- Ahogy a néhány hete, most is kompromisszumosnak igyekeznek beállítani a finnek a költségvetési javaslatukat, hiszen az 1,03-1,08%-os sáv helyett most 1,07%-os konkrét számot terveznek a közös költségvetés plafonjaként (a közösség bruttó nemzeti jövedelme 1,07%-a lenne tehát a kötelezettségvállalás kerete, a tényleges kifizetések szintje pedig 1,06%). A nagy nettó befizető tagállamok csak 1% körüli plafont akartak, az Európai Bizottság másfél éve 1,114%-os javaslatot tett le az asztalra, a haszonélvező országok inkább 1,16-1,20% körüli, az Európai Parlament 1,30%-os plafont szorgalmaz, a mostani 2014-2020-as ciklus 1,16%-os plafonjához képest. Az októberi finn javaslatra a magyar kormány képviselője vélemény cikkben fakadt ki, amelyet keretbe ágyazva itt írtunk meg.
-    
- Az 1,07%-os plafon 2018-as árak mellett 1087 milliárd eurót jelentene (a kifizetési plafon 1080 milliárdot), ami 48 milliárd euróval kisebb, mint a Bizottság saját javaslata (1135 milliárd euró), ami már akkor „kiverte a biztosítékot” sokaknál. Abban ugyanis az volt, hogy például Magyarország a felzárkóztatási és agrártámogatásoknál reál értelemben a lehetséges legnagyobb, 24%-os támogatás csökkenést szenvedné el. A mostani finn javaslat viszont ezt a védőhálót 27%-nál húzza meg, tehát még több forráscsökkenést szenvedne el Magyarország.
- Érdemes megjegyezni, hogy a finn javaslat szerint ennél is jóval nagyobb lehetne a forráscsökkenés. Az egyes országok GDP-je szintjén is korlátozzák az elérhető forrásmennyiséget és a finnek Magyarország gazdasági fejlettsége esetén (a 65-70%-os gazdasági fejlettségi sávba esik) 1,55%-nál húzzák meg az elérhető forrástömeget. Ez a mostani ciklusban még 1,95% volt.
- Mivel a kiinduló költségvetési torta mérete sokkal kisebb lenne GNI-arányosan (1,07%), mint a mostani ciklusé (1,16%) és számos új célra a korábbinál több forrást akar költeni a Bizottság illetve a finn elnökség is, így a három nagy kiadási cél belső aránya is fontos korlát például a magyar források kapcsán. Jó hír lehetne ebből a szempontból, hogy most a finnek a kohéziós politikára szánt források belső arányát 29,1%-ról 29,6% és 29,8% közé, az agrárpolitikáét 28,6%-ról 30,5-30,9%-ra emelték saját néhány héttel ezelőtti javaslatukhoz képest. De ahogy fentebb levezettük, ez a relatív több forrás mégsem segít Magyarországon.
- A módosított finn tárgyalási keret a gazdagabb átmeneti régióktól is átcsoportosít forrásokat a legelmaradottabb régiók felé, ám ez aligha változtat érdemben számos közép- és kelet-európai tagállam mérlegén. Mindösszesen 374 milliárd euró jutna a költségvetés második fejezetébe (felzárkóztatás), de ebből csak 313 milliárd euró maradna a gazdasági, szociális és területi kohézióra, miután 10 milliárdot átcsoportosítanának az európai hálózatfinanszírozási eszközre (CEF).
- A Közös Agrárpolitika (KAP) első pillérére (3-ik fejezet, piaci támogatások és közvetlen kifizetések) 254,247 milliárd eurót különítene el a finn elnökség, a második pillérre (vidékfejlesztés) 80,037 milliárd euró jutna. Fontos, hogy a nagybirtokok támogatásának felső határát 100 ezer eurónál húznák meg, a közvetlen kifizetéseknél pedig az uniós átlag 90% alatt lévő balti országok és Románia felzárkóztatását valamennyi uniós tagállamnak - így Magyarországnak is - finanszíroznia kellene. Nemcsak az átlagon felüli hektáralapú kifizetésben részesülőknek kellene tehát áldozatot vállalni az átlag alattiak felzárkóztatásában.
- Fontos az is, hogy a reál értelemben 27%-kal eső magyar források kapcsán hogyan alakul a kötelező társfinanszírozási ráta. Ez ugyanis jelentősen enyhíti az itthon ténylegesen elosztható források volumenét. Ebben a finnek ugyanazt javasolják, mint másfél évvel ezelőtt a Bizottság tette: a felzárkóztatási forrásoknál meg kell duplázni, azaz 15%-ról 30%-ra kell emelnie a tagállamoknak a kötelező társfinanszírozást.
- Ez azt jelenti, hogy 100 eurónyi EU-pályázati támogatásból eddig 85 euró érkezett jellemzően Brüsszelből, és 15 euró a magyar költségvetésből, a következő ciklusban ez úgy alakul, hogy 70 euróra esik a brüsszeli támogatás és 30 euróra a magyar. Mivel reál értelemben a brüsszeli támogatás 27%-kal esik, miközben a magyar társfinanszírozás kötelezően duplájára emelkedik, a kettő eredőjeként a ténylegesen elosztható magyarországi forrástömeg 10-15% között esik csak reál értelemben, így ez kisebb reálgazdasági fékező erőt jelenthet, mintha önmagában csak a Brüsszelből érkező forrásokra koncentrálnánk.
- A 2021-2027-es források elvesztésének elkerülésére újra az n+2-es szabályt vezetnék be a finnek is (ahogy a Bizottság is). A finnek könnyítésként még azt javasolják, hogy az első év (2021) felzárkóztatási büdzséjét 2022 és 2025 között is hozzá lehet adni majd az éves kerethez 25-25%-os leosztásban, így a ciklus kései indulásából adódó forrásvesztési kockázat kisebb lesz a rákövetkező években.
- A finn elnökség 12,9 milliárd eurót szán a 7 évre „eurózóna-büdzsének” is nevezett versenyképességet és konvergenciát segíteni hivatott pénzügyi eszközre (BICC). Ez kisebb, mint ami minap körvonalazódott a tagállami alku alapján (17 milliárd euró) és sokkal kisebb, mint a korábbi nagy francia tervek (több százmilliárd euró). Az euróövezeten kívüliként Magyarországot is érinti viszont a konvergencia és reform eszköz (CRI), amire hét év alatt 5,511 milliárdot lehetne igénybe venni. Mivel a bolgárok, horvátok és románok határozottan törekednek a pénzcserére, így rajtuk kívül a még kimaradó tagállamokra legfeljebb néhány milliárd eurónyi szabad forrás jut. Ez tehát csak kissé javítja azt a borús forrásvesztési képet, ami fent kirajzolódik, ha például Magyarország is lépéseket tenne az euróbevezetés felé a 2021-2027-es ciklus alatt.
- Ami a jogállami kondicionalitást illeti, a mechanizmusnak a jogállam terén meglévő általános hiányosságokra kellene választ adnia. Ez a fajta feltételesség “egyedi” lesz a finnek javaslata szerint: egyik célja az uniós büdzsé szabályos végrehajtását akadályozó vagy azt veszélyeztető vagy “az EU pénzügyi érdekeit eléggé közvetlenül érintő hiányosságok” kezelése lesz. A hiányosságokat “világos és kielégítően pontos kritériumok” alapján azonosítanák be. Ilyenek előfordulása esetén a Bizottság megfelelő és arányos intézkedéseket terjesztene elő, amelyeket a Tanácsnak fordított (ez a szövegben zárójelbe van téve - a szerk.) minősített többséggel kell elfogadnia.
Címlapkép forrása: Európai Tanács médiatár a 2019. október 17-18-i EU-csúcsról

Olyan adósságcsapda alakul ki a gazdaságokban, amely még a nagy országokat is térdre kényszeríti
Politikai áldozatok és választási vereségek nélkül nem lehet ezt megúszni.
Jó híreket olvastak ki a szennyvízből: erre számíthatunk a következő hetekben
A koronavírus és az influenza A vírus örökítőanyagát vizsgálták.
Magyarországgal közösen vásárolna fegyvert Európa egyik legerősebb hadserege
Közösen vennénk fel a SAFE külcsönt.
Eurostat: egy év alatt brutálisan megugrott a vasúton utazók száma Magyarországon
Európában is rekordot döntött a vonatozás 2024-ben.
„Húzzanak el ebből az országból” – keményen üzent Lázár János, most jött a válasz
Eszkalálódik a Strabag és a minisztérium közti vita.
Kiderült az igazság a Balatonról: nem az történik, amit sokan gondolnak
A vízügy szerint nem a Balaton, csak a Sió-csatorna vizét eresztik le.
A tudás gazdasága: Joel Mokyr és a fenntartható növekedés Nobelje
A közgazdsági Nobel-díjban eddig már 99 ember részesült, mégis közülük nagyon kevesen foglalkoztak kifejezetten gazdaságtörténettel. 2025-től már Joel Mokyr is a ritka kivételek közé tart
Kamu MI videók a politika szolgálatában: mit lehet tenni a visszaélések ellen?
A mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségek visszaélésszerű alkalmazására régóta figyelmeztetnek, mostanra azonban saját bőrünkön tapasztalhatjuk ezt. Egymás után, szinte naponta jel
AI-buborék Kaposváron (HOLD After Hours)
Szavazz a HOLD-ra! Most először a Portfolio is díjazza a magyar vagyonkezelési, alapkezelői és privátbanki piac legjobbjait — és a Te szavazatod is számít! Add... The post AI-buborék Kaposvár

Repülés, kutyatartás, húsfogyasztás: valóban tisztában vagyunk a karbonlábnyomukkal?
A fogyasztók nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az energiatakarékos izzóknak és háztartási gépeknek, mint amennyire az valóban hozzájárul a klímavédelemhez - derül ki
Megéri a meghívókódok használata?
Elég sok cég kínál különböző ösztönzőket, amik általában az első lökést adják meg a fogyasztónak. Ez segít legyőzni a kezdeti ellenállást, ráadásul az emberek elkötelezettebbé vá
NIS2 élesben: indul a szankcionálás
A NIS2 már nem jövőbeli kihívás, hanem jelen idejű megfelelési kötelezettség. Az SZTFH szeptemberi bejelentésével élesbe fordult a kiberbiztonsági auditok ellenőrzése: a határidők elmulasz

November 15-én lépnek hatályba az Otthon Start hitel módosításai
Az első lakásszerzőkre vonatkozó elvárásokat és a TB jogviszonyhoz kapcsolódó feltételeket is módosítja a kormány. Az igénylők alapvetően jól járnak a változásokat követően. Az éjsza
400 millió forintos emelés a KKV-knak
A kormány megduplázta az egy vállalkozásba befektethető tőke plafonját 200 millióról 400 millió forintra a Demján Sándor Tőkeprogramban (DSTP). Ez nagyobb projektekhez és gyorsabb méretugrá


Szerezzen nemzetközi versenyelőnyt halasztott fizetésű exportügyleteinek biztosításával (x)
Akár 50 százalékos díjkedvezménnyel is elérhető
Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez
Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.
Tőzsde kezdőknek: Hogyan ne égesd el a pénzed egy hét alatt!
A tőzsde világában a lelkesedés könnyen drága hibákhoz vezethet – előadásunk abban segít, hogy kezdőként is megértsd a legfontosabb alapelveket, felismerd a kockázatokat, és elkerüld, hogy egy hét alatt elolvadjon a megtakarításod
Slágergyanús év végi ajándék a céges karácsonyfa alá
Renenszánszát éli a csekély értékű ajándékutalvány.
Döntött a kormány: jöhet a lakáshitel, amit törleszteni sem kell
A Portfolio Checklistben az 1 millió forintos Otthontámogatás részleteivel is foglalkozunk.
Most vagy soha? Pályázati dömping közepén az agrofood szektor
Rég esedékes fejlesztések jönnek.
 
                    
                    
                    
                    
             
 
 
 
 
 
 
 
 

