Itt az idő a nagy EU-s költségvetési döntésre!

A Bizottság 2018 májusában terjesztette elő javaslatait, az érdemi tárgyalások az idei évben kezdődtek, és a finn elnökség most kompromisszumos javaslatot tett. A feladat tagadhatatlanul nehéz. A tagállamok álláspontjai homlokegyenest különbözőek – egyesek a brexit kapcsán megszorításokra szólítanak fel, mások azt állítják, hogy a kulcsfontosságú ágazatokat, mint a mezőgazdaság és a regionális fejlesztés, továbbra is támogatni szükséges. Sokak által hangoztatott kulcskérdés, hogy az egyes országoknak az uniós költségvetéshez való hozzájárulása az adófizetők szempontjából a legnagyobb értéket biztosítja-e.

Ez szó szerint az „egymilliárd eurós” kérdés. A közös agrárpolitikára és a környezetvédelemre, a szociális és regionális kiadásokra, az új és megerősített prioritásokra – az innovációtól a digitális gazdaságon és a beruházásokon át a migrációig, a külső fellépésekig, a védelemig és a biztonságig – vonatkozó lehetséges válaszokkal a Bizottság tavaly májusi tervezete reális javaslatot fogalmaz meg. Az EU bruttó nemzeti jövedelmének 1,114 %-ának megfelelő tervezet azon az előfeltevésen alapul, hogy a jövőbeli uniós költségvetésnek korszerűnek és ambiciózusnak kell lennie, miközben figyelembe veszi a brexit okozta pénzügyi hiányt.  Javaslatunk ugyanakkor azt is lehetővé teszi, hogy az Unió megbirkózzon a geopolitikai kihívásokkal, és erősebb globális szereplővé váljon. Tekintettel az egységes piac előnyeire, amely a becslések szerint évente átlagosan mintegy 6 %-kal járul hozzá az európai gazdasághoz, a Bizottság javaslata alapján az uniós GNI-nek átlagosan kevesebb mint 1 %-át kitevő, a költségvetés finanszírozásához szükséges nemzeti hozzájárulások egyszerűen nagyon előnyös megoldást jelentenek.

Az elmúlt másfél év során az Unió fontos lépéseket tett stratégiai menetrendjének és prioritásainak – például a fokozott éghajlat-politikai fellépés, a társadalmilag méltányos és igazságos zöld gazdaságra való áttérés – meghatározása, Európa digitális átalakulásának és versenyképességének lehetővé tétele, a készségek, az oktatás, a kutatás és az innováció előmozdítása, az európai polgárok biztonságának és védelmének biztosítása, valamint a világszinten is erős és aktív vezető szerep elérése érdekében. Végül, de nem utolsósorban: fellépett a migrációs kihívások hatékony kezelése és az uniós határok igazgatása érdekében is. Ezek azok az intézkedések, amelyek egyértelműen uniós hozzáadott értéket jelentenek, mivel egyetlen ország sem lenne képes egyedül kezelni ezeket a kihívásokat. Intézkedések, amelyeket az uniós polgárok kérnek!

Az uniós költségvetést úgy kell meghatározni, hogy lehetővé tegye az EU számára, hogy teljesítse ezeket az ígéreteket az európai polgárok számára. Nem határolhatjuk el a prioritásokat a költségvetéstől, és tettekre kell váltanunk az ígéreteinket: másképp csorbítjuk az Unió hitelességét a polgárai szemében és a globális színtéren. Az Európai Bizottság javaslata egyaránt figyelembe veszi a pénzeszközök megfelelő végrehajtását, ami az európai adófizetők iránt vállalt felelősségünk. A Számvevőszék által is megerősített szabályszerűségnek és hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak továbbra is alapvető célkitűzésnek kell maradnia az alapok következő generációjában, tiszteletben tartva a jogállamiságot és a csalással szembeni zéró toleranciát, amelyek az uniós kiadások fő vezérelvei.

A többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalások sikeres kimenetele két előfeltételtől függ: a kollektív előny rendíthetetlen keresése, amely felülmúlja a vélt nemzeti érdeket, valamint az engedmények tételére és az olyan kompromisszum elérésére irányuló jóindulat, amely eredményeként az egész nagyobb, mint részeinek összessége. Az Európai Tanács ezen a héten tartandó ülésén a vezetőknek sürgősen túl kell lépniük a korlátozott nemzeti célkitűzéseken, és azokra a területekre kell összpontosítaniuk, ahol Európa kollektíven többet tehet az emberekért és gazdaságáért, geopolitikai érdekeinkért és éghajlatunkért, mint ami az Unió fővárosaiban egyenként lehetséges.  Ez az egyik legfontosabb döntés, valamint az intézményi és politikai felelősségvállalás próbája.

Johannes Hahn, az Európai Bizottság költségvetésért és igazgatásért felelős új biztosa

Címlapkép forrása: Európai Bizottság, Adam Berry/EU/AFP-Service

A 2021-2027-es uniós költségvetési viták kapcsán az elmúlt időszakban megjelent fontosabb cikkek:

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.