Flags in front of the European Parliament
Uniós források

Kezdődik az uniós osztozkodás - Magyarország 6,5 milliárd euró mínuszról indul

Portfolio
A finn soros EU-elnökség többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslata nagyjából további 700 millió euróval csökkentené a magyar kohéziós politikai támogatások összegét és 27 százalékkal maradna el a folyó keretköltségvetésben erre a célra rendelkezésre álló összegtől. Az állam- és kormányfők csütörtök este munkavacsorán feszülnek először egymásnak a témában - írja a Bruxinfo.

A finn elnökség néhány napja bemutatott 51 oldalas tárgyalási kerete képezi az állam- és kormányfők vitájának alapját a csütörtök esti munkavacsorán, amely egészen bizonyosan a politikai szintű pénzügyi alkudozások első, de nem utolsó felvonása lesz. Helsinki az EU27-ek nemzeti összjövedelmének 1,07 százalékát, összegszerűen 1087 milliárd eurót javasolt 2021 és 2027 között az uniós kiadások fő összegének.

Ez 50 milliárd euróval elmarad az Európai Bizottság eredeti javaslatától, ami már eleve nem volt egy sor tagállam, köztük Magyarország ínyére.

Már csak azért sem, mert Brüsszel csomagja 24 százalékkal csökkentette volna a hazánk által 2021 és 2027 között lehívható felzárkóztatási támogatások összegét 2014-2020-hoz képest. A bizottsági javaslat értelmében Magyarország hét évre szóló kohéziós pénzes borítéka 2018-as árakon 17,9 milliárd eurót nyomna, 5,7 milliárd euróval kevesebbet, mint a folyó hétéves időszakban. 

Ehhez képest becslések szerint a finn javaslat – ami kiváltotta a kohézió barátai nevű 16 fős országcsoport hangos méltatlankodását – további 700 millió euróval csökkentené a magyar kohéziós keretet (17,2 milliárd euróra).

Vagyis a jelenlegi pénzügyi kerethez képest már közel 6 és fél milliárd euró lenne a mínusz.

Ennek elsődleges oka, hogy az elnökségi javaslatban 24%-ról 27%-ra emelkedett az a határérték, aminél többet egyetlen tagállam sem bukhat a két időszak között. (Megfordítva, egyetlen tagállamnak sem süllyedhet a támogatási szintje az előző keret 73 százaléka alá). A biztonsági háló kiigazítása három országtól vesz el a bizottsági tervhez képest összegeket: Magyarországtól, Romániától és Bulgáriától (utóbbi kettő 8 helyett csak maximum 7 százalékkal kaphat több pénzt, mint jelenleg). 

Történt ugyanakkor egy elsőre kedvező változás is azzal, hogy a finn javaslat 2014-2016 helyett a 2015 és 2017 közötti GDP-t vette alapul referenciaként a tagállami támogatási szintek kiszámításához. Ez elvileg a magasabb növekedési adatok miatt kedvezőbb lett volna Magyarország számára, ám úgy tűnik, hogy a finn kiigazítás során nem a Bizottság idei őszi gazdasági előrejelzését vették figyelembe. Magasabb GDP-növekedéssel számolva a magyar kohéziós boríték is nagyobb lenne, hiába nyesték vissza körülbelül 40 százalékkal (a GNI 1,50%-ra) a hazánk által igénybe vehető felzárkóztatási támogatások felső határát. 

A további általános vágás következménye, hogy az Európa legelmaradottabb térségei közé tartozó több magyar régió támogatása is tovább csökkenhet 2021 után, hiába állítja azt a finn elnökség, hogy javaslata a legszegényebbek helyzetén javít a gazdagabb és az úgynevezett átmeneti régiók rovására. 

Agrárfronton ugyanakkor valamelyest javult a magyar mérleg, miután a finn soros elnökség által készített tárgyalási keret 10 milliárd eurót visszaadott a közös agrárpolitika második pillérének számító vidékfejlesztésnek. A politikára így is kevesebb jutna, mint 2014 és 2020 között, miután az Európai Bizottság a fűnyíróelv alkalmazásával minden ország esetében 20 százalékot vágott a keretből.

A 10 milliárd euróból hazánkra jutó rész körülbelül 300 millió euró, ennyivel javulna tehát a mérleg. Ezzel párhuzamosan a KAP első pilléréből, a közvetlen kifizetésekből nem húzott le a finn javaslat, így az megmarad a korábbi szinten, jóllehet a Bizottság javaslata egyébként 15 százalékos csökkentést eredményez. 

További érdekesség még, hogy a finn javaslat semmi lényegi változtatást nem tartalmaz az uniós kifizetések jogállami feltételekhez való kötéséről. Jóllehet a finnek elnökségük elején egyik fő prioritásukként említették a témát, a Bruxinfo értesülése szerint egyszer sem tűzték napirendre azt az illetékes tanácsi munkacsoportban. Tulajdonképpen az elmúlt hat hónapban semmilyen elmozdulás nem történt az ügyben, és az MFF-fel párhuzamosan előterjesztett hasonló témájú rendelettervezet sem araszolt előre az uniós jogalkotási folyamatban. 

Címlapkép: Getty Images

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.
termeloi piac unios tamogatas200125
takarekbank
bulgária város létkép
GettyImages-1191804678(1)
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Értékesítési vezető

Értékesítési vezető

Szerkesztő - újságíró

Szerkesztő - újságíró

Event Driven Equity Analyst

Event Driven Equity Analyst

Privát banki tanácsadó

Privát banki tanácsadó
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól
A tőzsdei könyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
termeloi piac unios tamogatas200125