Amint tegnap megírtuk: tudomásunk szerint nem brüsszeli kiutazás keretében, hanem videókonferencián mutatták be az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakértői a 2021-2027-es uniós forráselosztási elképzeléseiket december közepén az Európai Bizottság szakértőinek. Ez tehát egy hosszú egyeztetési sorozat egyik állomása volt és a bemutatott mindössze 12 oldalas prezentációval a magyar illetékesek visszajelzést is akartak kapni arról, hogy a Bizottság által kigondolt célrendszer és a magyar elképzelések mennyire vannak összhangban.
Végleges kormányzati tervet már csak azért sem lehetett akkor bemutatni, mert még most sincs meg a kormánydöntés róla, azaz egyelőre több terv is az asztalon van. Ezt jelzi az is, hogy még nem eldöntött: 3, vagy esetleg akár 6 Operatív Program is legyen a következő uniós ciklusban. A 2021-2027-es uniós forráselosztás kapcsán a napokban kirobbant "ügy" kapcsán írt cikkeink időrendben:
Jávor Benedek volt EP-képviselő a blogján tegnap nyilvánosságra hozta ezt a december 10-i keltezésű ITM-prezentációt, amely hangsúlyozzuk, hogy nem a végleges kormányzati elképzeléseket tartalmazza, mindenesetre az alábbiak rajzolódnak ki belőle saját értelmezési keretünk szerint:
- Kétszer is megemlítik benne felsorolásszerűen Budapestet, mint fejlesztési célterületet: egyszer az integrált területi eszközben, másodszor pedig az esetlegesen folytatandó Területi és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) célrendszerében. Az persze nincs még részletezve, hogy mekkora összegek jutnának Budapestnek, de amint a minap levezettük: amiatt, hogy Budapest egy főre jutó GDP-je 2017-ben az EU-átlag 139-a volt, míg Pest megyéé 53%, így nem lehet azon meglepődni, hogy a főváros önálló közigazgatási egységgé válva 2021-től csak csekély uniós forrásokra lesz jogosult és ez visszaköszön a forráselosztási stratégiában. Amint rámutattunk: két főbb célterületre bizonyára fog kapni forrásokat Budapest: (elővárosi) tömegközlekedési, illetve környezetvédelmi/klímavédelmi projektekre.
- A december 10-i állapot szerint a kormány abban gondolkodott, hogy csak kevés, alapesetben 3, legfeljebb 6, Operatív Programot működtet majd 2021-2027 között és azoknak is csak kevés prioritástengelye lesz. A jelenlegi ciklusban 10 Operatív Program működik, azoknak is egyenként 4-8 prioritástengelye van, így tehát szerteágazó a fejlesztési logika. Az előző, 2007-2013-as ciklusban még 15 Operatív Program volt, abból 7 volt területi, azaz egy-egy régiónak külön-külön szóló Operatív Program, és ezek közül a 6 vidéki régiós programot gyúrták össze a TOP-pá, mellette pedig a közép-magyarországi régiónak megmaradt egy külön program, aminek a neve KMOP-ból VEKOP lett.
- Elmozdul (végre, legalábbis a szavak szintjén) az eredményorientált szemlélet felé a fejlesztéspolitika 2021-2027-ben. Ezt úgy igyekszik elérni, hogy integrált fejlesztési programokat állít össze, azaz egy-egy program többféle fejlesztési prioritást ölel magába és ahogy említettük: eleve kevés prioritástengelyt terveznek egy-egy programon belül és azokra is koncentrált forrásokat juttatnak. A támogatandó célcsoportokat a szegmentáción keresztül igyekeznek jobban megcélozni (pl. startupok, gyors növekedésű, vagy fejlesztendő területen működő kkv-k) és ahelyett, hogy az egész országban szinte egységes szabályrendszer szerint osztanák a támogatásokat, földrajzi célzottság lesz a szabályrendszerben. A terv az, hogy a területi és szektorspecifikus igényeket egybegyúrva alakítják ki az egyes fejlesztési programokat.
Íme a források fő céljai
A fenti stratégiai megközelítések után lássuk, hogy az egyelőre bizonytalan volumenű uniós forrásokat milyen célokra akarja elosztani a kormány! Amint az alábbi táblázat mutatja: a 7 évre szóló uniós forrásoknak a legnagyobb arányát, 26%-ot innovációs és gazdaságfejlesztési célkitűzésekre tervezi költeni a kormány.
Ez a mostani Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programnak (GINOP) felelhet nagyjából meg, amelynek 30% körüli a mostani 7 éves cikluson belüli aránya, így tehát itt csak kis aránycsökkenés mutatkozik jelenleg. (A közvetlen gazdaságfejlesztésre a 2014-2020-as ciklusban elkölteni tervezett 60%-os arány több más Operatív Program számos beavatkozásából összességében adódik, de a jelenlegi információk alapján nem tudjuk még megállapítani, hogy ehhez a 60%-hoz képest mennyiben változik a 2021-2027-es ciklusban a tervezett forrásfelhasználási arány).
Első ránézésre kissé meglepő, hogy a harmadik teljes uniós fejlesztési ciklusban még mindig a második legnagyobb, 22%-nyi arányt akarja elkölteni a kormány közlekedési célokra,
hiszen már rengeteg út épült az elmúlt időszakban és közben zajlik többféle útfejlesztési program is magyar forrásokból (pl. Magyar Falu program) 2024-ig. Az lehet a magyarázat erre a 22%-ra, hogy ez inkább közlekedési eszközök fejlesztésére, mint tényleges út- és vasúthálózat építésekre mehet el, hiszen a tiszta közlekedés említése 16%-os súllyal vasúti kocsik és elektromos buszok beszerzését takarhatja. A 20%-os súlyú energia, vízkezelés és közszolgáltatás fejlesztés mind a klímavédelem és energiahatékonyság átfogó célrendszerének beavatkozásait takarhatja és mindenképpen van helye a fejlesztési stratégiában.
Kíváncsian várjuk, hogy az energiahatékonysági beavatkozások között lesz-e majd közvetlenül a lakosságnak szóló, pl. a Kádár-kockás házak százezreinek energetikai felújítását nem hitelből, hanem tényleges támogatásból segítő program is 2021-2027 között. Ez ugyanis nagyban segítené a lakossági rezsiharc eredményeinek fenntartását, illetve az ország klímavédelmi vállalásainak és a levegőszennyezés enyhítésének az elérését is.
Örvendetesnek tűnik első ránézésre, hogy közvetlenül oktatási célokra 7%-nyi forrást tervez allokálni a kormány és bízunk benne, hogy ez elsősorban nem infrastrukturális kiadásokat (épületfelújítások) takar, sokkal inkább a humántőke kapacitás erősítését célzó átfogó programokat. A foglalkoztatási csúcs tetején további 6%-ot tervezni foglalkoztatási célokra kicsit meglepő, de ha emögött az alacsony képzettségű réteg foglalkoztathatóságát, illetve átképzési programokat is értünk, amelyek így járulnak hozzá a tartós foglalkoztatáshoz a dinamikusan változó gazdasági környezetben (pl. autóipari és beszállító ágazatokbeli várható leépítések ellensúlyozását), akkor ez szintén örvendetes stratégiának tűnik. Direkt a családok támogatását, illetve a szociális ellátó rendszert, a szociális bevonást segítő programok mindenképpen érdekesek és szükségesek lehetnek, de részletek nélkül egyelőre többet nem tudunk erről se mondani.
Íme a 3 alapvető Operatív Program
A fenti stratégiai célok rögzítése után
a kormány azt tervezi, hogy a 7 évre szóló keretet 3 Operatív Program segítségével használja fel: 43-43%-ot tervez allokálni a Versenyképes Gazdaság Operatív Programra (VGOP) és a Versenyképes Infrastruktúra Operatív Programra (VIOP) és további 14%-ot a Megújuló Humánerőforrás Operatív Programra (MEHOP).
A VGOP-n belül a legnagyobb, 13-13%-os arányban az üzletfejlesztésre és kulcsiparágak fejlesztésére, illetve kutatás-fejlesztési és innovációs célokra tervez költeni a kormány, és a fenntartható munkaerőpiac 6%-os súllyal a harmadik fő terület.
A VIOP-on belül a legnagyobb, 8-8-8%-os arányt a megújuló energiás gazdaság céljaira, a városi-elővárosi tiszta közlekedési megoldások erősítésére, továbbá a transz-európai (TEN-T) vasúti hálózatba illeszkedő vasúti projektek támogatására tervezi költeni a kormány.
A MEHOP-on belül a legnagyobb, 4%-os súlyt a társadalmi bevonást célzó programok finanszírozására tervezi elkülöníteni a kormány, majd 3%-os súllyal az oktatási, 2-2%-os súllyal az egészségügyi és szociális fejlesztések következnek a sorban.
Új integrált területi eszköz
A prezentáció 8. oldala hangsúlyozza azt, hogy egy új, integrált területi eszközt is működtetni akar a kormány a 2021-2027-es ciklusban a fenti három Operatív Program célrendszerével párhuzamosan (azok megvalósítása egyúttal ezt a területi célrendszert is „kipipálná”), amely integrált eszköznek az alábbiak lennének a jellemzői: 1.) területileg és szektorok szintjén is átgondolt fejlesztési stratégia 2.) a 7 éves teljes országkeret 21%-át tenné ki ez az integrált területi eszköz, és ebből 7% lenne az Európai Bizottság által kijelölt ötödik szakpolitikai célkitűzés (PO5: a polgárokhoz közelebb álló Európa).
Öt fő pillére lenne ennek az integrált stratégiának:
- kijelölt fejlesztendő területekre szólna (régiókra),
- kisvárosok lennének a fókuszban, amelyek az adott térség szolgáltatásainak nagy részét nyújtják
- területi konvergenciát is el akar érni a program (ennek keretében 300+445 legkevésbé fejlett település lenne a fókuszban, a 300-as szám kísértetiesen hasonlít arra számra, ahol már elindult a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és egyéb szolgálatok összefogásával egy átfogó, lényegében romafelzárkóztató program).
- Budapest, mint a fejlesztési célok egyike
- turizmus és örökségvédelem (amelyet csak a PO5 alatt lehet finanszírozni).
Hátrányos és fejlesztendő régiók
A prezentáció két ábrájának egyike a leginkább hátrányos helyzetű 300+445 települést rögzíti, illetve a gyermekek felzárkóztatását szolgáló intézmények elhelyezkedését. Ez a térkép már a mostani 2014-2020-as ciklusban is irányadó, így tehát ennek továbbvitelében gondolkodik a jelek szerint a kormány.
Emiatt érdekes az alábbi térkép, amely a negatív sajtóvisszhang egyik alapja is, miszerint
a leghátrányosabb helyzetű települések elhelyezkedését csak részben követi a jelek szerint a célzottan fejlesztendő régiók elhelyezkedése, illetve számos vidéki, ellenzéki kézbe került nagyváros is „lemaradt” a célterületekről.
Amint fentebb is hangsúlyoztuk: a prezentáció még távolról sem a végleges stratégiát tartalmazza, inkább egy pillanatfelvételt a gondolkodás állapotáról. Ebből a prezentációból tehát még nem lehet egyértelműen kiolvasni azt, hogy a kormány az ellenzéki vezetésű városok uniós forrásokon keresztüli "elsorvasztását", "kivéreztetését" szeretné elérni. Ráadásul a fenti három OP belső tervezett forrásszerkezete alapján számos, ellenzéki vezetésű vidéki város (is) igenis jogosult lenne jelentős uniós forrásokra. Elég csak például a közlekedési, energiahatékonysági, vagy klímavédelmi célokra gondolni az oktatási és foglalkoztatási programok mellett.
A prezentáció utolsó részéből is látszik, hogy még formálódik a végső fejlesztési stratégia, hiszen azt tartalmazza, hogy további 3 Operatív Programban is gondolkodik még a kormány:
- a mostani TOP folytatásában, amelynek fókuszában a hátrányosabb helyzetű térségek célzott fejlesztése (300+445 település) mellett ugyanúgy felbukkan Budapest neve, illetve a turizmus és az örökségvédelem kérdése.
- azon is gondolkodik a kormány, hogy az összes családi segítséget célzó programot egy külön OP-ba csomagolja, és így a család-munkahely egyensúlyát célzó programokat, a bölcsődefejlesztési célokat, a gyermekszületéssel kapcsolatos segítségnyújtást, a gyermeknevelési programokat, a hátrányos helyzetű családoknak szóló programokat egyben tudnák kezelni.
- ugyanígy azon is gondolkodik még a kormány, hogy hatodik önálló OP-ként az e-kormányzattal, közigazgatás- és közszolgáltatás-fejlesztéssel, továbbá az 5G hálózat kiépítésével kapcsolatos programokat is egybe gyúrja. Ebben az OP-ban olyan célokra lenne forrás, mint az e-kormányzat, a digitális közszolgáltatások fejlesztése, a közlekedési, energetikai és digitális IT-infrastruktúra fejlesztése.
Összességében tehát még nincs végleges kormányzati forráselosztási terv, de az várhatóan rövidesen,1-2 héten belül megszületik, és valóban hasznos lenne, ha ebbe a döntési folyamatba a kormány még bevonna minél több érdekelt felet, így akár az ellenzéki vezetésű intézményeket is. Ezzel is enyhíthetné azokat az aggodalmakat, hogy a 2021-2027-es EU-forrásokat politikai alapon igyekszik elosztani és ehhez igazítja hozzá a forráselosztás logikáját, szerkezetét.
Címlapkép forrása: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs
