D_MTI20190630001
Uniós források

Kiszivárgott a mesterterv: így akarja elosztani a kormány az új EU-s pénzeket

Weinhardt Attila
A Portfolio keddi információival összhangban 3-6 Operatív Programban gondolkodik a kormány a 2021-2027-es uniós forráselosztás során és kifejezetten célzott pénzelosztást tervez – derült ki a Budapest brüsszeli képviseletét ellátó Jávor Benedek blogján megosztott prezentációból. Ez alapján hétfőn még arról szóltak a hírek, hogy Budapest nem nagyon kapna uniós forrásokat, de ahogy levezettük: ez olyannyira nem igaz, hogy az anyagban kétszer is utalnak a fővárosra. Igaz a stratégia még nem végleges és valóban van veszély arra, hogy a központi kormányzat végül a főváros és az ellenzéki kézbe került megyei jogú városok számára hátrányos forráselosztási keretekről dönt.

Amint tegnap megírtuk: tudomásunk szerint nem brüsszeli kiutazás keretében, hanem videókonferencián mutatták be az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakértői a 2021-2027-es uniós forráselosztási elképzeléseiket december közepén az Európai Bizottság szakértőinek. Ez tehát egy hosszú egyeztetési sorozat egyik állomása volt és a bemutatott mindössze 12 oldalas prezentációval a magyar illetékesek visszajelzést is akartak kapni arról, hogy a Bizottság által kigondolt célrendszer és a magyar elképzelések mennyire vannak összhangban.

Végleges kormányzati tervet már csak azért sem lehetett akkor bemutatni, mert még most sincs meg a kormánydöntés róla, azaz egyelőre több terv is az asztalon van. Ezt jelzi az is, hogy még nem eldöntött: 3, vagy esetleg akár 6 Operatív Program is legyen a következő uniós ciklusban. A 2021-2027-es uniós forráselosztás kapcsán a napokban kirobbant "ügy" kapcsán írt cikkeink időrendben:

Jávor Benedek volt EP-képviselő a blogján tegnap nyilvánosságra hozta ezt a december 10-i keltezésű ITM-prezentációt, amely hangsúlyozzuk, hogy nem a végleges kormányzati elképzeléseket tartalmazza, mindenesetre az alábbiak rajzolódnak ki belőle saját értelmezési keretünk szerint:

  • Kétszer is megemlítik benne felsorolásszerűen Budapestet, mint fejlesztési célterületet: egyszer az integrált területi eszközben, másodszor pedig az esetlegesen folytatandó Területi és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) célrendszerében. Az persze nincs még részletezve, hogy mekkora összegek jutnának Budapestnek, de amint a minap levezettük: amiatt, hogy Budapest egy főre jutó GDP-je 2017-ben az EU-átlag 139-a volt, míg Pest megyéé 53%, így nem lehet azon meglepődni, hogy a főváros önálló közigazgatási egységgé válva 2021-től csak csekély uniós forrásokra lesz jogosult és ez visszaköszön a forráselosztási stratégiában. Amint rámutattunk: két főbb célterületre bizonyára fog kapni forrásokat Budapest: (elővárosi) tömegközlekedési, illetve környezetvédelmi/klímavédelmi projektekre.
  • A december 10-i állapot szerint a kormány abban gondolkodott, hogy csak kevés, alapesetben 3, legfeljebb 6, Operatív Programot működtet majd 2021-2027 között és azoknak is csak kevés prioritástengelye lesz. A jelenlegi ciklusban 10 Operatív Program működik, azoknak is egyenként 4-8 prioritástengelye van, így tehát szerteágazó a fejlesztési logika. Az előző, 2007-2013-as ciklusban még 15 Operatív Program volt, abból 7 volt területi, azaz egy-egy régiónak külön-külön szóló Operatív Program, és ezek közül a 6 vidéki régiós programot gyúrták össze a TOP-pá, mellette pedig a közép-magyarországi régiónak megmaradt egy külön program, aminek a neve KMOP-ból VEKOP lett.
  • Elmozdul (végre, legalábbis a szavak szintjén) az eredményorientált szemlélet felé a fejlesztéspolitika 2021-2027-ben. Ezt úgy igyekszik elérni, hogy integrált fejlesztési programokat állít össze, azaz egy-egy program többféle fejlesztési prioritást ölel magába és ahogy említettük: eleve kevés prioritástengelyt terveznek egy-egy programon belül és azokra is koncentrált forrásokat juttatnak. A támogatandó célcsoportokat a szegmentáción keresztül igyekeznek jobban megcélozni (pl. startupok, gyors növekedésű, vagy fejlesztendő területen működő kkv-k) és ahelyett, hogy az egész országban szinte egységes szabályrendszer szerint osztanák a támogatásokat, földrajzi célzottság lesz a szabályrendszerben. A terv az, hogy a területi és szektorspecifikus igényeket egybegyúrva alakítják ki az egyes fejlesztési programokat.

Íme a források fő céljai

A fenti stratégiai megközelítések után lássuk, hogy az egyelőre bizonytalan volumenű uniós forrásokat milyen célokra akarja elosztani a kormány! Amint az alábbi táblázat mutatja: a 7 évre szóló uniós forrásoknak a legnagyobb arányát, 26%-ot innovációs és gazdaságfejlesztési célkitűzésekre tervezi költeni a kormány.

Ez a mostani Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programnak (GINOP) felelhet nagyjából meg, amelynek 30% körüli a mostani 7 éves cikluson belüli aránya, így tehát itt csak kis aránycsökkenés mutatkozik jelenleg. (A közvetlen gazdaságfejlesztésre a 2014-2020-as ciklusban elkölteni tervezett 60%-os arány több más Operatív Program számos beavatkozásából összességében adódik, de a jelenlegi információk alapján nem tudjuk még megállapítani, hogy ehhez a 60%-hoz képest mennyiben változik a 2021-2027-es ciklusban a tervezett forrásfelhasználási arány).

Első ránézésre kissé meglepő, hogy a harmadik teljes uniós fejlesztési ciklusban még mindig a második legnagyobb, 22%-nyi arányt akarja elkölteni a kormány közlekedési célokra,

hiszen már rengeteg út épült az elmúlt időszakban és közben zajlik többféle útfejlesztési program is magyar forrásokból (pl. Magyar Falu program) 2024-ig. Az lehet a magyarázat erre a 22%-ra, hogy ez inkább közlekedési eszközök fejlesztésére, mint tényleges út- és vasúthálózat építésekre mehet el, hiszen a tiszta közlekedés említése 16%-os súllyal vasúti kocsik és elektromos buszok beszerzését takarhatja. A 20%-os súlyú energia, vízkezelés és közszolgáltatás fejlesztés mind a klímavédelem és energiahatékonyság átfogó célrendszerének beavatkozásait takarhatja és mindenképpen van helye a fejlesztési stratégiában.

Kíváncsian várjuk, hogy az energiahatékonysági beavatkozások között lesz-e majd közvetlenül a lakosságnak szóló, pl. a Kádár-kockás házak százezreinek energetikai felújítását nem hitelből, hanem tényleges támogatásból segítő program is 2021-2027 között. Ez ugyanis nagyban segítené a lakossági rezsiharc eredményeinek fenntartását, illetve az ország klímavédelmi vállalásainak és a levegőszennyezés enyhítésének az elérését is.

Örvendetesnek tűnik első ránézésre, hogy közvetlenül oktatási célokra 7%-nyi forrást tervez allokálni a kormány és bízunk benne, hogy ez elsősorban nem infrastrukturális kiadásokat (épületfelújítások) takar, sokkal inkább a humántőke kapacitás erősítését célzó átfogó programokat. A foglalkoztatási csúcs tetején további 6%-ot tervezni foglalkoztatási célokra kicsit meglepő, de ha emögött az alacsony képzettségű réteg foglalkoztathatóságát, illetve átképzési programokat is értünk, amelyek így járulnak hozzá a tartós foglalkoztatáshoz a dinamikusan változó gazdasági környezetben (pl. autóipari és beszállító ágazatokbeli várható leépítések ellensúlyozását), akkor ez szintén örvendetes stratégiának tűnik. Direkt a családok támogatását, illetve a szociális ellátó rendszert, a szociális bevonást segítő programok mindenképpen érdekesek és szükségesek lehetnek, de részletek nélkül egyelőre többet nem tudunk erről se mondani.

Íme a 3 alapvető Operatív Program

A fenti stratégiai célok rögzítése után

a kormány azt tervezi, hogy a 7 évre szóló keretet 3 Operatív Program segítségével használja fel: 43-43%-ot tervez allokálni a Versenyképes Gazdaság Operatív Programra (VGOP) és a Versenyképes Infrastruktúra Operatív Programra (VIOP) és további 14%-ot a Megújuló Humánerőforrás Operatív Programra (MEHOP).

A VGOP-n belül a legnagyobb, 13-13%-os arányban az üzletfejlesztésre és kulcsiparágak fejlesztésére, illetve kutatás-fejlesztési és innovációs célokra tervez költeni a kormány, és a fenntartható munkaerőpiac 6%-os súllyal a harmadik fő terület.

A VIOP-on belül a legnagyobb, 8-8-8%-os arányt a megújuló energiás gazdaság céljaira, a városi-elővárosi tiszta közlekedési megoldások erősítésére, továbbá a transz-európai (TEN-T) vasúti hálózatba illeszkedő vasúti projektek támogatására tervezi költeni a kormány.

vioptabla201015

A MEHOP-on belül a legnagyobb, 4%-os súlyt a társadalmi bevonást célzó programok finanszírozására tervezi elkülöníteni a kormány, majd 3%-os súllyal az oktatási, 2-2%-os súllyal az egészségügyi és szociális fejlesztések következnek a sorban.

mehop201015

Új integrált területi eszköz

A prezentáció 8. oldala hangsúlyozza azt, hogy egy új, integrált területi eszközt is működtetni akar a kormány a 2021-2027-es ciklusban a fenti három Operatív Program célrendszerével párhuzamosan (azok megvalósítása egyúttal ezt a területi célrendszert is „kipipálná”), amely integrált eszköznek az alábbiak lennének a jellemzői: 1.) területileg és szektorok szintjén is átgondolt fejlesztési stratégia 2.) a 7 éves teljes országkeret 21%-át tenné ki ez az integrált területi eszköz, és ebből 7% lenne az Európai Bizottság által kijelölt ötödik szakpolitikai célkitűzés (PO5: a polgárokhoz közelebb álló Európa).

Öt fő pillére lenne ennek az integrált stratégiának:

  1. kijelölt fejlesztendő területekre szólna (régiókra),
  2. kisvárosok lennének a fókuszban, amelyek az adott térség szolgáltatásainak nagy részét nyújtják
  3. területi konvergenciát is el akar érni a program (ennek keretében 300+445 legkevésbé fejlett település lenne a fókuszban, a 300-as szám kísértetiesen hasonlít arra számra, ahol már elindult a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és egyéb szolgálatok összefogásával egy átfogó, lényegében romafelzárkóztató program).
  4. Budapest, mint a fejlesztési célok egyike
  5. turizmus és örökségvédelem (amelyet csak a PO5 alatt lehet finanszírozni).

Hátrányos és fejlesztendő régiók

A prezentáció két ábrájának egyike a leginkább hátrányos helyzetű 300+445 települést rögzíti, illetve a gyermekek felzárkóztatását szolgáló intézmények elhelyezkedését. Ez a térkép már a mostani 2014-2020-as ciklusban is irányadó, így tehát ennek továbbvitelében gondolkodik a jelek szerint a kormány.

Emiatt érdekes az alábbi térkép, amely a negatív sajtóvisszhang egyik alapja is, miszerint

a leghátrányosabb helyzetű települések elhelyezkedését csak részben követi a jelek szerint a célzottan fejlesztendő régiók elhelyezkedése, illetve számos vidéki, ellenzéki kézbe került nagyváros is „lemaradt” a célterületekről.

Amint fentebb is hangsúlyoztuk: a prezentáció még távolról sem a végleges stratégiát tartalmazza, inkább egy pillanatfelvételt a gondolkodás állapotáról. Ebből a prezentációból tehát még nem lehet egyértelműen kiolvasni azt, hogy a kormány az ellenzéki vezetésű városok uniós forrásokon keresztüli "elsorvasztását", "kivéreztetését" szeretné elérni. Ráadásul a fenti három OP belső tervezett forrásszerkezete alapján számos, ellenzéki vezetésű vidéki város (is) igenis jogosult lenne jelentős uniós forrásokra. Elég csak például a közlekedési, energiahatékonysági, vagy klímavédelmi célokra gondolni az oktatási és foglalkoztatási programok mellett.

A prezentáció utolsó részéből is látszik, hogy még formálódik a végső fejlesztési stratégia, hiszen azt tartalmazza, hogy további 3 Operatív Programban is gondolkodik még a kormány:

  1. a mostani TOP folytatásában, amelynek fókuszában a hátrányosabb helyzetű térségek célzott fejlesztése (300+445 település) mellett ugyanúgy felbukkan Budapest neve, illetve a turizmus és az örökségvédelem kérdése.
  2. azon is gondolkodik a kormány, hogy az összes családi segítséget célzó programot egy külön OP-ba csomagolja, és így a család-munkahely egyensúlyát célzó programokat, a bölcsődefejlesztési célokat, a gyermekszületéssel kapcsolatos segítségnyújtást, a gyermeknevelési programokat, a hátrányos helyzetű családoknak szóló programokat egyben tudnák kezelni.
  3. ugyanígy azon is gondolkodik még a kormány, hogy hatodik önálló OP-ként az e-kormányzattal, közigazgatás- és közszolgáltatás-fejlesztéssel, továbbá az 5G hálózat kiépítésével kapcsolatos programokat is egybe gyúrja. Ebben az OP-ban olyan célokra lenne forrás, mint az e-kormányzat, a digitális közszolgáltatások fejlesztése, a közlekedési, energetikai és digitális IT-infrastruktúra fejlesztése.

Összességében tehát még nincs végleges kormányzati forráselosztási terv, de az várhatóan rövidesen,1-2 héten belül megszületik, és valóban hasznos lenne, ha ebbe a döntési folyamatba a kormány még bevonna minél több érdekelt felet, így akár az ellenzéki vezetésű intézményeket is. Ezzel is enyhíthetné azokat az aggodalmakat, hogy a 2021-2027-es EU-forrásokat politikai alapon igyekszik elosztani és ehhez igazítja hozzá a forráselosztás logikáját, szerkezetét.

Címlapkép forrása: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.
NYSE, trader, broker, válság
toyota
bankkartya pos terminal nfc mobilfizetes
European parliament building, Brussels, Belgium
Frankfurti tőzsde
forintka191126getty
OTP fiók
Bejelentették a nagy megállapodást az Intesa és az Intrum között
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól
A tőzsdei könyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Értékesítési vezető

Értékesítési vezető

Szerkesztő - újságíró

Szerkesztő - újságíró

Event Driven Equity Analyst

Event Driven Equity Analyst

Szakmai asszisztens

Szakmai asszisztens

Privát banki tanácsadó

Privát banki tanácsadó
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
brexit