500 nap se kellett, hogy az EU beelőzze az USA-t egy új ipari csodával

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke meglepő kellékkel érkezett a G7-ek csúcstalálkozójának sajtótájékoztatójára: míg a világ arra számított, hogy Gázáról, az izraeli–iráni háborúról, vagy az Egyesült Államokkal fennálló kereskedelmi feszültségekről beszél majd, egy maroknyi ritkaföldfém-mágnessel a kezében az EU diverzifikációs terveiről kezdett beszélni. 

Ez az apró tárgy sokkal többet jelképez, mint aminek látszik. Ez nem akármilyen mágnes – ez egy ritkaföldfém-állandó mágnes. Észtországban gyártották, egy kanadai vállalat által, ausztrál alapanyagból, az EU Igazságos Átállást Támogató Alapjának támogatásával. Ez az első ilyen mágnesgyár a nyugati világban

– mondta von der Leyen hétfő este a kanadai Kananaskisban.

A mágnes a német, francia és amerikai elektromos járművekben és szélturbinákban végzi majd a dolgát, de az elnök szerint mindez egy sokkal nagyobb történet része: Európa kilépne a kínai nyersanyagfüggőségből.

Az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta: ma Kína dominálja a ritkaföldfém-alapú mágnesek globális piacát, ezt a monopolhelyzetet pedig geopolitikai fegyverként is használja. Kína már 2010-ben is alkalmazott exporttilalmat Japánnal szemben, ami tízszeres áremelkedést hozott. Most újra hasonló kockázatokkal szembesülnek a fejlett gazdaságok. Von der Leyen szerint Európa nem „leválni” akar Kínáról, hanem csökkenteni a kockázatokat – ezért jöttek létre olyan eszközök, mint a Critical Raw Materials Act, amely a kritikus nyersanyag-ellátási láncok diverzifikálását, új bányák nyitását, újrafeldolgozó kapacitások kiépítését és stratégiai készletek létrehozását célozza. Ennek része az Igazságos Átállást Támogató Alap (Just Transition Fund, JTF) is, amely nemcsak a zöld átállást segíti, hanem az ipari szuverenitás megerősítését is.

Von der Leyen beszédében kiemelte: az EU és szövetségesei, köztük Kanada és Japán, nem ismételhetik meg a múlt hibáit, amikor hagyták, hogy a kínai túlkínálat kiszorítsa iparaikat. Most közös fellépésre van szükség, nemcsak a bányászatban, hanem a feldolgozásban, újrafeldolgozásban és a végtermékek – például a mágnesek – gyártásában is. Európa prioritásként kezeli az ilyen projektek finanszírozását, különösen azokban a régiókban, ahol a gazdasági szerkezetváltás különösen nehéz. Az új narvai üzem ennek az új európai iparpolitikának az egyik első konkrét, működő példája.

A kanadai Neo Performance Materials üzemét a napokban adták át hivatalosan Észtország északkeleti részén, a Narva Ipari Parkban. A Portfolio is részt vehetett a helyszíni bejáráson, ahol betekintést kaptunk abba, hogyan is zajlik a ritkaföldfém-alapú mágnesek gyártása egy olyan gyárban, amely nemhogy Európában, de Kínán kívül sehol máshol nincs ilyen a világon.

Az üzem elindulása mérföldkő nemcsak a cég életében, hanem az egész uniós zöldipari stratégia megvalósításában is.

A beruházást az EU JTF-alapja 18,75 millió euróval támogatta, míg a vállalat maga 81,25 millió eurót fektetett be a gyár első ütemének megvalósításába. Bár a 100 millió eurót sem kitevő végösszeg kevésnek tűnhet, valójában egy pozitív példája annak, hogy az Európai Unió és az észt hatóságok támogatáspolitikája bár bürokratikus és bonyolult lehet, megakadályozza azt, hogy a beruházásokat túlárazzák: az Egyesült Államokban vagy Kínában az elmúlt években olyan hatalmas állami támogatási programok indultak, hogy a vállalatoknak megérte sokkal nagyobb összegeket bemondani egy-egy projekt összértékére, hogy jelentős plusz forrásokhoz jussanak.

Néha tehát ösztönzőleg hat a költséghatékonyságra az Európai Unió garasoskodása.

Az első és legfontosabb gyár Európában

A Neo narvai üzeme az első jóváhagyott JTF-projekt az Unióban – és nem is akármiről van szó: Európa első, teljes egészében nyugati alapanyagokra épülő mágnesgyára jött létre. Az új üzem ritkaföldfém szinterezett állandó mágneseket gyárt, amelyeket elektromos járművek hajtásláncaiban és szélturbinák generátoraiban használnak.

A szinterezés azt jelenti, hogy az alapanyagokat – például neodímiumból és vasból álló fémporokat – először por formájában előkészítik, majd ezeket nagyon nagy nyomással összenyomják, végül pedig hosszú órákon át hevítik egy kemencében. A folyamat során a por „összesül” egy tömör, szilárd anyaggá, amelyből rendkívül erős mágnes lesz. Ez a technológia lehetővé teszi, hogy kis méretben is nagy mágneses erőt hozzanak létre, amit például elektromos autók motorjaiban vagy szélturbinákban használnak.

A szinterezés azért különösen fontos, mert így lehet olyan mágneseket készíteni, amelyek nemcsak erősek, hanem pontosan szabályozhatóak és sokáig tartósak is. A gyártás során minden lépésnek tökéletesnek kell lennie – ha például a por oxidálódik, az egész mágnes használhatatlanná válik. Ezért a narvai üzemben minden gép és folyamat szigorú ellenőrzés alatt áll, hogy a végeredmény megfeleljen az autógyártók és más iparágak szigorú elvárásainak.

Vasileios Tsianos, a Neo Performance Materials vállalati fejlesztésért felelős alelnöke a helyszínbejáráson azt mondta, hogy a narvai gyár egyszerre szolgálja a vállalat globális terjeszkedését és az európai ellátásbiztonságot. Elmondása szerint az autógyártó partnereik már most is több ezer mintadarabot rendelnek tőlük, az igényeket pedig csak felpörgette, hogy a kereskedelmi háborúban Kína exportkorlátozásokat vezetett be, hogy így helyezzenek nyomást az Egyesült Államokra.

„Ha egy autógyártóval szerződést kötünk, az első hónapokban vagy akár negyedévekben is tízezres nagyságrendben kell mintákat szállítanunk” – mondta el Tsianos, hogy miért aggódtak az európai autógyártók így is a kínai korlátozások okozta ellátási zavarok miatt.

Tsianos szerint az iparág, amelyet kiszolgálnak, rendkívül szigorúan szabályozott. Hetente érkeznek az üzembe európai és amerikai autóipari partnerek, hogy auditokat tartsanak. A gyártás minden részletét ellenőrzik: a gépek pontosságát, a folyamatok precizitását, az emberi beavatkozások szabályozottságát. „Hihetetlenül szigorú az ellenőrzés minden egyes fázisnál” – mondta.

Ahogy írtuk, a gyártási folyamat különösen érzékeny. A mágneseket nagyon finom porból kezdik gyártani, amelyet nagy nyomáson présekkel tömörítenek, majd hosszú órákra szinterező kemencékbe helyeznek. „Ha ez az anyag oxidálódik, meggyulladhat” – figyelmeztetett Tsianos. Ezért a teljes gyártási láncot oxidációmentes, inertgázos környezetben végzik.

A Neo amellett, hogy fontos piacon teremti meg az európai ellátásfüggetlenséget – bár a földfémek nagy része Ausztráliából érkezik majd –, jól mutatja, hogy az uniós szabályozói környezet átgondolása jelentősen növelheti a hatékonyságot.

Az észtországi digitális engedélyezési eljárásoknak hála rekord gyorsan, alig 500 nap alatt elkészült a gyár.

Hogy ez a kevesebb mint másfél éves időtartam mennyire rövid, jól illusztrálja, hogy a bürokratikus akadályokat állami eszközökkel felszámoló Kínában is átlagosan 24 hónap az engedélyeztetéssel együtt egy ilyen gyár üzembeállásához szükséges idő.

Az új gyárban a vállalat egyelőre nem dolgoz fel életciklusuk végére ért mágneseket, de a gyártási hulladékot már most is visszaforgatják. Tsianos szerint 2030 után válik gazdaságossá a szélturbinákból és más nagy rendszerekből kinyerhető ritkaföldfémek újrahasznosítása, mivel azok akkor kezdik elérni élettartamuk végét és ekkor lesz meg a szükséges volumen a gazdaságos újrafeldolgozáshoz.

A szakember arra is kitért, hogy bár léteznek más hajtástechnológiák, jelenleg az elektromos járművek 80 százaléka ritkaföldfém-alapú mágneseket használ.

Ezek a berendezések azért javítják jelentősen az elektromos autók és szélturbinák hatékonyságát, mert segítségükkel kisebb, könnyebb és erősebb motorokat lehet építeni, amelyek kevesebb energiát veszítenek hő formájában – főként azért, mert kiválthatók, a mechanikus, súrlódó alkatrészek –, és nagyobb teljesítményt tudnak leadni ugyanakkora méret mellett. Ezek a mágnesek nagyon erős és stabil mágneses mezőt hoznak létre, így az elektromotorok forgórészei könnyebben és gyorsabban tudnak mozogni, kevesebb elektromos áramot igényelve. Ez nemcsak az energiafogyasztást csökkenti, hanem növeli a jármű vagy turbinarendszer élettartamát és teljesítményét is, miközben csökkenti a karbantartási igényt.

A most elindított narvai gyár csupán az első fázisa egy nagyobb projektnek. Jelenleg a teljesre tervezett, 6 ezer tonnás évi gyártási kapacitás mintegy 30 százalékát fedi le, de a második ütem után már elegendő volumen áll majd rendelkezésre az életciklus-végi újrahasznosításhoz is. Ez nemcsak gazdaságilag teszi majd hatékonyabbá a gyártást, hanem hozzájárul ahhoz is, hogy az európai ipar fenntarthatóbbá és ellenállóbbá váljon.

Érzékeltetésképp, hogy ez a kapacitás mennyire jelentős, érdemes felidézni, hogy az Európai Nyersanyag Szövetség (ERMA) adatai szerint évente mintegy 16 000 tonna ritkaföldfém mágnes érkezik Kínából és szállítódik Európába, ami az EU teljes piacának kb. 98%-át teszi ki.

A narvai üzem egymaga az igények harmadának ellátására lesz képes a teljes kapacitásán.

Az Európai Unió ezzel a projekttel is azt kívánja bizonyítani, hogy nem csak stratégiai dokumentumok szintjén kívánja megvédeni iparát és ellátásbiztonságát – hanem a gyakorlatban is képes létrehozni azokat a láncokat, amelyekkel Kína dominanciáját érdemben csökkenteni lehet. A narvai üzem kis lépés egy mágnesnek – de nagy ugrás az európai iparnak.

Az Európai Unió már két körben jelentett be az energia- és zöldátálláshoz fontos ritkaföldfém-projekteket: épül újrafeldolgozó üzem és lítiumbánya is Franciaországban, Németországban speciális ötvözeteket állítanak majd elő. A közel 50 beruházás között viszont egyelőre nincsenek magyarországi projektek.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images