Brüsszel teljesen kihagyta stratégiai terveiből Magyarországot, leírták a kormány terveit

Az Európai Bizottság célja, hogy az EU ne essen ugyanabba a geopolitikai függőségbe, mint korábban a fosszilis energiahordozók esetében.

Az uniós végrehajtó testület első alkalommal fogadott el a belső piacon működő stratégiai nyersanyag-kapacitások növeléséről szóló listát. Az összesen 47 stratégiai projektet tartalmazó lajstrom erősíti az európai nyersanyag-értékláncot és diverzifikálja az ellátási forrásokat.

Az új stratégiai projektek fontos mérföldkövet jelentenek a kritikus nyersanyagokról szóló törvény (CRMA) végrehajtásában, amelynek célja, hogy 2030-ra az európai stratégiai nyersanyagok kitermelése, feldolgozása és újrafeldolgozása az uniós kereslet 10%-át, 40%-át, illetve 25%-át fedezze.

Az új stratégiai projektek azáltal, hogy segítik Európát e célok elérésében, jelentősen hozzájárulnak Európa környezetbarát és digitális átmenetéhez, miközben támogatják az európai védelmi ipart és a repülőgépipart.

Stéphane Séjourné iparstratégiáért felelős uniós alelnök a bejelentéskor hangsúlyozta:

A kínai lítium nem válhat a jövő orosz gázává.

A francia biztos ezzel arra utalt, hogy Oroszország korábban politikai eszközként használta fel a gázszállításokat, míg Kína ma a ritkaföldfémek legnagyobb beszállítója.

Az EU 34 nyersanyagot sorolt a kritikus kategóriába, ezek fele stratégiai fontosságú. Ezek kulcsszerepet játszanak a zöldenergia-átállásban, az elektromos járművek gyártásában, valamint a digitális gazdaság kiépítésében. Az interaktív térképen is böngészhető projektlista szerint többek között Portugáliában, Spanyolországban, Franciaországban, Németországban, Csehországban és Finnországban indulnak el lítium- és kobaltprojektek.

Magyarországon viszont egyetlen projektet sem vettek fel a gyorsított kiemeltek beruházások listájára, noha több újrahasznosító üzem is épül itthon.

• Egy 13 milliárd forintos akkumulátor feldolgozó építését tervezi Sóskútra a szlovén Andrada.
• A leginkább bírságai miatt ismert dél-koreai tulajdonú SungEl Hitech Hungary Kft. már jelen van Bátonyterenyén, de kapacitásbővítést tervez.
• Pletykálnak egy Pécs környéki alapanyagkinyerő üzem létesítéséről is.

Az uniós projektek  – amelyek esetében a Bizottság garantálja, hogy a legszigorúbb környezetvédelmi és közegészségügyi előírások szerint valósulhatnak meg a beruházások – listáját itt böngészheti.

Amint már írtuk, az EU-ban tavaly elfogadott Kritikus Nyersanyagok Törvény értelmében 2030-ra az EU-n belül kell biztosítani a nyersanyag-kitermelés 10, a feldolgozás 40, és az újrahasznosítás 25 százalékát, ez pedig a kobalttal kapcsolatos beruházásoknál már adott is lehet, ha befejezik a már megkezdett beruházásokat.

A projektek megvalósításához összesen 22,5 milliárd euró tőkére lesz szükség.

Az Európai Bizottság újonnan létrehozott Nyersanyag Bizottsága támogatást nyújt a finanszírozás előteremtésében, például fejlesztési bankokon keresztül.

Az Európai Beruházási Bank már elindította saját stratégiai kezdeményezését, amely idén 2 milliárd eurós forrást biztosít a nyersanyag-projektekre.

A pályázók között 46 uniós tagállamon kívüli projekt is szerepel, ezekről később döntenek. Bár Séjourné szerint az Egyesült Államok aktivitása – például Grönlandon és Ukrajnában – nem közvetlenül befolyásolja az uniós politikát, ő is elismerte, hogy a globális versenyfutás és geopolitikai feszültségek gyorsabb cselekvésre ösztönöznek. A gyorsaság ugyanakkor aggodalmat is szül: civil szervezetek az átláthatóság hiányára panaszkodnak, és nyilvános konzultációt sürgetnek, különösen a helyi közösségek bevonásával, amelyre az Európai Bizottság ígéretet is tett.

Címlapkép forrása: EU

Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az Európai Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.