Ötvenezermilliárd landolhat Ukrajnában az uniós fegyverhitelek lehívása után

Kedden járt le a még májusban elindított 150 milliárd eurós Security Action for Europe (SAFE) alap pályázatleadásának első köre, amelyben Magyarországon kívül, Belgium, Bulgária, Észtország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Portugália, Csehország, Románia, Szlovákia és Finnország adta be igényét.

Így a 18 ország eddig összesen 127 milliárd eurót, tehát valamivel több mint 50 000 milliárd forintnyi összeget szeretnének lehívni,

amelyből - más védelmi képességek fejlesztésére irányuló programokkal szemben - kifejezetten katonai eszközöket lehet majd finanszírozni.

További tagállamok, akár a velük együttműködő a EU-partnerekkel (mint Ukrajna, az Egyesült Királyság vagy Japán) karöltve november 30-ig adhatják be igényeiket, és az már most tudott, hogy például Dániától mindenképpen számítanak erre.

Ez amiatt is példaértékű lehet, mert a "dán modell" szerint az egyik leghatékonyabb módja a védelmi befektetéseknek, ha közvetlenül a hatalmas sebességgel felfejlődő ukrán fegyveripartól vesznek eszközöket, és azokat helyben, az Ukrajnát – így bizonyos szempontból Európát is – védő hadsereg használatára adják át.

A Bizottság szerdai bejelentését Denisz Smihal ukrán védelmi miniszter kijelentette,

Ukrajna üdvözli ezt a fontos mérföldkövet, és készen áll aktívan hozzájárulni a SAFE keretében folytatott közös erőfeszítésekhez, Európa modern biztonsági és védelmi architektúrájának szerves részeként.

Mellette az ország külügyminisztere, Andrij Szibiha egyenesen úgy fogalmazott, hogy szerinte elvárható az, hogy az uniós országok elsősorban az ukrán védelmi cégeinél költsék el a SAFE hitel forrásait, ugyanis ez egy "költséghatékony befektetés lenne Európa hosszú távú békéjébe és biztonságába."

A tagállamok közül nem meglepő módon az orosz befolyás ellen leghatározottabban fellépő Lengyelország igényelte a legnagyobb szeletet a fegyverkezési hitelből. Władysław Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter kedden közölte, hogy Varsó egy mintegy 45 milliárd eurós pályázatot adott be saját stratégiájának megvalósítására.

Mellettük szintén kiemelendő Magyarország, amely méretéhez képest

egy meglehetősen ambiciózus, 20 milliárd eurós, tehát 800 milliárd forintos hitelre nyújtott be igényt.

Kérdéses, hogy az ország méretével nehezen összeegyeztethető pályázat jó tárgyalási alap-e, de az ország szempontjából már egy jóval arányosabb 2-3 milliárd eurós rész is hasznos volna.

Bár korábban a magyar kormány élesen bírálta a közös uniós hitelfelvételeket, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kedden azt emelte ki, hogy az így felvett kölcsönnel akár 100 milliárdokat is megspórolhat a költségvetés, szemben azzal, ha a piacon kéne hitelezőt találnia.

A csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter ezzel kapcsolatban egy kérdésre azt válaszolta, hogy bár a Tanács szavazásán Magyarország tartózkodott, onnantól, hogy az EU a közös hitelfelvétel mellett döntött, már csak

az a kérdés, hogy Magyarország is részesül belőle, vagy azt teljességében "elviszik Ukrajnába."

A tervek szerint egyébként a SAFE hiteleket 45 éves futamidő mellett, legfeljebb 10 éves tőkefizetési türelmi idő mellett kellene visszafizetni. Andrius Kubilius EU-s védelmi biztos szerint ez az eszköz "a védelmi készenlétünk megerősítése iránti kollektív elkötelezettségünk szimbóluma."

A források végső elosztása persze majd attól függ, hogy hány ország ad be igényt november 30-ig, ami után a várhatóan az Európai Parlament kihagyásával a Bizottság dönthet majd, kinek jár pénz, az adott ország GDP-je, lakosságszáma, minden bizonnyal a pályázatban levezetett stratégia minősége, valamint feltehetően az EU keleti határaihoz való közelsége alapján.

Címlapkép forrása: EU