Ma megjelent a hivatalos uniós pályázati oldalon a "Vállalati Képző Központok rendszerének kialakítása és működtetése" című (GINOP-6.1.8-17 kódszámú) felhívás, amelynek keretösszege 9 milliárd forint és egy-egy pályázat keretében 100-600 millió forintot lehet kérni. Közben ma megjelent annak a két képzési pályázatnak a kitöltő programja is, amelyek majd a hónap közepén fognak megnyílni.
Elfogadta ma az Európai Parlament plenáris ülése azt a jogilag nem kötelező érvényű, de mégis erős üzenetű állásfoglalást, amely szerint a lengyel jogállamisági helyzet "az uniós értékek súlyos megsértésének egyértelmű kockázatát hordozza magában". Éppen emiatt az állásfoglalás üdvözli, hogy az Európai Bizottság már decemberben elindította Lengyelországgal szemben az addig példátlan 7-es cikkely szerinti eljárást. A testületnek alapvető kifogásai vannak a lengyel jogállamisági helyzettel és a bíróságok korábbi átalakításával szemben és módosításokat kér a lengyelektől, amelyekre március 20-ig adott határidőt.
Az Európai Beruházási Bank és az Európa Tanács Fejlesztési Bank 92-92 millió euró összegű, együtt mintegy 58 milliárd forintos kedvezményes hitelt nyújt Magyarországnak a Pécsi Tudományegyetem és a Testnevelési Egyetem kampuszfejlesztésére, az erről szóló szerződéseket a két bank képviselőivel Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyekért felelős államtitkára írta alá.
Ma délben járt volna le az eddigi legnagyobb, 120 milliárd forintos keretösszegű uniós pályázat beadási határideje, de mivel nincs még kitöltve a keret, így egy ma reggeli hivatalos pályázati közlemény szerint 3 hónappal május végéig meghosszabbították a határidőt. Ezt úgy oldotta meg az Irányító Hatóság, hogy egy újabb értékelési szakaszt illesztett be a felhívásba, amely ma déltől május 31-én délig tart. A vidékfejlesztési pályázatoknál is egy fontos könnyítés lépett hatályba mától.
A mintegy 3500 milliárd forintot kitevő Modern Városok Program több mint 250 projektet tartalmaz a 23 megyei jogú városban és eddig több mint 760 milliárd forintot fizetett ki a kormány a már elkezdődött 155 projektre - többek között ezeket mondta el a program mai soproni állomásán a Miniszterelnökség illetékes államtitkára. Simon Róbert Balázs tájékoztatása szerint az összes kifizetésből eddig 482 milliárdot tettek ki a hazai források és felhívta a figyelmet rá, hogy a programból Sopronban több mint 325 milliárd forintnyi fejlesztés valósul meg.
A nagypénteki munkaszüneti nap állhat annak hátterében, hogy március 30-ról április 3-ra módosították a "Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása" című (GINOP-5.2.7-17 kódszámú), illetve az "Álláskeresők vállalkozóvá válásának támogatása" című (GINOP-5.1.10-17 kódszámú) felhívásra a támogatások benyújtásának kezdetét.
Mától módosult az elektronikus uniós pályázati felületet (EPTK) érintő karbantartás rendje, azaz minden héten szerdán reggel és kéthetente pénteken reggel egy-egy órán keresztül nem lesz elérhető a felület - olvasható a hivatalos uniós pályázati közlemények között.
Az idei második negyedévben tervez majd benyújtani újabb nagyobb adag EU-s fejlesztési számlát az Európai Bizottságnak a magyar kormány, így az április-júniusi időszak előtt nem jön újabb teljesítés alapú átutalás Brüsszelből - írja a Világgazdaság. A fejlesztéspolitikának továbbra is az a célja, hogy március végéig minden pályázatnál a teljes keretre eldöntsék a nyerteseket, azaz a források lekötése 100%-ra emelkedjen a mostani 96% körülről.
A minap bukkan fel az Európai Bizottság nyilvános konzultációs fórumán egy olyan téma, amely a magyar vállalkozások 99%-át közvetlenül érinti, hiszen az uniós kkv definícióról, annak tervezett felülvizsgálatáról szól.
Az Európai Unió vezetőinek pénteki informális találkozóján megkezdődött a 2020 utáni hétéves pénzügyi költségvetési keretről szóló vita. Vannak súrlódási pontok.
Az uniós alapszerződés miatt az nem járható út, hogy szankciós jelleggel megtagadják Magyarországtól és Lengyelországtól a 2020 utáni strukturális és beruházási támogatásokat a jogállamisági problémák, vagy a menekültbefogadás elutasítása miatt, így két másik, "hátsóajtós" megoldás körvonalazódik - mutat rá a mai EU-csúcsra készített helyzetelemzésében Carsten Nickel, a Teneo Intelligence Brüsszelben dolgozó kutatási igazgatóhelyettese. A két "trükkös" megoldási irány felvázolása azért lényeges, mert az elmúlt három napban három helyről is erőteljes német figyelmeztetéseket kapott a magyar és a lengyel kormány:
A 2020 utáni EU-s költségvetés kialakítása körüli nagy kommunikációs zaj részének is tekinthető, de mégis elgondolkodtató, hogy sorozatban harmadik napja nagyon erős figyelmeztetéseket kap Magyarország és Lengyelország kormánya a német vezetőktől. Ma éppen az EU-büdzsé összeállításáért felelős német uniós biztos küldött üzeneteket az informális EU-csúcsra időzítve, aki egyébként Angela Merkel kancellár szoros szövetségese is a CDU-ban.
Közös levelet ír a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal és a Központi Statisztikai Hivatal elnöke minden olyan vállalkozásnak, illetve szervezetnek, amely uniós, vagy költségvetési forrásból kutatásfejlesztési és innovációs projektet valósító meg, hogy szakszerű és hiteles adatszolgáltatást végezzen a március közepéig esedékes adatszolgáltatás során.
Ráerősített a tegnap kiszivárgott német álláspontra mai Bundestag-felszólalásában Angela Merkel német kancellár, mivel kijelentette, hogy szolidáris menekültügyi rendszert kell kiépíteni az EU-ban, és a 2020 utáni strukturális alapokból származó pénz elosztásánál figyelembe kell venni a menekültek befogadását. Ez tehát tényleg afelé mutat, hogy az EU kohéziós politikájának irányultsága jelentősen megváltozna és azon országok régiói kapnák a több EU-pénzt, amelyek több menekültet fogadnak be. Nagy kérdés persze, hogy a kelet-közép-európai országok ellenkezése mellett egy ilyen terv átmegy-e majd Brüsszelen is, de a témát tegnap már részletesen körbejártuk, a menekültelosztási rendszer fejleményeire is kitérve:
A Bruxinfo saját forrásai alapján árnyalni igyekezett azt a mai sztorit, miszerint a német kormány durvának tűnő tervvel rendelkezik a 2020 utáni EU-pénzek kifizetéséről, jogállamisági és menekültbefogadási feltételekhez kötnék majd a kifizetést. A lap szerint tényleg sok tagállam szeretné a jogállamisági előfeltételekhez kötni az EU-pénzek kifizetéséhez, de a németek azon terve, hogy több kohéziós támogatást kapna az az ország, amely több menekültet fogad be, inkább csak azt tükrözi, hogy a kohéziós politikát jobban a menekültprobléma enyhítésének szolgálatába kellene állítani. Az ügy általunk is megírt előzménye:
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke úgy döntött, hogy a március 1-jén nyugdíjba vonuló bizottsági főtitkár helyére eddigi saját német kabinetfőnökét, a bulldózerként is ismert Martin Selmayrt nevezi ki. Selmayr helyére pedig első alkalommal kerül majd nő, a spanyol Clara Martínez Alberola személyében. Juncker emellett ma öt új főigazgatót (köztük két nőt) és öt új főigazgató-helyettest (köztük négy nőt) nevezett ki. Navracsics Tibor magyar uniós biztos mellett is változik a főigazgató személye: a ciprusi származású Themis Christophidou lesz az oktátásért, kulturáért, ifjúságért és sportért felelős uniós biztos "jobbkeze".
Magyarország álláspontja a bevándorlással kapcsolatban sziklaszilárd: a migrációt rossz, veszélyes és megállítható folyamatnak tartjuk, nemet mondunk a bevándorlásra és a betelepítési kvótára - jelentette ki Szijjártó Péter a Financial Times mai cikkére reagálva az MTI-nek. Amint megírtuk: a német kormány elég durva tervet szellőztetett meg a minap, hiszen a jogállamiság lenne az alapfeltétel, hogy kifizethetők legyenek az EU-s strukturális és beruházási támogatások és azon országok régióinak adnának több EU-támogatást, amelyek több menekültet fogadnak be.
A 2020 utáni EU-s kohéziós támogatásokat az alapvető jogállami keretek meglétéhez kell kötni, és azoknak az országonak a régiói kapnának több pénzt, amelyek több menekültet fogadnak be - ezt a nagyon kemény következményekkel járó tervet szellőztette meg a napokban Brüsszelben a német kormány a Financial Times mai cikke szerint. A terv megvalósulása alapvetően megváltoztatná azt, amit eddig az EU kohéziós politikája jelentett és a lap szerint a berlini vezetés azon frusztráltságát tükrözi, hogy Magyarország és Lengyelország nem osztozik a menekültválság terhein.
"Ideje döntéseket hozni: a Bizottság konkrét választási lehetőségeket jelöl meg az uniós költségvetés jövőjére vonatkozóan" - hangsúlyozza a Portfolio magyar és angol oldalán egyszerre megjelenő vélemény cikkében Corina Crețu, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős uniós biztosa, amelyben érzékelteti a most pénteki informális EU-csúcs tétjét és utal a múlt héten közzétett bizottsági költségvetési forgatókönyvekre. Az alábbiakban Corina Crețu írását közöljük.
Uniós támogatás jogosulatlan igénybevétele miatt bűnösnek mondott ki két vádlottat első fokon a Fővárosi Törvényszék kedden - közölte a fővárosi főügyész szerdán az MTI-vel.
Márciusban az Országgyűlés jelentősen korlátozta a gyülekezés szabadságát biztosító alapjogot Magyarországon. A gyülekezési...
A mesterséges intelligenciák (AI) térnyerése egyre nagyobb hőterhelést jelent az adatközpontok számára. Mivel...
A cégek struktúrája folyamatosan változik: a beolvadás, szétválás és formaváltás olyan komplex jogi és üzleti... 
A program a szén-dioxid-árazás lakossági terheit csökkenti, a klímavédelmi célokat támogatva.
Így is borzasztóan néz ki a globális energiamix, a mesterséges intelligencia csak ront a helyzeten. Lehet, hogy az AI... 
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) a hazai gazdaság egyik legfontosabb európai uniós forrása...
Korábban nagynak tűnt az összhang.
Két friss rendelettervezet rendelkezne az EU-s források felhasználhatóságáról.
A működés nemcsak költséghatékony, de ellenállóbbá tesz a jelentős áringadozásokkal szemben is.
