Forradalmi technológiákkal eredhet a globális elit nyomába a hazai építőmérnök képzés

Ambiciózus tervekkel menekül a jövőbe a Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetem az őszi külön utas modellváltását követően: amellett, hogy szorosabbra fűzné kapcsolatait a gazdaság szereplőivel és az új trendekhez igazodó képzéseket emel az oktatási programba, víziója szerint a hét év múlva esedékes 250 éves jubileumára a világ 100 legjobb műszaki egyeteme közé kerülne.

Ennek alapfeltétele a legújabb technológiákkal való minél több kapcsolódási pont megtalálása, amely koncepcióba illeszkedik a BME Építőmérnöki Karán megrendezett DigiTwin konferencia is.

"Az egyetemi programoknak gyorsan kell reagálniuk az ipari igényekre és aktívan részt kell venniük a felnőttképzésekben is" – hangsúlyozta Lovas Tamás, a BME Építőmérnöki Karának képzésfejlesztési stratégiáért felelős oktatója.

A legújabb technológiák és módszerek oktatásában segítenek a közös diplomát adó nemzetközi képzések; a BME 4 európai partneregyetemmel közösen indítja a Digital Twins for Infrastructures and Cities mesterképzési programot, mely képzésen egyre több hazai építőipari szakember vesz részt.

Az építőipar digitalizációja és az AI-technológiák bevezetése már nem opció, hanem szükségszerűség – derül ki a legfrissebb iparági adatokból, amit a mindennapok tapasztalata is alátámaszt. "Az építőipar fordulóponthoz érkezett. Az AI alapvető szokásokat fog megváltoztatni, így mindenképpen lépni kell" – mutatott rá Kovács Ádám, az Iconsoft ügyvezetője.

Az ágazatban számos területen alkalmazható már most a mesterséges intelligencia, így egyebek mellett

• látványtervezés,
• tömegmodellezés és szimuláció,
• dokumentumkezelés,
• adatintegráció,
• genetikus tervezés és optimalizáció céljából.

Úgy csetelnék veled

Ezek közül az egyik izgalmas use case, amikor saját dokumentumainkkal tudunk csetelni. Az adatbázisainkban szereplő szabványok, műszaki leírások, jogi dokumentumok és szerződések esetében ugyanis már messze nemcsak keresésben gondolkozhatunk, hanem komplex összefüggéseket generálhatunk, amit egyre inkább képeink és tervrajzaink vonatkozásában is meg tudunk valósítani.

Kovács Ádám a genetikus design növekvő szerepére is felhívta a figyelmet, amely kiválóan alkalmas egy feladat apropóján különböző alternatívák előállítására, legyen szó tömegmodell- és alaprajz-generálásról, vagy akár például a csővezetékek nyomvonalának kiváltásáról.

Szintlépést jelentenek az AI agentek, amelyek a drasztikusan bezuhant fejlesztési költségek miatt egyre inkább beépülhetnek kedvenc tooljainkba, és közülük mind több lokálisan, felhő technológia igénybevétele nélkül futtatható.

Azokra a fejlesztésekre koncentráljunk, amelyek tényleg pénzt hoznak, és akkor az ROI-jal nem lehet gond

– hívta fel a figyelmet a szakember.

Galéria45 képGraphisoft - Portfolio Construction Technology & Innovation 2024

Elképesztő ütem

Az építészeti tervezés berkeiben is transzformatív változások zajlanak. "Azt látjuk, hogy elképesztő ütemben gyorsul a piac. A tervezőkkel szemben olyan elvárások jelennek meg, amelyek egyre brutálisabbak és nehezebben teljesíthetők. Villámgyorsnak kell lenni, miközben a költségeket is csökkenteni kell, nem csak a tervezés során, hanem a kivitelezésben is” – mondta Ferenczy András, a Graphisoft termékmenedzsere.

Úgy véli, hogy a hatékonyság növelésének egyik kulcsa, hogy

minél több információt és döntést már a tervezési fázisban meg tudjunk hozni, ami teret ad az egyre népszerűbb előregyártott és moduláris technológiáknak is.

Ha csak érdekes, az nem elég

A megfelelő minőségű AI-rendszerek már mindenki számára elérhetőek hardver szinten, és a számítási kapacitások mellett egyre inkább kellő mennyiségű adat is rendelkezésre áll. Ebből egy elvárás épül: a scope-minőség-határidő aranyháromszögben korábban legfeljebb kettő tényező megvalósulása volt lehetséges, az AI-tól viszont azt várják, hogy mostantól mindhárom reális legyen.

Ma már nem az a kérdés, hogy mit tudunk, hanem hogy mit érdemes megcsinálni az AI világában, illetve hogyan kerüljük el az érdekes, ám nem releváns dolgokat

– jelölte ki a fő csapásirányt Ferenczy András.

Öt fő területet emelt ki, ahol különös fókuszt kap az AI alkalmazása:

• a szimuláció, ahol egyre komplexebb digitális elemzések válnak elérhetővé már a tervezés kezdeti fázisaiban
• a virtuális és kiterjesztett valóság
• a hagyományos kattintgatós felületeket felváltó természetes nyelvfeldolgozó interfészek
• a képfelismerés és
• a globális optimumok vizsgálata a teljes értéklánc mentén.

"Munkáltatói oldalról azt látom, hogy minél nagyobb egy vállalat, annál kidolgozottabbak a folyamatok és annál nehezebb ezeken változtatni. A kulcsszó a tudatosság: folyamatosan vizsgálni kell, hogy a jelenlegi munkafolyamatok megfelelőek-e, és hogyan lehet ezeket gyorsan módosítani” – hangsúlyozta a szakértő.

Munkavállalói oldalról a rugalmasság és az új képességek fejlesztése lesz elengedhetetlen, különösen a feladatok delegálásának és ellenőrzésének képessége, amely minden munkavállaló számára alapvető készséggé válik a jövőben.

Még több AI az építőiparban

A DigiTwins konferencián ezen túl szó esett még többek között a hidakon elhelyezhető szenzorok segítségével a forgalom leállítása nélkül történő tengelysúlymérésről, valamint a talaj viselkedésének modellezésével és a számítások egyszerűsítésével optimalizálható útpályaszerkezet méretezésről, aminek során az AI szintén különös jelentőséget kap.

A délelőtti szakmai programot követően az ÉVOSZ kezdeményezésére a konferencia résztvevői több turnusban látogathatták meg az Építőmérnöki Kar 6 laboratóriumát (Építőanyagok Laboratórium, Szerkezetvizsgáló Laboratórium, Pályaszerkezeti Laboratórium, Vízminőség- és Vízanalitika Laboratórium, Geotechnikai és Mérnökgeológiai Laboratórium, Geodézia és Térinformatika Laboratórium), ahol betekintést nyerhettek, hogyan vesznek részt a laborok az oktatási és kutatási tevékenységek mellett ipari megbízásokban.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images