szerző

Ilyen lesz, ha Magyarországra jön a Google és a Facebook készpénzgyilkos fegyvere

2019. február 3. 06:10    
nyomtatás
 
Magyarországon idén nyáron indul el az azonnali fizetési rendszer, amitől elviekben azt várhatjuk, hogy érdemben csökken a készpénzhasználat. De ez csak akkor következik be, ha ütős szolgáltatásokat építenek rá a bankok vagy éppen más, például PSD2-es pénzforgalmi szolgáltatók. Indiában, ahol már évek óta működik azonnali fizetési rendszer, a Facebook, a Google, a helyi bankok és fizetési szolgáltatók is rárepültek a rendszerre, megnéztük, mi sült ki ebből.


Készpénzmentes India?


Az indiai kormány modernizációs és gazdaságélénkítő törekvéseinek egyik fontos eleme a gazdaság készpénzmentesítése, a fekete és szürkegazdaság visszaszorítása: 2026-ra szeretnék hatszorosára növelni az elektronikus fizetések számát a 2017-es szinthez képest.

Ilyen lesz, ha Magyarországra jön a Google és a Facebook készpénzgyilkos fegyvere


2017-ben az éves lakossági fogyasztás arányában 8 százalékra tehető az elektronikus fizetések aránya, vagyis jóval alacsonyabb, mint más hasonló fejlődő országokban (Brazíliában 30%, Dél Afrikában 27%, Oroszországban 16%). A Credit Suisse becslése szerint 2023-ra az elektronikus fizetések összege meghaladhatja az 1 ezer milliárd dollárt, a növekedésben nagy szerepe lesz a mobilok és az internet terjedésének. Ez nem csoda, hiszen több, mint 1 milliárd indiai rendelkezik mobiltelefonnal.

Az indiai azonnali fizetési platform már két éve működik, ez is fontos része a készpénzmentesítési törekvésüknek. Magyarországon július 1-jével indul el az azonnali fizetési rendszer, a náluk 2 év alatt összegyűlt tapasztalatokból érdemes lehet itthon is építkezni.

2019.01.04 06:10 Olyan problémákat szül a készpénz kivégzése, amire nem volt példa a történelemben
2019.01.03 12:19 Már tesztelik a bankoknál az azonnali fizetési rendszert
2018.12.15 06:40 Új világ jön a fizetéseknél: pár ezres korlátlan csomagokra számíthatunk


Azonnali átutalás Indiában


A Unified Payments Interface (UPI) az indiai azonnali átutalási rendszerre épülő platform, amely a bankszámlák közötti közvetlen átutalást teszi lehetővé másodperceken belüli teljesüléssel, a hét minden napján, 0-24 órában. A UPI 2016-ban indult el, és tavaly augusztusban már a továbbfejlesztett, 2.0-ás verziója élesedett. Mit kell tudni róla?
  • Az indiai jegybank felügyeli a rendszert, amelyet a helyi bankokat tömörítő szövetség és a jegybank fizetési ága közösen hozott létre. A jegybank nyilvánosan listázza is, mely bankok és pénzforgalmi intézmények csatlakoztak a rendszerhez, és azokat a pénzintézeteket is, akik harmadik feles szolgáltatókon keresztül teszik elérhetővé a rendszert.
  • Az indiai rendszerhez - a magyar rendszerrel ellentétben - nem kötelező csatlakozni a bankoknak. Ugyanakkor Indiában már a bankok jelentős része, mintegy 129 bank csatlakozott piaci alapon a rendszerhez.
  • A bankok és a központi rendszer üzemeltetője jelenleg semmilyen díjat nem szed az azonnali fizetésre alkalmas számlák közötti tranzakciókért.
  • Az azonnali rendszer havi szinten (!) körülbelül 10 százalékos tranzakciószám bővülést produkál, tavaly decemberben 620 millió tranzakciót kezelt a rendszer, közel 14,5 milliárd dolláros forgalom mellett.
  • Az átutalás felső korlátja 100 000 rúpia, azaz kb. 1400 dollár/400 ezer forint.
  • A UPI mobilszámmal, e-mail címmel és a helyi személyi számmal (Aadhaar szám) is működik, a platform használatához először a banknál kell kérnie az ügyfélnek, hogy a számláját rendeljék hozzá a platformhoz.
  • A UPI (a magyar rendszerhez hasonlóan) fizetési kérelem tranzakciós típust is kezel, vagyis például egy online fizetés vagy egy rezsiszámla befizetése is történhet a szolgáltató kezdeményezésére, melyet aztán az ügyfélnek kell jóváhagynia. Online vásárláskor ez úgy néz ki, hogy az ügyfél megadja az azonosítóját, és erre küld a kereskedő egy fizetési kérelmet.
  • Jelenleg már több mint 60 különféle mobilapp működik Indiában, amely az azonnali fizetési rendszerre épül, ezek között van a Google, a Facebook (WhatsApp) és a kínai tech-óriás, az Alibaba által is tulajdonolt Paytm.

Ilyen lesz, ha Magyarországra jön a Google és a Facebook készpénzgyilkos fegyvere



Whatsapp (Facebook)


A Facebook tulajdonában álló WhatsAppot Indiában rengetegen használják, mintegy 210 millió felhasználója van a mobilos üzenetküldő szoftvernek. Tavaly februárban kezdték el tesztelni az országban az indiai azonnali fizetési rendszerre épülő fizetési szolgáltatásukat. Sokat elmond a piac méretéről, hogy a "teszt" jelenleg mintegy 1 millió felhasználó körében fut. Az FT bennfentesektől úgy tudja, tavaly februárban, amikor elindult a pilot, mindjárt havonta 1 millió tranzakció ment át a whatsappos tesztrendszeren.

Az országos szintű bevezetéssel azonban gondok akadtak: az indiai szabályozók azt várnák el a WhatsApptól, hogy a fizetési és egyéb adatok maradjanak országon belül, semmi esetre se kerüljenek a Facebook kaliforniai szerverére. A WhatsApp vezérigazgatója, Chris Daniels és az indiai jegybankelnök már több eredménytelen tárgyalást is folytatott erről, egyelőre nem sikerült megegyezniük az ügyben.

Ha mégis élesedne az országos rendszer, akkor szekértők szerint a WhatsApp fél év alatt könnyen 100-150 milliós havi tranzakciószámot generálhat az azonnali rendszeren.


A UPI használata ingyenes, de az FT cikke szerint a WhatsApp a bankoktól 0,5-1,5 rúpiát kérhet el egy-egy tranzakcióért (vagyis kb. 4 forintot). Ez azt jelenti, havi szinten kb. 1-1,5 millió dollárt tehetne így zsebre a WhatsApp a rajta átfutó tranzakciók után a bankoktól.

Ilyen lesz, ha Magyarországra jön a Google és a Facebook készpénzgyilkos fegyvere


A WhatsApp közben azért nem állt le a fejlesztésekkel, most a második legnagyobb piacukon, Brazíliában terveznek bevezetni egy ehhez hasonló személyek közötti fizetési opciót. Bár a WhatsApp alapvetően a személyek közötti (P2P) fizetésben használatos, az indiai és a brazil piacon is úgy nyilatkozott a felhasználók 80 százaléka, hogy az appot üzleti célra is használják. Ezért a WhatsApp nem titkolt szándéka, hogy az appot a következő lépésben a kiskereskedelmi fizetések kezelésére is alkalmassá tegyék.

First Direct - egy európai példa

A briteknél a First Direct nevű bank nemrégiben indított el egy olyan P2P fizetési szolgáltatást, mely a bankok által létrehozott Paym mobilfizetési rendszert használja. A Paym mobilfizetési rendszert a mobilszámok közötti azonnali pénzküldésre hozták létre a bankok, jelenleg 15 nagybank használja ezt. A First Direct most a Facebook Mesengerbe és a WhatsApp üzenetküldőbe is integrálta a megoldást a PayKey nevű startup segítségével. Chatelés közben a telefon felugró billentyűzetén egy "fdpay" nevű gombra kattintva lehet fizetési tranzakciót indítani.


Google Pay - (Tez)


A Google 2017 szeptemberében indította el az azonnali rendszerre épített fizetési szolgáltatását, a Google Payt, vagy korábbi nevén Tezt. Állításuk szerint 16 millió felhasználóval rendelkeznek, és havonta 100-150 milliónyi UPI-os tranzakció megy át a rendszerükön.

A személyek közötti pénzküldésen túl éttermi számla megosztására, online és bolti fizetésre is alkalmas a megoldás, több partnerrel szerződtek, akikél már ezzel a megoldással is lehet fizetni. A Pay Nearby feature pedig a felhasználó közelében lévő más Google Pay-felhasználóknak teszi lehetővépár kattintással a pénzküldést anélkül, hogy bármilyen azonosítót, telefonszámot meg kelljen adni egymásnak.

Mint nemrégiben írtuk, a Google PSD2-es pénzforgalmi szolgáltatói licencet szerzett Írországban, ezzel a tech-óriás az EU teljes területén fizetési szolgáltatásokat nyújthat. Eddig a Google csupán tárolta a felhasználók bankkártya adatait a tárcájában, mostantól azonban a fizetési folyamat egészét lefedheti. A lépésre két évvel azután szánták el magukat, hogy a Facebook is e-money licencet szerzett az országban. Ilyen úgynevezett e-money licencet a Google még az előző hónapban, karácsonykor szerzett az EU-területére: ezt Litvániában kapták meg digitális pénz kibocsátására és mobiltárcák üzemeltetésére.

Jelenleg a Google a digitális tárcák működtetésénél csak annyit tesz, hogy tárolja a bankkártyák adatait, és az adatok segítségével fizethetnek a felhasználóik, de a tranzakciókat már a kártyatársaságok kezelik. De a most megszerzett licencekkel már a fizetés teljes folyamatát elvégezhetik.

Nem tudhatjuk, hogy a PSD2-es licenccel mi a terve a Google-nek, van, aki szerint ez csupán a Brexitre való felkészülés egyik óvintézkedése (Nagy-Britanniában a Google PSD1-es és e-money licenccel is rendelkezik), de szerintünk akár az is elképzelhető, hogy az egységesített Google Pay fizetési brandet az európai piacon is elkezdik erősíteni, és új fizetési szolgáltatásokat indítanak el a meglévő tapasztalataik és rendszereik alapján.


Paytm


Az egyik nagy indiai fizetési startup, a Paytm is használja már az azonnali fizetési rendszert, igaz, nekik sokkal inkább új versenytársakat, nem pedig könnyen jött üzleti lehetőséget jelentett az új rendszer bevezetése. Ugyanis ők már beágyazottak voltak a fizetési infrastruktúrába, saját moiltárcát üzemeltettek, amikor hirtelen jóval könnyebbé vált a belépés a fizetési piacra a UIP megjelenésének köszönhetően, és a mobiltárca is szükségtelenné vált, hiszen a pénz az azonnalis megoldásoknál a bankszámlákon tárolódik.

A 2010-ben alapított Paytm kezdetben mobilfeltöltéssel foglalkozott, majd az e-kereskedelem és az online fizetési rendszerek világába lépett át, ma pedig már szinte minden elérhető a vállalaton keresztül, ami a digitális élethez kapcsolódik. Az igazán nagy áttörést az hozta el, amikor az indiai állami vasút, az Indian Railways és az Uber is bevezette a Paytm mobilfizetési rendszerét, mint fizetési módot.

Ma már a Paytm QR-kódos bolti mobilfizetési megoldása széles körben elterjedt fizetési módnak számít, a Paytm appot használók száma már 2017-ben átlépte a 100 millió fős felhasználói küszöböt. Az appon keresztül lehet belépőjegyeket vásárolni, utazást szervezni és parkolásért is fizetni, illetve be tudunk fektetni vagyonkezelési termékbe, alapokba, sőt, akár aranyba is. Nem mellesleg a startup egyik befektetője a kínai e-kereskedelmi óriás, az Alibaba, amely fizetési üzletágán, az Ant Financialon keresztül már idén megjelenik Magyarországon.

Az azonnali fizetési rendszerre éplő új fizetési szolgáltatások sikere fogja meghatározni, hogy lesz-e érdemi készpénzvisszaszorító hatása a magyar rendszernek. Ugyanis önmagában attól, hogy hétévégén és éjjel is utalhatunk, és órák helyett másodperceken belül érkezik meg egy átutalás, nem fog csökkenni a készpénzhasználat. Nem lehet kizárni, hogy a Google, a WhatsApp (Facebook) vagy kínai tech óriások egyszercsak megjelennek a magyar piacon, hogy a már kész rendszerüket rászabják a magyar infrastruktúrára. A bankok különösen a pénzforgalom újonnan megnyíló területein, mint P2P fizetés, micropayment, kártyamentes bolti mobilfizetés kaphatnának személyükben új versenytársat. De ezt a kockázatot nagyban csökkenthetik, ha a helyi viszonyokat és a piaci ismeretüket kihasználva, a technológiai óriásokat megelőzve fejlesztenek szolgáltatást a magyar rendszerre.


Források: (Hindu Business, Paytm, Profitbooks, NPCI)

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
Állásajánlatok
Kockázatelemző
Szerkesztő-újságíró
 
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium