Az elmúlt években újra emelkedett a Diszkont Kincstárjegyek (DKJ) aránya a magyar adósságfinanszírozáson belül, azt követően, hogy 2015-2021 között jelentősen visszaesett az állományuk. A Diszkont Kincstárjegy fontos likviditáskezelési eszköz, ezzel tudja ugyanis a finanszírozási igény rövidtávú ingadozását simítani az állam. 2024-ben fontos változások tapasztalhatók ezen a piacon, jelentősen csökkenhet a forgalomban lévő sorozatok száma és hamarosan elindulhat a csereaukciós rendszer.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A mai műsor első részében a keddi kamatdöntéssel, valamint azzal foglalkoztunk, hogy miért tűnik veszélyes játéknak, ha a jegybank a továbbiakban csak felemásan harcol az infláció ellen. A témáról Zsiday Viktort, a Citadella Alap portfóliómendzserét kérdeztük. A műsor második részében a hazai bérdinamikáról volt szó, az ugyanis a szerdai adatok alapján szépen fűtheti tovább a pénzromlást, erről Hornyák Józsefet, a Portfolio makroelemzőjét kérdeztük.
A hagyományoknak megfelelően a jegybank ma is megtartja a kamatdöntés utáni tájékoztatóját - jelezte közleményében a Magyar Nemzeti Bank.
Az infláció Európában és Amerikában is visszaerősödhet, és nagyon nagy valószínűséggel emelkedni fog a következő hónapokban Magyarországon is, a kérdés az emelkedés mértéke. A jelenlegi hazai bérdinamika nincs összhangban a termelékenység-növekedéssel, ebben a helyzetben pedig a jelentős reálbér-emelkedésnek két következménye szokott lenni: vagy a munkanélküliség emelkedik meg, vagy az infláció pattan fel újra – mondta lapunknak Eppich Győző, az OTP Bank vezető makroelemzője. Ha – ahogy arra sok jel utal - a vállalatok bíznak a gazdasági kilátások javulásában, és emiatt nem építenek le, akkor reális veszélye van az inflációs várakozások beragadásának.
Hiába a forint gyengélkedése, az MNB kitart az előre kijelölt kamatcsökkentési pálya mellett - mondják egységesen a Portfolio által megkérdezett elemzők. Az 50 bázispontos (fél százalékpontos) lazítási ütem egészen az év közepéig kitarthat, utána azonban decemberig már csak igen kis mértékben vágja tovább a kamatot.
Nagy-Britanniában a fogyasztói árak átlagosan 3,2 százalékkal voltak magasabbak a múlt hónapban, mint egy évvel korábban - jelentette a brit statisztikai hivatal (ONS). A tizenkét havi infláció jelentős ütemben csökken: februárban 3,4 százalékos, januárban még 4 százalékos éves inflációt mértek Nagy-Britanniában. Ezzel két és fél évi mélypontra lassult az éves brit infláció üteme márciusban.
A jegybank lassabb kamatcsökkentésekre vált, de az év közepére így is elérjük a régiós reálkamatok szintjét - mondja Kuti Zsolt. A Magyar Nemzeti Bank vezető közgazdásza a Portfolio-nak adott interjújában elmondta, hogy a pénzügyi piacaink stabilitása egy ideje több figyelmet kap a jegybanknál, ezen belül az árfolyam szerepe pedig több okból jelentősen felértékelődött. A magasnyomású gazdasághoz szükséges feltételek jelenleg jóval kevésbé vannak meg, mint 2020 előtt, ezért fennáll a veszély, hogy a magyar gazdaság visszakerül a stop-go ciklusok fogságába.
Márciusban ötéves mélypontra mérséklődött az éves infláció Lengyelországban a lengyel statisztikai hivatal hétfőn ismertetett végleges adatai szerint.
Az orosz statisztikai hivatal adatai szerint márciusban a februárival és az elemzői várakozásokkal megegyezően 7,7 százalék volt az éves infláció Oroszországban.
"Nagy kérdés, hogy egyáltalán vághat-e még kamatot az MNB, ha valóban el akarja érni céljait" - mondja Zsiday Viktor. A befektetési szakértő szerint az infláció belső komponensei és az ország magas kockázati felára miatt nincs nagy tere a további kamatcsökkentésnek.
Az S&P Global legfrissebb jelentése szerint a feltörekvő piacok (EM) 2024-es gazdasági kilátásai 2023 vége óta kismértékben javultak, elsősorban a rugalmas globális növekedésnek - különösen az Egyesült Államokban - és a lazuló pénzügyi feltételeknek köszönhetően. A feltörekvő országok kihívásai megmaradtak, például a magas kamatlábak késleltetett hatásai, valamint a külpiacaik szenvedése. Magyarország esetében jelentősen rontott a GDP-növekedési előrejelzésén a hitelminősítő, alig 2 százalék feletti bővülést várnak csak.
A kamatsapkára és az MNB diszkontkötvényére sem hosszabbította meg a kormány az eddigi korlátozást, vagyis a befektetési alapok ismét a jegybanki alapkamat szintjén fektethetik be likvid eszközeik egy részét.
Márciusban folytatódtak a csúcsdöntések az amerikai és nyugat-európai tőzsdéken, ezzel párhuzamosan a magyar profi befektetők is bátrabbak lettek: elkezdték venni a részvényeket és a nemzetközi kötvényeket a modellportfóliókba, a pénzpiaci eszközöket pedig csökkentették. Vannak persze még óvatos hangok, akik szerint nem múlt el a tőzsdei korrekció esélye.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a VIG Alapkezelő írását olvashatják:
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az OTP Alapkezelő írását olvashatják:
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a K&H Alapkezelő írását olvashatják:
1978-ban elfogadott döntéseket írnak át.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Pest és Fejér megye egyes részein.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Keményen bírálta Ukrajna partnereit az ország elnöke.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
Czímer Gábort, az Új Szó belpolitikai újságíróját kérdeztük a Szlovákiában kialakult helyzetről.
Jelasity Radovánt, az Erste Bank elnök-vezérigazgatóját, a Magyar Bankszövetség elnökét kérdeztük a Checklistben.
