Március 31-ével véget ért a változó kamatozású kkv-hitelek kamatstopja és a nagyobb bankbetétekre vonatkozó kamatsapka is, mindezzel együtt pedig az MNB diszkontkötvényére érvényben lévő korábbi korlátozást sem hosszabbították meg, vagyis a befektetési alapok ismét a jegybanki alapkamat szintjén fektethetik be likvid eszközeik egy részét, ami jelenleg jóval magasabb, mint amit a DKJ-papírok kínálnak.
Mint arról többször is írtunk, 2022-ben a kormány több oldalon is beavatkozott az MNB monetáris transzmissziójába: egyfelől a hitelek kamatstopjával, másfelől a bankbetétekre adható kamatok maximálásával. Utóbbi lépés nemcsak a vagyonos magyaroknak, hanem a kisebb vagyonú lakossági befektetőknek is fájhatott, hiszen a befektetési alapok hozamszerzési lehetőségét is erősen lekorlátozta.
Erre válaszul 2023 februárjában az MNB a monetáris transzmisszió érdekében lehetővé tette az alapkezelők számára is az egyhetes irányadó eszközének, az MNB diszkontkötvénynek a megvásárlását, amelynek hozama az MNB alapkamatával egyezett meg. Sokáig azonban nem volt nyitva ez a kiskapu, tavaly márciusban a kormány megtiltotta azt is, hogy a diszkontkötvényeket korlátozás nélkül átruházzák.
A betéti kamatstop és a diszkontkötvény-vásárlás korlátozása is lényegében azt a célt szolgálta, hogy
- egyrészt ne tudjanak a magyar piaci szereplők az állampapír-piacot megkerülve, az állampapírokénál magasabb hozamszinthez jutni,
- másrészt élénkíteni kívánták a magyar állampapírok keresletét.
Más kérdés, hogy a külföldi befektetők számára ez a lehetőség végig adott volt.
Most azonban sem a kamatsapkát, sem a diszkontkötvényre vonatkozó tilalmat nem hosszabbította meg a kormány, vagyis a befektetési alapok ismét hozzá tudnak jutni az MNB eszközéhez.
A jegybanki alapkamat jelenleg 8,25%, vagyis ennek időarányos részét kapják meg a diszkontkötvény vásárlásával az alapok, jóval magasabb összeget, mint a DKJ-piacon jelenleg elérhető 6,5-6,7%-os hozamszintek.
A bankok természetesen pár bázispontot felszámítanak ebből forgalmazási költségként, de még így is megéri az alapkezelőknek a likvid eszközeik egy részét diszkontkötvényben tartani (addig mindenképp, amíg a kamatvágások el nem érik a DKJ-hozamok szintjét).
Fontos kitétel, hogy mivel a diszkontkötvény nem minősül állampapírnak, ezért a befektetési alapok eszközeik maximum 10%-áig tarthatnak ilyen papírt. Kérdés, hogy ezzel a korlátozással együtt is lesz-e ennek érdemi keresletelszívó és hozamnövelő hatása a DKJ-piacon.
Címlapkép forrása: Getty Images
