A pénz- és tőkepiacok volatilitása a 2020-as években erőteljesen megemelkedett - ezt nem csak a forint vagy az OTP-részvény árfolyamán érezzük, de akár az áram- vagy gázszámlánk befizetése alkalmával is. A mai, felgyorsult, globalizált világban bármely új hír azonnali és heves piaci reakciókat vált ki, ennek hatása alól a hazai vállalkozások sem vonhatják ki magukat - a túléléshez elsősorban mérhető adatokra, megfelelő stratégiára és gyors alkalmazkodási képességre van szükség.
Sokakat meglepetésként ér a gyenge hazai fizetőeszköz, különösen annak az időzítése. De mik lehettek most a kiváltó okok és meddig gyengülhet még a forint árfolyama? Az biztos, hogy óriási változás küszöbén áll a magyar fizetőeszköz, ugyanis a legfontosabb támaszt rántják ki alóla: a magas kamatokat.
Az elmúlt napokban minden a forintról szólt. Számos érdekes elemzést olvastam a hazai deviza árfolyamát befolyásoló hírekről, adatokról, de van egy olyan tényező, amiről még nem esett szó. Cikkemben annak járok utána, hogy a piac milyen sztoriban hisz a forinttal kapcsolatban.
A héten újabb történelmi mélypontjára esett a forint a lengyel zloty ellenében. Egyszerre több tényező áll a háttérben és a csillagok a hazai fizetőeszköz szempontjából olyannyira szerencsétlenül álltak össze, hogy a PLN/HUF keresztárfolyam az egyik legaktívabban kereskedett devizapárrá vált.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a OTP Alapkezelő írását olvashatják:
A csökkenő kamatkülönbözet és a folyó fizetési mérleg javulásának lelassulása miatt a forint nominális árfolyamának tartós, érdemi erősödése kevésbé valószínű, annak ellenére, hogy biztossá vált, hogy Magyarország hozzá fog jutni az európai uniós források érdemi részéhez. Érdemes a tankönyveket újra fellapozni: ha egy ország tartósan nagy inflációs többletet produkál, akkor nem kell túlságosan csodálkozni azon, ha a nominálárfolyam leértékelődik.
Magyarországon mind a mai napig mélyen él a köztudatban, hogy gazdaságunk kétségbeesetten próbálja utolérni a fejlett világot, miközben folyamatosan ott lebeg előttünk a "közepes jövedelem csapdájának" rémképe. Ha élnek Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában rokonaink, vagy mi magunk gyakran látogatjuk ezeket az országokat, kétségbeejtőnek tűnhet lemaradásunk. Csakhogy a fejlett országoktól való távolságunk olyannyira nem nagy, hogy valójában már Magyarország is fejlett országnak nevezhető. Miért olyan hihetetlen ez? Talán épp azért, mert rendre a fejlett országok legszűkebb világelitjéhez mérjük magunkat – egyébként nem alaptalanul.
A dollár erősödésével párhuzamosan folytatódott a forint gyengülése a szerda reggeli kereskedésben. Az euróval szembeni jegyzések egészen 382-ig ugrottak, majd éles fordulat következett be, és kora délutánra 380 közelébe kapaszkodott vissza a magyar fizetőeszköz. Itt azonban elfogyott a lendület, és az amerikai makroadatok mellett, a dollár erősödésével párhuzamosan újra esett a forint. Az esti kereskedésben 381 feletti euró-, és 350 feletti dollárárfolyamot látunk.
Alapvetően jó a nemzetközi tőkepiaci hangulat, ami segíti a forintot, amely nagyot erősödött pénteken a vezető devizákkal szemben.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) közgazdászai megvizsgálták az elmúlt évtizedek inflációs sokkjait világszerte: arra voltak kíváncsiak, hogy mi a közös jellemző ezekben a ciklusokban, és milyen lépésekkel lehet sikeresen mérsékelni az áremelkedést. Ha az IMF megállapításait elfogadjuk, akkor egyszerre van okunk örülni és aggódni is: a jegybankok világszerte alkalmazott eszközei hatásosak lehetnek, a kormányoknak viszont még van mit tenniük azért, hogy ne hátráltassák az infláció elleni küzdelmet. Magyarországon különösen kedvezőtlennek tűnnek az inflációs kilátások, ha pontosak az IMF-tanulmány eredményei.
Ahogy csökken a magyar kamatelőny az európai, és főleg az amerikai kamatszintekhez képest, és közben minél tovább tart a magyar gazdaság visszaesése, úgy nő az esélye a növekedésösztönzés felé való elmozdulásnak és a gyengébb forint árfolyamnak. Tiszta vizet öntünk a pohárba: sorra vesszük, melyek most a magyar gazdaság legégetőbb kérdései, mik lehetnek az arra adott válaszok, reakciók és mi lesz a forinttal.
Kötvényt vagy részvényt válasszunk? Ha részvényt, milyen szektorokat nézzünk? Ha kötvényt, állampapírt vagy esetleg valami mást? Többek között ezekre a kérdésekre adnak választ a szakértők a Portfolio és az MBH Prémium Vagyonkezelés Mesterfokon című rendezvényének panelbeszélgetésén.
Lenne kedved hazavezetni Milánóból Budapestre egy Bentley Bentaygát? Erre a kérdésre nehéz nemmel válaszolni, már csak azért is, mert bár előfordul, hogy luxusautókat vezetek, de jellemzően csak néhány órán át, megismerni meg csak lakva ismeri meg a másikat. Városi, főutas és jó sok autópályás menéssel elég jól össze lehet rakni, hogy viselkedik, mennyire erős, szokható-e a mérete, de leginkább az érdekelt, hogy pihentetőbb-e egy ilyen luxusautóval egy ezer kilométeres utazás, mint mondjuk egy átlag alsó-közép kategóriással.
Majdnem kétszer több felszámolási eljárás indult magyarországi székhelyű vállalatokkal szemben 2022-ben, mint egy évvel korábban - derül ki a világ egyik legnagyobb hitelbiztosítója, a Coface elemzéséből. Továbbra is az építőipar számít a legrizikósabb szektornak, a legstabilabb pedig az agrárium.
Az áttérés napján érvényes hivatalos forint-euró devizaárfolyam a vonatkozó határozat meghozatalának napján még nem volt ismert, ezért az OXO Technologies közgyűlése úgy határozott, hogy az alaptőke és a részvények névértékének átváltása 500 HUF/EUR devizaárfolyam figyelembevételével történik, a devizaárfolyam eltérése esetén a vonatkozó törvényben meghatározott módon számolják el az árfolyam-különbözet összegét. A részvények névérték megváltoztatása a részvények kicserélésével történik, az ezzel kapcsolatos fontos dátumokat is közzétette a társaság.
Ritka módon egymást követő napokon tartja kamatdöntő ülését a világ két legnagyobb jegybankja, az amerikai Fed és az Európai Központi Bank. Mindkét esemény fontos, a jegybakok ugyanis bejelenthetik a kamatemelési tempó lassítását, a kamatpálya jövő év elején várható tetőzését, ezzel pedig a 2022-es óriási emelések után új fejezet nyílhat a nyugati monetáris politikában. Nem véletlen, hogy a piac is optimista, a fojtogató dollárerősödés már a múlté. Csakhogy van egy kis bökkenő: egyáltalán nem biztos, hogy ennyire rózsás a helyzet, és erről már ma is meggyőződhetünk.
Lezajlott a Portfolio Investment Day 2024.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Czímer Gábort, az Új Szó belpolitikai újságíróját kérdeztük a Szlovákiában kialakult helyzetről.
Jelasity Radovánt, az Erste Bank elnök-vezérigazgatóját, a Magyar Bankszövetség elnökét kérdeztük a Checklistben.
A keddi Checklist a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciáról jelentkezik.