Kína ellen hangoltak a keleti nagyhatalom ősellenségei egy erődemonstrációval – Peking háborúval fenyeget
Közös hadgyakorlatot kezdett az Egyesült Államok és Japán, ez pedig rendkívül felháborította Kínát – számolt be a South China Morning Post.
Közös hadgyakorlatot kezdett az Egyesült Államok és Japán, ez pedig rendkívül felháborította Kínát – számolt be a South China Morning Post.
A Hamász tűzszünetet kezdeményez a gázai konfliktus lezárására, amely a foglyok cseréjét és Gáza újjáépítését is tartalmazza – írja a Reuters.
Január közepén váratlan események borzolták a kedélyeket az iszlám világban: egy pillanatra felvillant egy kiterjedt háború rémének a lehetősége Irán és Pakisztán között. A hirtelen fellángoló ellentétek azóta teljesen elcsendesültek, sőt, úgy néz ki, hogy tovább mélyítik a kapcsolataikat a felek. Több lehetséges magyarázat is felmerült, hogy pontosan mi állhat az események hátterében, Teheránban azonnal Szaúd-Arábiát vélték felfedezni a bajkeverő szerepében. Joggal merül fel a kérdés, hogy mégis mi oka lehetne a gazdag arab olajországnak megkavarni az amúgy kifejezetten békés, baráti kapcsolatot a muszlim hatalmak között. Pedig akad néhány szempont.
Kína nagyszabású fejlesztési programot indított a pilóta nélküli járművek technológiájában, amely alapvetően alakíthatja át a jövő hadviselését – számolt be az EurasianTimes.
Oroszország stratégiai alkalmazkodásával csökkentette a minőségi különbséget Ukrajnával. Mick Ryan, nyugalmazott ausztrál katonai vezető írt elemzést az ukrán háborúval kapcsolatban. Szerinte az oroszok előnybe kerülhetnek, ha nem érkezik hatékony nyugati válasz vagy ukrán stratégiai előrelépés – írta meg a Foreign Affairs.
Stephen Bryen írt elemzést az ukrajnai frontvonalak állásáról, különös figyelemmel az amerikai megközelítésre. A cikk szerint az Egyesült Államok történelmi hibát vétett az országban, miközben a közelgő elnökválasztás kerül a közbeszéd középpontjába – írta az AsiaTimes.
Volgográdban dróntámadás okozott tüzet egy olajfinomítóban, a támadásnak nem volt halálos áldozata, és a tüzet végül sikerült eloltani – írja a Reuters.
A párizsi békekonferencián kidolgozott terveket jól ismerő források árultak el részleteket az Izrael és a Gázai övezet közötti lehetséges tűzszünetről – számolt be a Wall Street Journal. Az elmondások alapján a felek egy háromlépcsős megoldásban gondolkodnak, amely a túszok szabadon engedésével indulna.
Kiadta napi ukrajnai háborús hírszerzési jelentését a brit védelmi minisztérium. Ezúttal az eltévedő orosz rakétacsapásokról írtak.
Megakadt a nagyszabású kezdeményezés Japán és az Egyesült Királyság között, amelynek célja Ukrajna tüzérségi lőszerkészleteinek feltöltése volt. Az eset rávilágít a nyugati szövetségesek nehézségeire, amikor az kijevi fegyverszállítmányok folytatása kerül szóba – írta meg a Wall Street Journal.
Biden február 9-én találkozik Scholz német kancellárral, hogy Ukrajna támogatásáról tárgyaljon. Vasárnap hajnalban a kijevi légierő arról számolt be, hogy Oroszország drón- és rakétatámadásokat indított Ukrajna különböző régióiban, amelyek civil infrastruktúrát céloztak. Az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) e fejlemények közepette egy jelentős, mintegy 40 millió dolláros korrupciós rendszert tárt fel az ország katonai beszerzéseinél. Háborús híreink vasárnap.
Toroczkai László, a magyarországi Mi Hazánk párt vezetője egy nemrégiben tett nyilatkozatában azt mondta, hogy pártja visszakövetelné a nyugat-ukrajnai Kárpátalját, ha az ország a folyamatban lévő orosz invázió miatt megszűnne államként létezni. A nyilatkozat komoly nemzetközi botrányhoz vezethet.
Irán és Pakisztán helyreállítja diplomáciai kapcsolatait a kölcsönös katonai támadások okozta feszültség elsimítása után, a nagykövetek január 26-áig visszatérnek szolgálati helyükre – közölte hétfőn az iszlámábádi külügyminisztérium, valamint a Tasznim iráni hírügynökség.
Az elmúlt hétvégén választásokat tartottak Tajvan szigetén, amelyet a helyi lakosság a demokrácia ünnepeként élt meg, míg Peking – amely renegát tartománynak tekinti a szigetet – jelezte, hogy semmi nem változott, továbbra is mindent megtesz Tajvan megszerzéséért. A Kínai Népköztársaság bosszúsága érthető, hiszen az a Laj Csing-te került ki győztesen az elnökjelöltek harcából, aki a jelenleg is hatalmon lévő, távlatilag a teljes szuverenitással kacérkodó Demokratikus Haladás Párt politikusa. Laj májusi beiktatásakor az alelnöki székből ül majd át az elnöki pozícióba, így látványos külpolitikai fordulat nem várható Tajpej részéről. Az azonban nagyon is elképzelhető, hogy a népi Kína katonai erődemonstrációkat hajt majd végre a térségben a következő hetekben, hónapokban, és folytatja a tajvani társadalmi kohézió szétzilálására irányuló erőfeszítéseit.
Pakisztán és Irán de-eszkalációra törekszik egymás területeinek bombázása után. A szakértők szerint azonban a feltételek megteremtődtek egy lehetséges proxyháborúhoz a térségben. A békefolyamatokban Kína közvetítést ajánlott fel a feleknek, mivel Peking félti az Övezet és Út kezdeményezés jövőjét a térségben – írta meg az Asia Nikkei.
A NATO-országok fegyveres erői felkészültek arra, hogy nyílt háborút vívjanak Oroszországgal, ezt a felkészülést viszont a civil lakosságnak is meg kell tennie – jelentette ki Rob Bauer tengernagy, a NATO katonai tanácsának elnöke.
A Fehér Ház szerint drasztikusan megváltozott az észak-koreai fenyegetettség azzal, hogy Phenjan katonai együttműködésbe kezdett Oroszországgal.
A NATO Steadfast Defender 2024 gyakorlaton 90 000 katona vesz részt, a hidegháború óta ez lesz a legátfogóbb művelete a szervezetnek - tudósított a Reuters.
Egyre mozgalmasabb események bolygatják fel a muszlim világot, eddig úgy tűnik, hogy az október 7-i Hamász támadás Izrael területe ellen valóságos földcsuszamlást indított meg. A Gázai övezet ellen indított hadműveletet követően katonai események zajlottak Libanonban, Szíriában, Irakban, de most újabban Iránban és Pakisztánban is. Ez utóbbi új fejezetet nyit az eddigi konfliktusok sorában, ráadásul erre jóval kevésbé lehetett számítani. Nagy kérdés, hogy lesz-e újabb kiterjedt háború az iszlám világban, és mit gondolnak erről a globális nagykutyák.
A nyugati cégek a szankciók ellenére 2023-ban 2,9 milliárd dollár értékben szállítottak Oroszországnak potenciális katonai alkatrészeket – számolt be a Reuters.
Még Donald Trump is kriptopárti lett.
Mindegy, hogy a mellékszereplők mit mondanak.
Új csúcsra száguldott a róla elnevezett mémkriptó.
Tőzsdetörténelmi jelentőségű, amit látunk.
A vidékfejlesztési források hatását elemeztük Hollósi Dáviddal az Alapvetés podcast adásában.
Mit mutatnak a részletes adatok?