A 2022-es népszámlálás már nyilvánosságra hozott adatai alapján úgy tűnik, hogy klímaforradalom zajlik a hazai lakáspiacon. A számok azt sugallják, hogy hamarosan lesznek olyan területek, ahol az otthonok és a bérlakások elvárt komfortjához ugyanúgy hozzátartozik majd a léghűtés, mint a vízöblítéses mellékhelyiség vagy a melegvíz-szolgáltatás. A folyamatot az OTP Ingatlanpont szakértője szerint a körülmények sajátos együtt állása indította el az évtized elején.
A hazai ingatlanpiac idei első féléve az elmúlt évekhez képest gyengébb forgalommal zárt, azonban így is adódtak érdekességek a tranzakciók között. A Duna House saját adataiból válogatott izgalmas adatokat. A fővárosban 42%-ban 1 millió forint feletti négyzetméteráron találtak vevőre a lakások idén, míg országos viszonylatban 30 ezertől 3 millióig terjed az átlagos négyzetméterár. Otthonteremtésre hazai átlagban a tavalyinál mindössze 3%-kal, vagyis 1 millióval többet költöttek a vevők, Budapesten azonban több mint 2 millió forinttal lett drágább átlagosan a lakásvásárlás 2023-ban.
Mintegy 20 ezer magyarországi lakóingatlan újulhat meg energetikailag a következő években a kormány által tervezett új energiahatékonysági pályázattal. A támogatás részben vissza nem térítendő támogatásból, részben kedvezményes hitelből állna. Egyetlen ingatlanra átlagosan több mint 10 millió forint támogatás jutna, a cél a legalább 30%-os energiahatékonyság-javulás. Mit lehet tudni a konstrukcióról, mire lehet majd igényelni, mire lehet elég és mekkora hatása lehet?
A UBS bejelentette, hogy 1,44 milliárd dollár megfizetéséről egyezett meg az amerikai igazságügyi minisztériummal az általa kezelt jelzáloghitel-alapú értékpapírokkal kapcsolatos ügyben – számol be a hírről a Bloomberg.
Továbbra is visszafogottság jellemzi az eladó lakások piacát. A kereslet már tavaly jelentősen csökkent, azóta pedig lényegében stagnál - derül ki az ingatlan.com júliusi kereslet-kínálati összesítőjéből. A kiadó lakások piaca azonban élénknek mondható, ahol hamarosan jöhet az újabb lakáskeresési hullám.
Júniusban csökkent a kiadott építési engedélyek és a megkezdett lakóingatlan-építések száma az Egyesült Államokban a washingtoni kereskedelmi minisztérium statisztikai intézete, a Census Bureau szerdai jelentése alapján.
Jövőre megváltozik az igényelhető állami támogatások rendszere. Akik a CSOK és a babaváró támogatás segítségével szeretnének lakóingatlant venni, azoknak érdemes sietniük. Különösen, ha a leendő családanya 30 évnél idősebb és a család nem kistelepülésen tervezi az otthonát. A mostani ingatlanpiaci helyzet még kedvező lehetőségeket is tartogathat a vásárlóknak - derül ki az ingatlan.com elemzéséből, amely azt is bemutatja, hogy a CSOK és babaváró hitel iránt érdeklődő 30-39 éves házaspárok milyen lakóingatlanokat keresnek leginkább.
Több mint egy évtizede nem mért ütemben csökkennek a brit lakóingatlanárak a pénteken ismertetett legfrissebb adatok szerint, folyamat elsődleges oka a jelzáloghitelek kamatainak jelentős emelkedése.
A tavalyi év forgalomcsökkenése ellenére 2022-ben még növekedni tudtak a lakásárak. Az OTP legfrissebb Lakóingatlan Értéktérképe alapján megnéztük, hogy hol, milyen árszintek jellemezték tavaly a hazai lakáspiacot, hol lehetett a legolcsóbban és hol a legdrágábban lakóingatlant vásárolni. Emellett a korábbiakhoz hasonlóan ismét térképen mutatjuk meg, hogy országosan, illetve Budapesten belül mekkorák a lakásárakban mért különbségek és azt, hogy a piac mostani gyenge teljesítménye mikor válthat ismét növekedésbe.
Áprilisban a kiadott lakásépítési engedélyek száma csökkent, a megkezdett lakóingatlan-építések száma pedig nőtt az Egyesült Államokban a washingtoni kereskedelmi minisztérium statisztikai intézete, a Census Bureau szerdai jelentése alapján.
Folytatódik a lakásépítés lendülete Szlovéniában ami idén el is éri csúcspontját. A jelzáloghitelek kamatainak növekedésével viszont 2023 második felében lényegesen alacsonyabb lesz a kereslet a lakásépítésre - mondta el Dr. Aleš Pustovrh, az EECFA szlovén kutatója.
Bár a lakáspiaci kereslet erős csökkenését látjuk, vannak olyan ingatlanok, melyek elhelyezkedésükből, jellegükből adódóan továbbra is népszerűek a lakásvásárlók körében. Legutóbbi Hangulatfelmérésünkben többek között arról kérdeztük a szakértőket, hogy véleményük szerint a mostani környezetben milyen lakások iránt lehet továbbra is élénk, vagy legalábbis az átlagnál élénkebb a kereslet.
Az utóbbi években az élet minden területén egyre komolyabb figyelmet kap a környezettudatosság. Az emberi tevékenységek nagyon sokrétű módon hatnak a természeti környezetre, ezen belül az épített környezet meghatározó jelentőséggel bír. Annak érdekében, hogy a kedvezőtlen hatások mérsékelhetők legyenek, szükség van ezek meghatározására és mérésére. 2022-ben a háztartások számára még kézzelfoghatóbbá vált, hogy mennyire energiahatékony a lakóépület, amiben élnek. Bár van, akiben a környezet iránti aggodalom, de a legtöbbek számára a rezsiköltségek alakulása váltotta ki a téma iránti fokozott érdeklődést. Az Otthon Centrum Investment Solutions (OCS) idén először vizsgálta meg, hogy egy év alatt a hálózatában értékesített és az OCS által tanúsított ingatlanok adatai alapján milyen megállapítások tehetők a hazai lakásállomány energiahatékonyságára vonatkozóan.
Tizenkét évig tartó folyamatos növekedés után a tavalyi utolsó negyedévben csökkent a lakóingatlanok ára Németországban - közölte a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis). A lakások és az egy- vagy kétlakásos családi házak ára átlagosan 3,6 százalékkal csökkent a tavaly október-decemberi időszakban az egy évvel korábbihoz képest. Ez az első lakásárcsökkenés Németországban 2010 utolsó negyedéve óta, amikor 0,5 százalékkal mérséklődtek az árak éves összevetésben.
Napjainkra Magyarországon is jelentkezik az Európában tapasztalható lakhatási krízis. Ennek magyaros változata a lakásvagyon műszaki állagának gyors romlása, öregedése, ahol a tulajdonos nem költ megfelelően a lakásfelújításra, a lakhatás minőségére. A drasztikus áremelkedések következtében ráadásul ez tovább fokozódhat, a lakosság lakáscélú megtakarítása nem elegendő a feladatok finanszírozásához, mindenképp hitelekre van szükség. Kétszámjegyű kamatok mellett azonban az emberek nem vesznek fel lakáscélú hitelt, kivárás tapasztalható. Ma Magyarországon a lakásgazdálkodásnak elsődlegesen nem szabályozási kérdések és kapacitásszűkösség szabnak korlátot, hanem a forráshiány, ezért az ÉVOSZ a források bővítésére tett javaslatokat.
Elképesztő hullámvasúton ül az építőipar ma Magyarországon. A friss statisztikák még növekedést mutatnak (érthető módon), de már mindenki a sötétebb jövőt árazza. Új törvény is készül, az állam satufékez a beruházási oldalon, közben érkeznek a külföldi szereplők. Az energiahatékonysági felújítások ösztönzése azonban nemcsak az épületállománynak és a lakosság pénztárcájának lenne kifejezetten előnyös, de az építőipari szereplőknek is nagy segítséget jelentene, hogy az állami beruházások kifutásával legalább a lakossági piacon maradjanak még munkáik. Támogatások nélkül ugyanis borús helyzet vár hamarosan minden, az építőiparban érintett szereplőre, az energiaköltségek ugyanis nem engedik, hogy a termékek ára drasztikusan csökkenjen - még ha a kereskedelmi racionalitás ezt is diktálná -, ami nyilván nem tesz jót az így is visszaeső keresletnek. De mennyire sötétek azok a felhők? Mi vár 2023-ban az építőiparra? Arról, hogy milyen változásokra és piaci légkörre számíthat a lakosság, mennyire nehéz évre készülhetünk, és mit várhatnak a kereskedők vagy a gyártók, Járomi Juditot, a Baumit Kft. ügyvezető igazgatóját kérdeztük.
Korábbi cikkünkben már részletesen elemeztük egyes nyugati országok ingatlanpiacát, most azonban új adatok jelentek meg az Eurostaton. Mindenek előtt fontos tisztázni, a címben említett fékezést, az Európai Unió lakásárai ugyanis 2022 harmadik negyedévében 7,4 százalékkal emelkedtek az előző év azonos negyedévéhez képest. Milyen satufékről beszélünk mégis? Nem a lakásárak kezdtek csökkenni, hanem a növekedés üteme, a cikkben található ábrákon jól látható, hogy egyre lassabban nőnek a lakásárak szinte az egész EU-ban.
Lakásárakkal foglalkozó elemzéseink jellemzően a nagyobb területegységekre, például megyékre, budapesti kerületekre, legfeljebb irányítószámkörzetekre vonatkoznak. Ezúttal viszont ennél részletesebben szerettük volna megnézni, hogy a fővárosban és a vidéki településeken melyek azok a mikrokörnyezetek, ahol a vásárlók a legtöbbet hajlandók fizetni a lakásokért. Éppen ezért a KSH munkatársaihoz fordultunk, akik rendelkezésünkre bocsátották a főváros és a vidéki települések legdrágább és legolcsóbb utcáinak listáját.
Rendszeres olvasóink számára minden bizonnyal nem mondunk nagy újdonságot azzal, hogy az elmúlt hónapokban jelentős lassulást figyelhettünk meg az ingatlanpiacokon. Magyarországon egyelőre nem tapasztalhattunk számottevő áresést, a tranzakciók száma azonban drasztikusan csökkent, és az alku lehetősége is egyre nagyobb szerepet kap. A hazai tendenciákhoz hasonlóan nemzetközi viszonylatban is jelentős változások történtek 2022-ben. Korábban beszámoltunk róla, hogy Svédországban és Kanadában is csökkenni kezdtek az ingatlanárak, a Guardian cikke alapján ehhez a listához csatlakozott most az Egyesült Királyság is, és Egyesült Államokból is baljós hírek érkeznek.
Belép a nagy lakóprojektek kivitelezési piacára az AKKO Invest leányvállalata, a NEO Property Services. A NEO első nagy generálkivitelezői munkája a 164 lakásos Le Jardin lakópark első üteme, melyet akár továbbiak is követhetnek a jövőben.
