Építőipar: árnövekedésre és még komolyabb ellátási problémákra készülhetünk idén
Ingatlan

Építőipar: árnövekedésre és még komolyabb ellátási problémákra készülhetünk idén

Elképesztő hullámvasúton ül az építőipar ma Magyarországon. A friss statisztikák még növekedést mutatnak (érthető módon), de már mindenki a sötétebb jövőt árazza. Új törvény is készül, az állam satufékez a beruházási oldalon, közben érkeznek a külföldi szereplők. Az energiahatékonysági felújítások ösztönzése azonban nemcsak az épületállománynak és a lakosság pénztárcájának lenne kifejezetten előnyös, de az építőipari szereplőknek is nagy segítséget jelentene, hogy az állami beruházások kifutásával legalább a lakossági piacon maradjanak még munkáik. Támogatások nélkül ugyanis borús helyzet vár hamarosan minden, az építőiparban érintett szereplőre, az energiaköltségek ugyanis nem engedik, hogy a termékek ára drasztikusan csökkenjen - még ha a kereskedelmi racionalitás ezt is diktálná -, ami nyilván nem tesz jót az így is visszaeső keresletnek. De mennyire sötétek azok a felhők? Mi vár 2023-ban az építőiparra? Arról, hogy milyen változásokra és piaci légkörre számíthat a lakosság, mennyire nehéz évre készülhetünk, és mit várhatnak a kereskedők vagy a gyártók, Járomi Juditot, a Baumit Kft. ügyvezető igazgatóját kérdeztük.

Mi most az Ön által is osztott általános szentiment, vélelem a hazai építőipar jövővel kapcsolatban?

Az építőipar sok szereplője látja úgy, hogy komoly kihívások elé néz idén az iparág. A sokat emlegetett energiaárak, alapanyagárak tovább emelkednek, az infláció drasztikus növekedése a munkabéreket is felfelé húzza, miközben muszáj a szakmunkásokat megtartania a cégeknek. Mindezek olyan finanszírozási problémák elé állítják a gyártókat, amelyek már nem csak a profitabilitásról szólnak, hanem a működőképesség fenntartásáról. A beruházások tervezhetősége és a költségek féken tartása ma már nem garantálható. A központi beruházások elhalasztása egyértelműen látszik, sőt már 2022 második félévében látható volt a piac gyengülése. Az energiaválság erősödése után pedig a lakossági piac is csökkenésnek indult. Amennyiben ebben nem lesz változás 2023-ban, akkor igen komoly visszaesés várható az építőipari kibocsátás terén.

Számos kérdőjel, megoldandó probléma, de egyben lehetőség vár a 2023-as évben az építőipari szereplők, a szektorhoz kapcsolódó személyek, vállalatok számára. Ezekről lesz szó március 30-án, az Építőipar konferencián.

Konkrétabban miben, mikben jelentkezett a visszaesés a tavalyi második félévben?

2022-ben a folyamatban lévő projektek életben tartották az építőipart, és ezek talán még idén is garantálnak 3-4 hónapig árbevételt. Ugyanakkor a központi kormányzati beruházások elhalasztása, amelyek az építőipari kibocsátás 65-70 százalékát jelentik, komoly hatást fognak gyakorolni ránk, gyártókra.

A lakosossági piac körülbelül 20 százalék, azzal nem lehet pótolni ezt a hatalmas visszaesést. Szakmai szempontból nagyon örültünk annak, amikor a kormányzat bejelentette, hogy a CSOK-ot és a babaváró hitelt fenntartja, de a jelenlegi kamatkörnyezet és az a hitelkonstrukció, amit a bankok ajánlanak a lakossági szektornak, egyáltalán nem mozgatja az új építésű ingatlanpiacot. Teljesen leállnak ezek a beruházások. A futó projekteket szerencsére még befejezik, ezt abból is látjuk, hogy még folyamatosan szállítunk alapanyagot ezekhez.

Járomi Judit interjú - baumit
Járomi Judit, kép forrása: Stiller Ákos/Portfolio

A maximum 3 millió forintnyi „ingyenpénzt” kínáló otthonfelújítási program viszont nem megy tovább. Ez komoly érvágás lehet az építőanyag-gyártó cégeknek, valamint a lakosságnak, hiszen pont az energetikai felújításokra célzó összegek tűnnek el (amit persze sokan inkább kényelmi dolgokra költöttek), amik egyik oldalról a szektort tarthatnák életben, másik oldalról pedig a lakosság energiakitettségét csökkenthetnék.

Ez egyértelmű. Az energiaárak emelkedését követően  rengeteg ajánlatkérést kaptunk a hőszigetelésre vonatkozóan, ami azt jelzi, hogy van igény ezekre a beruházásokra. A felújítási támogatás visszavezetése, vagy egy kamattámogatott hitelezés az ilyen jellegű beruházásokra előmozdíthatná, hogy egyre kevesebb lakóingatlant érintsen például az a 40 százalékos hőveszteség, ami a falakon keresztül távozik a rosszul szigetelt otthonok esetében. Magyarországon nagyon régi az épületállomány, ilyen energiaárak mellett, aki eddig nem is lépte meg, annak most már muszáj lesz az energiahatékonyságán javítania. Az akár uniós támogatással, hitelprogrammal, vagy kormányzati támogatással ösztönzött lakossági beruházások nagy segítséget jelentenének a hőszigetelőpiacnak 2023-ban. Emellett a fenntarthatóság miatt is fontos az épületállomány megújítása, az országnak meg kell felelni bizonyos CO2-kibocsátási kvótáknak. Mivel a kibocsátásban az épületek nagy szerepet játszanak, így az itt megfogott CO2 is nagyban hozzájárul a kibocsátási cél eléréséhez.

Sokan osztják már azt a véleményt, hogy a következő évtizednek a felújításokról kell szólnia sok szempontból, mert van elég ingatlan, ezek jó helyen vannak, de nagyon rossz állapotúak, sokszor a beosztásuk, funkciójuk elavult. Nem több, hanem jobb ingatlanok kellenének.

Lakossági oldalon ez így van. Véleményem szerint támogatás nélkül is ebbe az irányba mennek az emberek, a jelenlegi fűtési szezonban pedig további nehézségekkel kell majd számolniuk.

De ha a politika azt sugallja, hogy a jelenlegi nehéz helyzet csak egyszeri és átmeneti, sőt jönnek esetleg új rezsimentőövek, akkor érezheti magát annyira biztonságban a lakosság, hogy nem indít hosszú távú beruházásokat. Ráadásul kérdés, hogy egy család ilyen kamatok mellett fel tud-e venni 5-10 milliós hitelt egy felújításhoz?

Éppen ezért kritikus az edukáció, amiben egyébként nekünk gyártóknak, nagy felelősségünk van. Egy ilyen beruházás nem egy évre szól, és azt gondolom, hogy már sokan nem számolnak az energiahordozók árának drasztikus csökkenésével vagy a két évvel ezelőtti szintre történő visszatérésével. Az energetikai beruházások megtérülése már egészen más végeredményt mutat, mint 3 évvel ezelőtt, amikor a rezsitámogatás mellett nem volt ösztönözve a lakosság egy nagyobb energetikai beruházásra. Jelenleg a rezsitámogatás nem tesz különbséget a társadalom egyes csoportjai, a jövedelmi helyzet között, a fogyasztásra és a fizetendő számlákra így kizárólag az épület energetikai tulajdonságai hatnak. A magyarországi régi épületállomány sok háztartásnál olyan magas összegű fűtésszámlákat eredményez, amit nem biztos, hogy a fogyasztók a következő évben is át szeretnének élni. Ezen felül az ingatlanértékesítési piac forgalma is visszaesett, a régi, 30-40 éves épületek jelenlegi piaci értéke drasztikusan lecsökkent és lényegében eladhatatlanná váltak.

Minden, ami egy hatékony felújításhoz kell (anyag, eszköz, szakember) úgy fest egyre drágább lesz, de olcsóbb aligha. Tudnak esetleg mégis olyan technológiákat és termékeket fejleszteni, amiket hatékonyabban, olcsóbban tudnak gyártani vagy a felhasználásnál gyorsabban, precízebben tudnak használni? Ebben lehetne talán a költségek visszaszorításának kulcsa.

Ez talán a legszenzitívebb kérdés egy gyártónak. Nagyon komplex környezetben kell tevékenykednünk. Az elmúlt 1,5 év piaci árazását illetően azt látjuk, hogy az árképzés már teljesen elszakadt a valós piaci igényektől. Mi gyártók, rákényszerültünk arra, hogy a költségnövekedéseinket áthárítsuk. Ez nem az extraprofitról szól, hanem a működési költségek fedezéséről.

A hazai építőiparban elindult egyfajta protekcionista szabályozási rendszer, melyben célul van kitűzve, hogy legyen megfelelő mennyiségű alapanyag és építőanyag a hazai projektek számára, és ehhez ne eltúlzott áron jussanak hozzá a vásárlók. Hova futhat ez ki? Mit lát ebben a folyamatban?

Az elmúlt 2-3 évben hatalmas dinamika volt az építőiparban, ez előhozott olyan piaci szereplőket, akik előtte nem léteztek a magyar piacon. Való igaz, hogy nem mindenki követi az etikus piaci magatartást. Mi nem vagyunk egy tipikus multinacionális vállalat, ez egy családi vállalkozás, nagyon hosszú és tradicionális múlttal. 100 év múlva is itt szeretnénk lenni, így nem a rövid távú haszonszerzés a célunk, hanem a fair együttműködés, a megbízható és stabil partneri jelenlét a vevők és a végfelhasználók felé is. Ha nem lenne mögöttünk szaktudás, etikus gyártás, akkor ez a vállalat 10 év múlva már nem lenne a piacon.

Az egyik legtöbbeket foglalkoztató kérdés, hogy lesz-e árcsökkentés, lehet-e árat csökkenteni az építőanyagok piacán? Lesz? Lehet?

Erre valószínűleg képes egy 10 fős vállalat, de mi több mint 330-an dolgozunk négy telephelyen, négy műszakban folyamatosan szolgáljuk ki az igényeket, az ehhez szükséges ipari háttérnek hatalmas a beruházási, és így a finanszírozási igénye is. Az ehhez szükséges forrás előteremtését nem banki háttérrel vagy tulajdonosi tőkeinjekcióval oldjuk meg, hanem a vállalatnak magának kell megteremtenie, kitermelnie.

A 2023-ra, és akár már a 2024-re várt költségnövekedések mellett, egyáltalán nem biztosítható az, hogy az árak bármilyen módon csökkenthetők legyenek.

Természetesen azon dolgozunk már 1,5 éve, hogy minél hatékonyabban tudjunk gyártani, hogy csökkentsük és függetlenítsük magunkat az energiafelhasználástól. De egy napi 24 órában működő termelő gyár esetében az alapanyag- és energiaellátás nem egyik napról a másikra történik, nem az éppen aktuális tőzsdei árak vonatkoznak ránk. Hosszú távú szerződésekkel kötjük le a csomagolóanyagot, az alapanyagot és az energiát, így ezek árazódnak be a termékek áraiba is.

Járomi Judit - baumit
Járomi Judit, kép forrása: Stiller Ákos/Portfolio

Mindenesetre kettős a hatás, a gyártói- és előállítási oldalon nem látszik, hogy lehetne fogni a költségeken rövid távon, ám a kereslet várható visszaesése miatt értelemszerűen (egy egészséges és versenyző piacgazdaságban) akár lefelé tartó árverseny is kialakulhat. Melyik lesz az erősebb? Mire számítanak?

Abszolút számítunk és készülünk rá. Ma még ott tartunk, hogy az energia-fajsúlyosság mértékétől függően, de emelni fogják az áraikat a cégek az első negyedévben. Emellett természetesen látjuk, hogy megjelent a visszaesés a keresleti oldalon. Érdekes kérdés, hogy mikor jön el az a pont egy gyártó vállalat életében, amikor már túl nagy lesz a vesztesége, ami mellett nem lesz érdemes eladnia a termékeit, esetleg csökkentenie kell a műszakokat vagy a termelt mennyiséget. 2021 végén is elmondtam, amikor látható volt az energiaárak drasztikus emelkedése, hogy lesznek olyan iparági szereplők, akiknek egész Európában el kell gondolkodni azon, hogy hogyan álljanak le a gyártással.

Sok bedőlés várható idén az építőiparban?

Azt gondolom, hogy ha nem érkezik egy jelentős fordulat a kormányzati vagy az uniós támogatásoknál,

akkor fél-háromnegyed év múlva komoly változásokat fogunk megtapasztalni. Ez tisztulást is jelenthet és sajnos a kapacitások, illetve a munkaerő leépítését is átmenetileg.

Nem szerencsés egy ilyen helyzet, hiszen nagyon nehéz lesz utána visszaépíteni a megfelelő számú munkaerőt, de az építőpari cégek profitabilitása általánosságban nem olyan magas, hogy lehetőségük legyen a felesleges munkaerő több éves finanszírozására. A külföldi vállalatok előnyösebb helyzetben lehetnek, mi is 27 országban vagyunk jelen, ami lehetővé teszi, hogy a magasabb keresletet mutató országokba allokáljuk a kapacitásokat. De még ez sem garantálja, hogy 100 százalékosan futtatjuk a gyárainkat.

Elképzelhető, hogy a környező országokban kevésbé lesz probléma az építőipari megrendelések visszaesése? Ez lehet egy kiút a hazai szereplők számára?

Igen. A közép-kelet-európai építőipar egy átlagos, egészséges évben 3-5 százalékot növekszik. Ez a következő 10-20 évben is fenntartható, mert az épületek még nem érték el a Nyugat-Európára jellemző minőségi szintet, ahol már inkább az építőipar stagnálása figyelhető meg a fogyasztói tudatosság következtében. Vannak a régiónkban nagy fejlődésen keresztülment országok, - Románia, Szerbia - ahol érdemes a versenyképes tevékenységet megpróbálni. Magyarország azonban a régióban nehéz helyzetben van építőipari szempontból: infláció, euróárfolyam, energiaárak, munkaerő, munkabérek – ilyen körülmények között kell megtalálnunk a lehető legjobb megoldást, legmegfelelőbb fejlesztéseket a versenyképes fejlődéshez.

Vagy megfordítva az előző gondolatot, nem a hazai cégeknek lesz tere külföldön, hanem még pluszba annyira versenyképtelenek és drágák leszünk az itthoni gyárakban, hogy jobban megéri majd mindent importálni?

Utópisztikus képnek tűnhet, de egyes termékeknél ezt már az elmúlt pár évben megtapasztaltuk. Megjelentek lengyel, cseh, német, szlovák gyártók Magyarországon, és bár gondolhatjuk, hogy Németországban előállítani, majd idefuvaroztatni, végül üresen visszaküldeni a teherautókat nem épp a legolcsóbb megoldás, mégis előfordult már ilyen eset. A nagy képet nézve viszont még nem tart itt a magyar piac, persze ha a következő 4-5 évben hasonló piaci körülmények között kell működnünk, akkor előfordulhat, hogy importálunk.

Mi lenne az a segítség, ami biztonságot adna a szektor számára itthon?

A kiszámítható és hosszú távú szabályozási környezet.

Van olyan kérése a szakmának, ami valóban teljesíthető is az állam részéről?

Azáltal, hogy kineveztek egy építőiparra fókuszáló minisztériumot, megteremtődött a kommunikációs platform, ami hatalmas előrelépés az elmúlt évekhez képest. Elindult a kommunikáció, az eredményeket pedig a későbbiekben fogjuk megismerni. Nagyon nehéz felkészülni, és gyártókapacitással, valamint munkaerővel lekövetni az olyan hirtelen jövő piaci változásokat, amelyek ide-oda rángatják a keresletet. Stabilitás nélkül ugyanazok az anomáliák és problémák lépnek fel minden évben - hosszú távon magasan maradnak a költségek, nem tervezhetők a gyártókapacitások fejlesztésére irányuló beruházások, elgondolkodnak a külföldi - építőiparban tevékenykedő - befektetők, hogy érdemes-e Magyarországon kapacitást bővíteni.

Az egyes kiemelt alapanyagokra 1,5 éve kivetett extraprofitadó milyen hatással volt önökre? Hogyan befolyásolta a működésüket?

Alapvetően a kormányzati intervenciók, a szabályozási környezet kialakítása szakmai egyeztetés nélkül nagyon komoly veszélyeket rejt. A cementpiac egy jó példa és egyben érzékeny terület. Van ugyan saját alapanyag-ellátásunk, de a cement is szerves részét képezi a Baumit-termékeknek.

Az elmúlt 1-2 évben a cementpiac ellátási problémákkal küzdött és még ennél is komolyabb ellátási nehézségekre készülünk 2023-ban.

Gyártóként fel kellett készülnünk, hogy ne legyünk kiszolgáltatva a hazai viszonyoknak, ellenkező esetben le kellene állítanunk a gyártást, nem tudnánk kiszolgálni a vevői igényeket. Tehát, ha a hazai gyártás bizonyos szegmensei bekorlátozódnak a szabályozórendszer által, akkor az kihatással van a gyártásra, ami értelemszerűen megnehezíti az üzletmenetünket.

Egyik oldal az adóztatás kérdése, a másik, hogy kimondott cél, hogy az állam szeretné emelni a hazai tulajdon arányát az alapanyag-termelő és építőanyag-gyártó cégekben. Erre vélhetőleg muszáj lesz reagálniuk a külföldi tulajdonú vállalatoknak.

Azt gondolom, hogy egy ilyen irány jó lehet, hiszen ma az építőipari gyártókapacitás elmarad attól a piaci igénytől, ami egy normális, egészséges évben felmerülhet a közép-kelet-európai régióban. Figyelembe véve az exportlehetőségeket, Magyarország egy olyan építőipari kibocsátó országgá válhatna, amely ellátja a környező országokat, hiszen van munkaerő, szakmai tapasztalat, alapanyag. A versennyel semmi probléma nincs, hiszen az árak megfelelő szinten tartását garantálja. Ugyanakkor ez egy hosszú távú stratégia, a rövid távú helyzetet pedig még nem változtatja meg. Ugyancsak hosszú távon kell a szaktudás és a szakemberképzés problémájával is foglalkozni, ami egyelőre hiányzó elem mind a politikai, mind a szakmai oldalon. Muszáj folyamatosan képezni az dolgozókat - mi is ezt tesszük - egyrészt azért, hogy itt tartsuk őket, másrészt a gyár működtetéséhez is elengedhetetlen. A kereskedők, a kivitelezők, a felhasználók számára is képzési rendszert alakítottunk ki, de még ez sem elég. Az utánpótlás területe is kritikus, a szakiskolákból, technikumokból kikerülő munkaerő ma óriási problémát jelent Magyarországon, ezért támogatjuk országos szinten ezeket az iskolákat. Mindezek mellett is azt gondolom, hogy drasztikus változásra van szükség az oktatás, szakképesítés területén.

Bár önök (ahogy korábban említette) önerőből gazdálkodnak, az iparág működéséhez és leginkább fejlődéséhéhez (főleg új technológiák bevezetése) külső forrásra is igény és szükség van. Az elmúlt időszakban hogyan változott a bankok hozzáállása az építőpari cégekhez, elsősorban kockázati szempontból? Nőtt a rizikó az iparág jövőjével és jövedelmezőségével kapcsolatban?

Egyeztettünk bankokkal a 2023-as stratégiájukat illetően.

A körbetartozás félelme már ott lebeg, mint Damoklész kardja.

A jelentősebb központi beruházások leállítása után - ahogy mi is - a bankok megtették a szükséges lépéseket. A kockázatelemzés és a kockázat biztosítása egészen más szintre lépett már 2022 utolsó negyedévében. A banki oldal fékezése a kkv-k beruházásainak a fenntartását is megnehezíti, pedig ezek nagyon fontosak lennének Magyarországon. Korábban már nagyon jó programok indultak el, jöttek az uniós források, a kormányzat helyileg nyújtott támogatást. Ha a bankok óvatossága mellett ezek is megszűnnek, akkor a beruházások nagyon nehezen fognak megvalósulni.

Járomi Judit baumit
Járomi Judit, kép forrása: Stiller Ákos/Portfolio

A szürke kilátások után szaladjunk ki gondolatban a kötelező zöld mezőkre. A fenntarthatóság, a körforgásos gazdaság nagyon fontossá, elengedhetetlenné vált mára. Milyen vállalások, tervek vannak egy olyan környezetben, amikor a túlélésért kell küzdeni?

A zöldhullám megjelent az építőiparban is, elsősorban a külföldi tulajdonban lévő cégeknél, hiszen az uniós szabályozás egyértelművé teszi a következő évek iránymutatását. Nem tudjuk, de nem is szeretnénk ezt megúszni. A zöld megoldások megvalósítását viszont nagymértékben meghatározza a helyi, nemzeti szabályozás, amiben Nyugat-Európa már előrébb jár. Sőt, az emberek is máshogy gondolkodnak ott erről a kérdésről. A fenntarthatóság szem előtt tartásának van költséghatékonysági oldala is. Gyártás közi hulladék mindenhol keletkezik, annak az újrahasznosítása nemcsak fenntartható folyamat, de költségcsökkentő tényező is. Egy másik fenntarthatósághoz is kapcsolódó szempont az egészség megőrzése az építőipari termékeket használóknál. Nem mindegy ugyanis, hogy például a festék, amivel a festő dolgozik és belélegez, milyen anyagokat tartalmaz. A termékfejlesztésnél erre folyamatosan ügyelünk, 2022-ben például egy olyan zsákos betontermékkel álltunk elő, aminél maga a csomagolás is feloldódik a friss betonban, így nemcsak a hulladékmentességet tudjuk garantálni, de a belélegzett por is jóval kevesebb, hiszen nem kell nyitogatni a zsákokat.

Ingatlanfejlesztői oldalon is érdekelt kivitelezők sokat emlegetik és használják már egyre inkább a hatékonyságnövelés egyik fontos elemét az előregyártást is. Ez a szemlélet mennyire jelenik meg az építőanyag-gyártásban?

Nagyon erős igényt látunk erre a régióban, nem is feltétlenül tudatossági szempontból, hanem a munkaerőhiányból fakadóan, ami a kivitelezőket a gépesítés irányába hajtja. Gyártóként erre reagálnunk kell, a nagy építkezésekre mobil silókat helyezünk ki, olyan termékeket fejlesztünk, amelyek alkalmasak gépi felhasználásra, hogy a kivitelező minél több munkaerőt tudjon megspórolni. Így a kivitelezési idő is lerövidül.

Mi várható ön szerint 2023-ban az állami, a lakossági és a piaci oldalon az építőipari kivitelezésekkel és megrendelésekkel kapcsolatban?

Bár lenne egy üveggömbünk, hogy ezt előre lássuk. Terveznünk persze kell.

Az nem kérdés, hogy a volument érintő csökkenés két számjegyű lesz, ez egyértelmű visszajelzés gyártói, kereskedői és piaci oldalról is. De a 15-20 százalék egy konzervatív megközelítés. Az új építésű piacnál várjuk a legnagyobb visszaesést, a falazóelemeknél 40-50 százalékos csökkenésre számítunk.

Ez minket, mint vakolatgyártót is komolyan érint. A legnagyobb befolyásoló tényező az állami beruházások elmaradása. A gyártók és a kereskedők pozitívan próbálják megközelíteni a 2023-as évet, bízva abban, hogy ha a beígért uniós források beérkeznek Magyarországra, akkor a második félévben egy pozitív trend indul el.

Címlapkép forrása: Stiller Ákos/Portfolio 

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Váratlanul blokkolták az ukránok Magyarország olajimportjának nagy részét!
Sustainable World 2024
2024. szeptember 4.
Követeléskezelési trendek 2024
2024. szeptember 18.
REA 2024 SUMMIT – Powered by Pénzcentrum
2024. szeptember 18.
Budapest Economic Forum 2024
2024. október 17.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu Infostart.hu

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Díjmentes előadás

Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez

Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.

Díjmentes online előadás

Devizakereskedés alapjai, avagy mi lesz veled forint?

Miben különbözik a devizakereskedés a részvények adásvételétől? Mely devizapárokat érdemes egyáltalán figyelni? Hogyan zajlik le egy tranzakció a forex piacon? Hogyan lehet rövid vagy hosszabb távra spekulálni ezen a piacon?

Ez is érdekelhet
duna, folyó, hajó