Drámaian nő a tankerületi központok lejárt adóssága
Megugrott a tankerületi központok lejárt tartozása, október végén már 1,6 milliárd forintra rúgott, és a 60 központból 38 került fel az államkincstár listájára – írja a Népszava.
Megugrott a tankerületi központok lejárt tartozása, október végén már 1,6 milliárd forintra rúgott, és a 60 központból 38 került fel az államkincstár listájára – írja a Népszava.
Ma már a társadalmi mobilitás egyre nagyobb arányban azt jelenti Magyarországon, hogy a gyermekek rosszabb társadalmi helyzetbe kerülnek a szüleikhez képest. Ez óriási változás az 1980-as évekhez viszonyítva, amikor ez a fogalom elsősorban még azt jelentette, hogy a gyermekek társadalmi pozícióban előre tudtak lépni – hangzott el a Munkaerőpiaci Tükör 2022 című kötet bemutatóján, amelynek tanulmányai idén a társadalmi egyenlőtlenségek és mobilitás kérdéseit vizsgálták meg.
A XI. kerületi Kőérberek Arzenál, avagy a volt kamaraerdei repülőtéri laktanya rozsdaövezeti területét megújító Tavirózsa városrészfejlesztési projekt című pályamunka nyerte a legnagyobb ingatlanfejlesztőket tömörítő szervezet, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület XI. Hallgatói Ötletbörze Pályázatát. A pályázat idei témája a Revitalizáció – értékteremtés témakörben a Műegyetem egyes területeinek, illetve a volt Vasvári Pál Laktanya új szemléletű hasznosítása volt. Az IFK elnöke, Takács Ernő a XI. Ingatlanfejlesztés Napján a díj átadásán, november 20-án este arról beszélt, hogy a pályázattal, amelyet az IFK már tizenegyedszer írt ki a felsőoktatásban tanuló hallgatók számára, az ingatlanfejlesztés kihívásaira, lehetőségeire, az új formák, új megoldások komplexitására a különböző szempontok és szakterületek összehangolására szeretnék felhívni a jövő ingatlanfejlesztőinek figyelmét.
A magyar gazdaság versenyképességének erősítéséhez, a fenntartható fejlődés biztosításához elengedhetetlen az ország innovációs teljesítményének fokozása. A közepes fejlettség csapdájának elkerüléséhez a hazai közoktatás megújítására van szükség, ugyanis az jelenleg pusztán munkaerőképzésre alkalmas. Az oktatás középpontjába a kreativitás, a vállalkozószellem fejlesztésének kell kerülnie, illetve a személyre szabott képzésre is szükség van. Ezek megvalósítását a jelenlegi 8+4 éves iskolaszerkezet nem teszi lehetővé, ezért át kell térni a 10+3-as (6+4+3-as) struktúrára.
A nemrég lezajlott lengyelországi választások eredményei alapján úgy tűnik, hogy a nyolc évig a hatalmat gyakorló Jog és Igazságosság (PiS) győzelme ellenére nem lesz képes kormányt alakítani. Ennek apropóján érdemes egy pillantást vetni a PiS oktatáspolitikájára, mert az jól illusztrál egy sokkal általánosabb összefüggést: bár az elmúlt időszakban Lengyelországot és Magyarországot is egy illiberális párt kormányozta, a két párt közpolitikai mozgástere nagyon különböző volt.
A státusztörvény bevezetése által leginkább érintett 6 hétben mintegy 2500-an mondtak fel az állami szektorban a tankerületeknél - írja a G7 a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) által kikért és tanároktól származó adatokra hivatkozva.
A következő napokban 36 milliárd forint értékben 140 ezer notebook kiosztása kezdődik meg a 7. és 10. évfolyamon tanulóknak – közölte a Belügyminisztérium köznevelésért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.
2024. január 20-án, szombaton délelőtt 10 órától kezdődnek majd a felvételi vizsgák azon általános iskolás tanulók számára, akik középiskolában folytatnák tanulmányaikat. Ezen a napon vizsgáznak majd a nyolc- vagy hatosztályos gimnáziumba jelentkező, valamint a kilencedik osztályba készülő tanulók is - írja a Pénzcentrum.
A felnőttek (25-64 évesek) mintegy 8%-a vett részt valamilyen oktatásban, képzésben Magyarországon egy tavalyi felmérést megelőző négy hétben, ami elmarad a közel 12%-os uniós átlagtól – derül ki az Eurostat adataiból. Az országos mutató mellett egyik magyarországi régióban sem éri el az EU-átlagot az oktatásban, képzésben résztvevő 25-64 évesek aránya. Az EU 2030-ra vonatkozó célkitűzése szerint ezen korosztály legalább 60%-ának kellene évente felnőttképzési, -oktatási programban részt vennie. Ettől a céltól még a tavalyi adatok szerint legmagasabb uniós mutatóval bíró stockholmi régió (38,1%) is jócskán elmarad, igaz utóbbi ráta a felmérést megelőző négy hét adatait tükrözi, míg az uniós célkitűzés 12 hónapos időszakra vonatkozik.
Van egy ősrégi történet – egy mese az élőhalottak újraéledéséről– egy legenda, amely brókerről brókerre szállt, egy rejtély, mely régesrég a semmiből keletkezett, egy óceánnyi távolságra a Wall Streettől. Azt mondják, minden évben Halloweenkor valami szokatlan történik a tőzsdéken szerte a világon. Mint megannyi zombi, aki a sírjából karmol ki, a részvények is sikoltozva kelnek életre, mielőtt tavasszal újra megpihennének. Vannak, akik csak legyintenek a történet hallatán, csak egy tovatűnő illúziónak hiszik, mások esküsznek rá, hogy valódi.
Sok magyar vállalkozás sikertelensége mögött az húzódik, hogy az állam demotiválja a vállalkozásokat azzal, hogy pénzt osztogat nekik – mondta Bojár Gábor, a Graphisoft alapítója a Pénzcentrumnak adott interjúban. A szakember szerint a vállalkozásoknak meg kell tanulniuk a világpiacon boldogulni, a vevőkből élni és rájuk figyelni, aki nem az állam. Bojár a magyar oktatás problémáiról is beszélt, szerinte a képzések minősége nagyon sokat romlott itthon. Bojár Gábor részletesebben is beszél a vagyonépítésről és befektetési lehetőségekről a Portfolio november 8-ai ingyenes lakossági rendezvényén. Részletek itt.
Valós munkakörnyezetben gyakorolhatnak az építőiparban elhelyezkedni készülő diákok: három magyar nagyvállalat ugyanis képzőközpontot hozott létre. A Bayer Construct Zrt., a KÉSZ Csoport és a Market Építő Zrt. által életre hívott Tudásépítő Team Ágazati Képzőközpont jelenleg három évfolyamon közel 200 diákot oktat, naprakész, gyakorlatorientált szaktudást átadva a fiataloknak. Ebbe a programba kapcsolódott be nemrég egy szakmai nap keretein belül a főként az építőipar számára munkagépeket gyártó és forgalmazó HILTI. A diákoknak lehetőségük nyílt számos profi munkagépet „élesben” kezelni és kipróbálni. Az együttműködés az ágazat versenyképességének egyik fontos lépése, hogy regionálisan fejlett ágazati oktatási bázisok jöjjenek létre.
Oroszországban nemkívánatosnak nyilvánították a Soros György alapította Közép-európai Egyetemet (CEU) - közölte az orosz főügyészség sajtószolgálat hétfőn a TASZSZ hírügynökséggel.
Mát meghallgatható a Portfolio Checklist hétfői adása. A mai műsorban három témát dolgoztunk fel. Az első a lengyel választás volt, amiről Kiss Csabát, a Portfolio Globál rovatának elemzőjét kérdeztük. A második blokkban Szlovákiával foglalkoztunk, többek között azzal, hogy a Robert Fico vezette kormánynak milyen gazdasági kihívásokkal kell szembenéznie. A témával kapcsolatban itt volt velünk Zsoldos Ákos, a Portfolio makroelemzője. A harmadik részben az oktatás volt a téma, Radó Péter kutatóval a hazai oktatási rendszer lehetséges jövőjéről beszéltünk.
Euróban, illetve az árszínvonalbeli különbségeket kiszűrő vásárlóerő-standardban (PPS) számítva is Magyarországon a legalacsonyabb az általános és középiskolai tanárok fizetése az EU-n belül – derül ki az Európai Bizottság oktatási együttműködési hálózata, az Eurydice pedagógusbérekről szóló éves jelentéséből. A felmérés egyben arra is rámutat, hogy egy általános iskola felső tagozatában tanító hazai pedagógusnak 42 évet kell a pályán eltöltenie ahhoz, hogy megkaphassa a karrierje során megszerezhető legmagasabb fizetést.
A napokban jelent meg állandó szerzőnk „Az oktatáskormányzás jövője” című, laikusoknak és szakértőknek egyaránt szóló könyve. A könyv a közoktatási rendszerek irányításáról szóló időutazás: részletesen elemzi a közoktatás kormányzását szolgáló rendszerek elmúlt fél évszázadban lezajlott fejlődését, a legfejlettebb országok jelenlegi kormányzati rendszereit és azt, amit a kormányzás jövőjéről ma tudni lehet. Cikkünkben a Tea Kiadó hozzájárulásával a könyv zárszavát közöljük két részletben.
A tanulás mellett dolgozó 15-29 éves diákok aránya Magyarországon tavaly csupán 6%-ot tett ki, ami a harmadik legalacsonyabb rátának számít az EU-n belül, csak Romániát (2%) és Szlovákiát (5%) előzzük meg ebben a mutatóban. Az átlag uniós adatok viszont azt mutatják, hogy minden negyedik diák dolgozik (beleértve a részmunkaidős állásokat, diákmunkát is) a közép- vagy felsőfokú tanulmányai mellett. A tanulás közben munkát vállaló fiatalok aránya Hollandiában a legmagasabb, 73%-ot tesz ki.
A napokban jelent meg állandó szerzőnk „Az oktatáskormányzás jövője” című, laikusoknak és szakértőknek egyaránt szóló könyve. A könyv a közoktatási rendszerek irányításáról szóló időutazás: részletesen elemzi a közoktatás kormányzását szolgáló rendszerek elmúlt fél évszázadban lezajlott fejlődését, a legfejlettebb országok jelenlegi kormányzati rendszereit és azt, amit a kormányzás jövőjéről ma tudni lehet. Cikkünkben a Tea Kiadó hozzájárulásával a könyv zárszavát közöljük két részletben.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára is beszámolt a mobiltelefonok angol iskolákból való kitiltásáról, emiatt az Index arról kérdezte a tárcát, hogy a magyar kormány tervez-e hasonló lépést.
Az Oktatási Hivatal a jövőben nem fogja bekérni az iskoláktól a betöltetlen álláshelyek számát. Így nem csak a nyilvánosság, a szakszervezet sem tudja majd nyomon követni, mekkora a pedagógushiány - írja az RTL.hu. Az Oktatási Hivatal szerint viszont ők nem illetékesek a kérdésben, a döntés „jogszabályalkotói hatáskörbe” tartozik.
Az amerikai védelmi miniszter beszélt az ügyről.
A francia elnök szavaira is reagált.
Ukrajna gyors uniós csatlakozása mindkét állam számára előnyös lesz - hangoztatta.
Legalábbis Franciaország esete erre utal.
Mire megy vele?
Megjelent a Portfolio Checklist hétfői adása.
Az MHC Mobility hazai vezetőjével beszélgettünk.
