• Megjelenítés
Radó Péter

Radó Péter

oktatáskutató

Radó Péter oktatáskutató, szakterülete az oktatási rendszerek elemzése, oktatáspolitikai elemzés, tervezés és értékelés, az oktatási egyenlőtlenségek kutatása. Az ELTE-n és szakkolégiumokban oktatási egyenlőtlenségekkel, a kisebbségek oktatásával és oktatáspolitikai elemzéssel kapcsolatos kurzusokat tanít. Legutóbbi magyarul megjelent könyvei az „Iskola jövője” (2017) és a „Közoktatás és politika. Magyarország 2010-2022.” (2022).
Cikkeinek a száma: 43
Van-e értelme az iskolai mobilhasználat tiltásának?

Van-e értelme az iskolai mobilhasználat tiltásának?

Mint a tanévkezdésről szóló írásom második részében jeleztem, a mobilok iskolai használatának betiltása az elnyomó rendszerrel szembeni ellenállás szimbólumává vált, különösen miután a közoktatásért felelős miniszter elbocsájtotta egy budapesti gimnázium – a rendelkezés szellemével ellentétes magatartást tanúsító – igazgatóját. Ebben az írásban mégis kísérletet teszek arra, hogy tényekkel igazolt szakmai megfontolások alapján beszéljünk erről a témáról.

Radó Péter: Mobilok tiltása és a panasztörvény – Így indul a tanév

Radó Péter: Mobilok tiltása és a panasztörvény – Így indul a tanév

Mint ahogy az immár hagyományosan történik, az oktatásirányítók az új tanév elején újabb intézkedésekkel örvendeztetik meg a nevelő-oktató közönséget. Néhány példa az első becsengetés alá helyezett ajándékokból: a pedagógusok teljesítményértékelésének bevezetése, mobiltelefonok betiltása és a pedagógusok vizsgáztatása a NAT-ból. Ez a cikk a második része annak a kétrészes írásomnak, amelyben azt boncolgatom, hogy miről árulkodnak ezek az intézkedések.

Radó Péter: Teljesítményértékelés és NAT-vizsga – Így indul a tanév

Radó Péter: Teljesítményértékelés és NAT-vizsga – Így indul a tanév

Mint ahogy az immár hagyományosan történik, az oktatásirányítók az új tanév elején újabb intézkedésekkel örvendeztetik meg a nevelő-oktató közönséget. Néhány példa az első becsengetés alá helyezett ajándékokból: pedagógusok teljesítményértékelésének bevezetése, mobiltelefonok betiltása és a pedagógusok vizsgáztatása a NAT-ból. Kétrészes írásomban azt boncolgatom, hogy miről árulkodnak ezek az intézkedések. Ebben az első cikkben a teljesítményértékelési rendszer (TÉR) és a pedagógusok vizsgáztatásának kérdésén keresztül mutatom be a jelenlegi magyar közoktatás-irányítási rendszer természetét.

Radó Péter: Folyamatosan zajlik az oktatás funkcionális leépülése Magyarországon

Radó Péter: Folyamatosan zajlik az oktatás funkcionális leépülése Magyarországon

A napokban jelent meg a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Központ által gondozott és kétévente frissített Közoktatás Indikátorrendszere 2023-as kötete. A közoktatás törzsindikátorainak legfrissebb adatait tartalmazó kötet bőséges illusztrációt tartalmaz arra a jelenségre, amit a PISA eredményekről szóló korábbi írásomban „funkcionális leépülésnek” neveztem.

Hogyan sérül a jogállamiság a közoktatásban?

Hogyan sérül a jogállamiság a közoktatásban?

Mivel az EU a jogállamiság lebontása miatt befagyasztotta a Magyarország számára elkülönített források kifizetését, a mai magyar közbeszédben a jogállamiság fogalma arra a két területre szűkült, amelyekre a Bizottság által rögzített jogállamisági feltételek koncentrálnak: az igazságszolgáltatás és a sajtó függetlenségére. A jogállamiság követelményének érvényesülése azonban ennél sokkal szélesebb probléma, amit jól szemléltethet az egyik közszolgáltatási szektor, a közoktatás jelenlegi helyzetéről szóló áttekintés.

Mi történt Lengyelországban? Drámaian romlott a diákok teljesítménye

Mi történt Lengyelországban? Drámaian romlott a diákok teljesítménye

A sajátos közép-európai kontextusban számunkra a rendkívül sikeres 1998-as lengyel oktatási reform szolgáltatja a legtöbb megszívlelendő tanulságot, ezért ahogy azt egy korábbi írásomban már jeleztem, érdemes közelről követnünk a lengyel közoktatásban zajló változásokat. A 2022-es PISA-kutatás drámai változásokat jelez a lengyel oktatás teljesítményprofiljában, ezért ezzel külön is érdemes foglalkoznunk.

Radó Péter: Közoktatási kasztrendszert mutatnak a magyar diákok PISA-eredményei

Radó Péter: Közoktatási kasztrendszert mutatnak a magyar diákok PISA-eredményei

A PISA-felmérés 2022-es átlageredményeiről szóló előző írásomból az derülhetett ki, hogy a magyar diákok esetében kisebb elmozdulások ellenére sem romlásról, sem pedig javulásról nem lehet beszélni. A magyar tanulók teljesítménye alapvetően stagnált, relatív pozíciónk pedig csak azért javult, mert a korábban legjobban teljesítő országok oktatásának teljesítménye borzasztóan nagyot zuhant. Ez azt a látszatot kelti, mintha a magyar közoktatásban az elmúlt években nem történt volna semmi katasztrofális. Ha azonban az adatok mélyére ásunk, meglehetősen riasztó változások kerülnek felszínre.

Radó Péter: Sokkolóak a friss PISA-eredmények, Európa hozzánk romlott

Radó Péter: Sokkolóak a friss PISA-eredmények, Európa hozzánk romlott

Az OECD 2022-es PISA vizsgálata, amely háromévente – most kivételesen négy év után – a 15 évesek alapvető szövegértési, matematikai és természettudományi kompetenciáit (alkalmazható tudását) méri, kivételesen nem a magyar közoktatás eredményei miatt válthat ki megdöbbenést. Európa korábban a világ élvonalába tartozó közoktatási rendszerei ugyanis rettenetes, a PISA-mérések történetében példátlan mértékű teljesítményzuhanást produkáltak. Már nemcsak Magyarország hosszú távú versenyképessége miatt aggódhatunk, de egész Európáért is.

Miért okozott kisebb károkat az oktatásban az illiberális kormányzás Lengyelországban, mint nálunk?

Miért okozott kisebb károkat az oktatásban az illiberális kormányzás Lengyelországban, mint nálunk?

A nemrég lezajlott lengyelországi választások eredményei alapján úgy tűnik, hogy a nyolc évig a hatalmat gyakorló Jog és Igazságosság (PiS) győzelme ellenére nem lesz képes kormányt alakítani. Ennek apropóján érdemes egy pillantást vetni a PiS oktatáspolitikájára, mert az jól illusztrál egy sokkal általánosabb összefüggést: bár az elmúlt időszakban Lengyelországot és Magyarországot is egy illiberális párt kormányozta, a két párt közpolitikai mozgástere nagyon különböző volt.

A későn érkezők komparatív előnye az oktatásban: a korlátok

A későn érkezők komparatív előnye az oktatásban: a korlátok

A napokban jelent meg állandó szerzőnk „Az oktatáskormányzás jövője” című, laikusoknak és szakértőknek egyaránt szóló könyve. A könyv a közoktatási rendszerek irányításáról szóló időutazás: részletesen elemzi a közoktatás kormányzását szolgáló rendszerek elmúlt fél évszázadban lezajlott fejlődését, a legfejlettebb országok jelenlegi kormányzati rendszereit és azt, amit a kormányzás jövőjéről ma tudni lehet. Cikkünkben a Tea Kiadó hozzájárulásával a könyv zárszavát közöljük két részletben.

A későn érkezők komparatív előnye az oktatásban: a lehetőségek

A későn érkezők komparatív előnye az oktatásban: a lehetőségek

A napokban jelent meg állandó szerzőnk „Az oktatáskormányzás jövője” című, laikusoknak és szakértőknek egyaránt szóló könyve. A könyv a közoktatási rendszerek irányításáról szóló időutazás: részletesen elemzi a közoktatás kormányzását szolgáló rendszerek elmúlt fél évszázadban lezajlott fejlődését, a legfejlettebb országok jelenlegi kormányzati rendszereit és azt, amit a kormányzás jövőjéről ma tudni lehet. Cikkünkben a Tea Kiadó hozzájárulásával a könyv zárszavát közöljük két részletben.

Radó Péter: Miért szakadt be a magyar diákok teljesítménye?

Radó Péter: Miért szakadt be a magyar diákok teljesítménye?

A nyári uborkaszezonban elárasztotta a sajtót a hír, hogy a 2022-es magyar kompetenciamérési eredmények szerint a szövegértésben kudarcot valló (funkcionális analfabéta) nyolcadikos gyerekek aránya negyven százalékra ugrott. A kormány ezt részben a pandémia miatti iskolabezárás hatásával, részben pedig „integrációs problémákkal” (értsd: a roma tanulók rossz teljesítményével) magyarázta. Érdemes egy kicsit e magyarázatok mélyére ásni.

Mesterséges intelligencia para az oktatásban (is)

Mesterséges intelligencia para az oktatásban (is)

Míg Magyarországon minden szem a korábban csak a fegyveres testületeknél alkalmazott jogállást a közoktatásra is kiterjesztő, most elfogadott státusztörvényre tapad, szinte mindenhol máshol az oktatás szereplői a mesterséges intelligenciák terjedését próbálják megemészteni. (1. rész)

Radó Péter: Az iskolák és a szülők közötti problematikus kapcsolatról

Radó Péter: Az iskolák és a szülők közötti problematikus kapcsolatról

A közoktatás funkcionális leépülése egyre jobban felerősíti feszültséget az iskolák és a szülők közötti kapcsolatokban, ami minden eddiginél jobban megnehezíti azt az együttműködést, ami a gyerekek sikeres tanulásának egyik legfontosabb előfeltétele. Ez a kapcsolat a múltban is meglehetősen problematikus volt, mára pedig igen sok helyen kimondottan diszfunkcionálissá vált.

Radó Péter: A közoktatás funkcionális leépülése és a pedagógus jogállási törvény

Radó Péter: A közoktatás funkcionális leépülése és a pedagógus jogállási törvény

A jogállási törvény tervezetében szereplő több mint ötven munkajogi változtatás és az ahhoz kapcsolódó „teljesítményértékelés” bevezetése a végsőkig feszítette a feszültséget a közoktatási rendszerben. A törvénytervezet által kiváltott teljesen jogos felháborodás a pedagógusok büntethetőségének és kontrollálhatóságának csak rendőrállamokra jellemző mértékén alapszik. Viszonylag kevés szó esik azonban a történet egy másik leágazásáról: hogyan akarja a kormányzat „kezelni” a közoktatás egyre gyorsabb funkcionális leépülését?

Radó Péter: Ördögi problémák a magyar közoktatásban

Radó Péter: Ördögi problémák a magyar közoktatásban

A közpolitikai tervezéssel foglalkozó szakértők gyakran beszélnek úgynevezett „ördögi problémákról” (wicked problems), melyek azzal érdemlik ki ezt a kevéssé hízelgő jelzőt, hogy makacsul ellenállnak a megoldásukat szolgáló minden beavatkozásnak. Noha a magyar közoktatás az ördögi problémák gazdag példatárát szolgáltatja, kormányzatunk meg sem kísérli megoldani azokat, s ha megkísérelné, akkor is képtelen lenne rá.

Radó Péter: Viselkedéskontroll pedagógus bérezéssel

Radó Péter: Viselkedéskontroll pedagógus bérezéssel

Régóta tudjuk: ha valamihez számokat rendelünk hozzá, akkor képesek vagyunk az objektivitás látszatát kelteni. Mint a közoktatás kormányzásának minden más eleme, a Belügyminisztériumból kiszivárgott pedagógus teljesítményértékelésről és differenciált bérezésről szóló javaslat is a kormányzás látszatának fenntartását szolgálja, szakmailag megfontolható értelme nincs.

A fékek és ellensúlyok rendszere a közoktatásban

A fékek és ellensúlyok rendszere a közoktatásban

Az itt megjelent előző írásom arról szólt, hogy lehet-e politikamentes a pedagógusok és a diákok tiltakozó mozgalma. Mivel a kormányzat újabb jogaikért kiálló pedagógusok elbocsátásával demonstrálta, hogy az oktatásirányítás erős politikai kontroll alatt működik, fel kell tennünk egy ennél átfogóbb kérdést is: lehet-e politikamentes az oktatás kormányzása?

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Hatalmas adóváltozások jönnek 2026-ban, és ez még nem minden
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility