A PwC friss jelentése szerint a tőzsdén kereskedett alapok (ETF) által kezelt vagyon 2026-ra több mint 20 ezermilliárd dollárra nőhet globális szinten, ezzel az ETF-piac elmúlt öt évben látott lendülete folytatódhat – számol be a hírről a Financial Times.
A februári adatok szerint nem érintette meg jelentősebb mértékben a magyar befektetési alapok vagyonát a hónap végén kirobbanó orosz-ukrán háború. Az alapokban kezelt vagyon csak minimális mértékben csökkent, igaz, friss tőke sem áramlott a szektorba múlt hónapban. A hozamok tekintetében a részvényalapok voltak a legnagyobb elszenvedői a geopolitikai feszültségeknek, a kategória közel 12%-os mínuszban zárta a hónapot.
A tavalyi év rekord tőkebeáramlását már most meghaladta az ETF-ek piaca: augusztusig több mint 834 milliárd dollár áramlott ezekbe a tőzsdén kereskedett alapokba, több, mint a tavalyi egész éves 762 milliárd - írja a Financial Times.
A friss statisztikák szerint a részvényalapokat keresték leginkább az európai befektetők az első negyedévben, de több milliárd eurónyi friss tőke áramlott kötvény és vegyes alapokba is. Ez egybecseng a magyar befektetők érdeklődési körével is, ugyanis itthon is leginkább a vegyes és részvényalapok a népszerűbb kategóriák. Az adatokból kiderül az is, melyik szektor tulajdonában van a legtöbb befektetési alap és mely országok vannak a lista legelején a kezelt vagyont tekintve.
Most először haladta meg Európában az ESG-nek kikiáltott ETF-ek tőkebeáramlása a többi tőzsdén kereskedett alapét. Az első negyedévében az ESG ETF-ek 25,8 milliárd dollárt gyűjtöttek Európában – számol be a hírről a Financial Times.
Hosszú évek óta most először élvezik a befektetők osztatlan figyelmét az inflációvédett kötvények a tengerentúlon, egy hét alatt újabb 1,2 milliárd dollárt gyűjtöttek a Tipsek – írja a Financial Times.
7110 milliárd forint fölé emelkedett a magyar befektetési alapokban kezelt vagyon március végén, ami új csúcs az iparág történetében. A legtöbb tőke az első negyedévben a vegyes alapokba áramlott, de nem ez a kategória hozta eddig a legtöbb pénzt a befektetőknek.
A globális részvényalapokba masszív tőkeáramlást regisztráltak az elmúlt egy hétben, a befektetők optimisták a várhatóan erős második negyedéves gyorsjelentési szezon előtt.
Rekordévük volt tavaly az európai intézményi alapkezelőknek, nem kis részben a koronavírus elleni oltási kampányok táplálta befektetői derűlátás eredményeként - áll a Moody's Investors Service hétfőn Londonban bemutatott tanulmányában.
Több mint 400 ezer forintnyi pénzt kaphatnak egy összegben még márciusban az amerikaiak, amit gyakorlatilag arra költhetnek, amire akarnak. Persze sokan vannak olyanok, akiknek a túlélést jelenti az állami ingyenpénz, de ha a nagy átlagot nézzük, akkor a covid-válság alatti hónapokban brutális mértékben nőtt a lakossági megtakarítás, így az újabb stimulusra jogosultak nagy része kockázatosabb eszközökbe, például részvényekbe fektetheti az államtól kapott támogatást. Pedig a retail érdeklődés a tőzsde iránt már most is eufórikusnak mondható, ami általában lokális csúcsokat jelöl a raliban. Megvan annak a veszélye, hogy kevés tapasztalattal, de nagy önbizalommal rendelkező, tőkeáttételes pozíciókban pörgő, nagyobb esést még nem látott befektetők tömege állami pénzzel bedrogozva űzi-hajtja az irreális hozamokat.
253 európai alap befektetési profilját változtatták meg tavaly az alapkezelők annak érdekében, hogy kiszolgálják az egyre nagyobb igényt a fenntartható befektetések iránt. Ezzel pedig az Európában kezelt ESG-alapok vagyona 1100 milliárd euróra nőtt – írja a Morningstar adataira hivatkozva a Financial Times.
Rekord mértékű friss pénz áramlott a tőzsdén kereskedett alapokba tavaly, ezzel a szektor kezelt vagyona átlépte a 8 ezermilliárd dollárt – írja a Financial Times.
Először haladta meg a 7 ezermilliárd dollárt a világ második legnagyobb alapkezelőjének vagyona, miután tavaly 186 milliárd dollárnyi friss tőke áramlott a Vanguardhoz – írja a Financial Times. Hogy érzékeltessük, mekkora vagyonról van szó, a Vanguard 7 ezermilliárd dollárja több mint 300-szorosa annak, amekkora vagyont a teljes magyar alapkezelői piac kezel.
Minden 20 tőzsdén kereskedett alapból több mint egyet bezártak tavaly, mivel nem tudtak elégséges tőkét bevonzani. Ettől még az ETF-kibocsátók lelkesedése töretlen maradt – írja a Financial Times.
Új csúcsra, közel 6700 milliárd forintra nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon novemberben, köszönhetően az amerikai elnökválasztást követő piaci emelkedésnek és a kedvező vakcinahíreknek. A kategóriák közül az ingatlanalapok gyűjtötték a legtöbb pénzt, de idén eddig továbbra is a részvényalapok vezetik a legkeresettebb alapok listáját.
Nő a tőkebeáramlás Kínába, ez pedig lehetőséget teremt az ország előtt, hogy a valutájának nemzetközi súlyát növelje. A jüan jelenleg a hatodik leggyakrabban használt valuta a globális kereskedelemben.
Nyolc hónap kellett hozzá, de sikerült felállniuk a magyar befektetési alapoknak a koronavírus okozta gödörből: október végére a szektor kezelt vagyona visszakúszott a február végi szinthez.
Múlt hét hétfőn jelentette be a Pfizer-BioNTech, hogy a 3. fázisú tesztek alapján 90 százalékos hatékonyságú koronavírus vakcinával rendelkeznek. A hírre felrobbantak a piacok, és az S&P 500 és Dow Jones már történelmi magasságokban is járt. A részvényalapokba rekordösszegű tőke áramlott.
Az amerikai választásokat követő első napon, szerdán, a befektetők a kis- és közepes kapitalizációjú cégeket tartó ETF-ekbe menekítették a pénzüket – írja a Financial Times.
Jelentős, 40%-os vagyonnövekedést könyvelhetnek el idén eddig a tőzsdén kereskedett alapok (ETF-ek), ami bizonyítja, mennyire előtérbe kerültek az olcsóbb, indexkövető alapok az aktívan kezeltekkel szemben a piacon – számol be a hírről a Financial Times.