A múlt heti 971 ezerről ismét egymillió fölé emelkedett az első alkalommal munkanélküli segélyért folyamodók száma az Egyesült Államokban. Ez továbbra is a válság enyhülésére utal, hiszen tavasszal 5-6 milliós heti értékeket is láttunk.
Újra „leülne” az Egyesült Államok és Kína, hogy folytassák a kereskedelmi megállapodásról való tárgyalásokat – jelentette be a kínai kereskedelmi kamara.
Washington az ENSZ ellenében is meghosszabbítja, illetve újra bevezeti az ENSZ-szankciókat Irán ellen - jelentette be szerda esti washingtoni sajtókonferenciáján az amerikai elnök.
Az amerikai Képviselőház kongresszusi demokratái előterjesztettek egy törvényjavaslatot, amelynek értelmében a levélszavazatokat még aznap fel kéne dolgozni, valamint 25 milliárd dollárral növelnék a szervezet támogatását, valamint eltörölnék a hivatal új vezetője, Donald Trump szövetségese által hozott intézkedéseket - számol be a Reuters. A demokraták ezzel biztosítanák, hogy a szavazást akár levélszavazás formájában is meg lehet tartani. Donald Trump elnök korábban kivitelezhetetlennek nevezte a levélszavazást, és a választások elhalasztását vetette fel - holott ez a Kongresszus hatáskörébe tartozik, és még nem volt rá példa.
Rövidtávon jelentős nyomást jelent az amerikai gazdaság számára a jelenlegi járványhelyzet, és a középtávú kilátásokat is bizonytalanná teszi – olvasható a Fed legutóbbi ülésének jegyzőkönyvében. A dokumentum megjelenése után erősödésbe kapcsolt a dollár az euróval szemben.
Joe Biden, az Obama-kormányzat alelnöke hivatalosan is a Demokrata Párt elnökjelöltje lett kedden, a demokraták elnökjelöltállító konvenciójának második napján.
A világjárványról beszéltek és Donald Trump amerikai elnököt ostorozták négynapos elnökjelöltállító konvenciójuk első napján, hétfőn az amerikai demokrata párti politikusok. Az eseményt nem élőben rendezték, a megszólalók videón jelentkeztek be.
Az elszálló költségvetési hiány és a vártnál nagyobb gazdasági visszaesés miatt biztosan jelentősen emelkedett a GDP-arányos adósságunk a második negyedévben, hétfő reggel az MNB előzetes adataiból az is kiderül, mennyivel. Miközben itthon csak háromnapos lesz a hét az ünnep miatt, külföldön épp a hét végén jönnek majd az újabb fontos konjunktúraadatok.
Korábban már írtunk az Európai Bíróság ítéletéről, amely megsemmisítette az „Adatvédelmi Pajzs” (Privacy Shield) néven ismert eszközt és szigorú feltételeket szabott ahhoz, hogy személyes adatokat átadjunk (a hivatalos fogalmazás szerint: továbbítsunk) az Egyesült Államokba– akár csak alvállalkozóknak is. Mint ígértük, megkérdeztük az ítélet következményeiről és a teendőkről Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) elnökét, az osztrák adatvédelmi hatóság vezetőjét, Andrea Jelineket. Most az ő válaszait közöljük. Elsősorban az ítélet nyomán a Privacy Shield helyett alkalmazható ú.n. garanciák (általános adatvédelmi kikötések, kötelező érvényű vállalati szabályok, magatartási kódexek vagy tanúsítási mechanizmusok) alkalmazása érdekelt, mivel ezek csak az adattovábbítás címzettjét kötik, a hatóságokat, amelyek megfigyelési jogosítványainak túlzott volta a megsemmisítés indoka volt, nem.
A koronavírus-világjárványhoz köthetően ismét feléledt az oltásellenes lobbi; olyan konteók is elkezdtek terjedni, melyek szerint Bill Gates megfigyelőchipeket szeretne az emberek bőre alá ültetni, annak érdekében, hogy az Új Világrend kialakításával szembeni minden ellenállást felszámoljanak. Az igazság az, hogy az oltások eddig számos veszélyes betegséget eltüntettek a világról és közben nem került senkinek a bőre alá mikrochip. Ki emlékszik még a poliovírus-járványokra, a kanyaróra vagy a fekete himlőre? Ezeket a betegségeket mind az oltások tüntették el a világról.
Az utóbbi hetekben már megszokhattuk, hogy a világ országai versenyt futnak a még ki sem fejlesztett koronavírus-vakcinákért. A CNBC számításai szerint az USA kormánya már több mint 10 milliárd dollár értékben kötött üzleteket a gyógyszergyártókkal, miközben még nem is létezik a hatásos ellenszer.
A vártnál kisebb mértékben bővült júliusban az amerikai kiskereskedelmi fogyasztás, de a hirtelen bezuhanást követően zsinórban a harmadik hónapban mértek növekedést – derül ki a pénteken közzétett statisztikából.
Tavaly óta ekézi a TikTokot az amerikai politikai elit, így egy ideje számítani lehetett arra, hogy betiltják az alkalmazást, aztán végül váratlanul lesújtottak a világ egyik legnépszerűbb üzenetküldő platformjára, a WeChatre is. Az 1,2 milliárd felhasználóval rendelkező applikáció nagyon fontos szerepet tölt be az Amerikában élő kínai közösség életében, hiszen rengetegen ezen keresztül tartják a kapcsolatot a családdal, itt utalnak pénzt és ezen keresztül is vásárolnak. Ettől függetlenül a WeChat biztonságilag még a TikToknál is aggályosabb, hiszen még a felhasználói feltételeikben is elolvashatjuk, hogy szívesen átadják az adatainkat a kínai kommunista pártnak, ha erre szépen kérik őket. Mindettől függetlenül Trump egyértelművé tette, hogy a WeChat valószínűleg nem az utolsó cég lesz, melyet száműzni szeretne Amerikából, több tucat cég válhat érintetté a most kibonatkozó tech-háborúban.
Kamala Harris kaliforniai szenátor lesz Joe Biden, a demokraták várható elnökjelöltjének alelnökjelöltje - jelentette be kedden délután Delaware-ban kiadott közleményében Biden kampánycsapata.
Körülbelül 106 millió dollárt bukott már az amerikai lakosság a Covid-19 járványhoz köthető csalások miatt – derül ki a Federal Trade Comission adataiból.
Az India és Kína közötti júniusi fegyveres konfliktus felgyorsítja India szemléletváltását, és a semleges pozícióból kimozdulva szorosabban integrálódhat a Quad nevű együttműködésbe, amelynek Ausztrália, Japán és az Egyesült Államok is tagja. Mindhárom országnak konfliktusokkal terhelt a kapcsolata Kínával, és utóbbi növekvő agressziója felgyorsíthatja a négyek együttműködését.
Hétfői sajtótájékoztatóján ismét Kínát okolta a koronavírus-járvány kitörése miatt Donald Trump amerikai elnök. A közelgő választások előtt arra szólította fel az amerikaiakat, hogy ne csináljanak politikai kérdést a járványból.
Kína a hongkongi vezetők ellen a nemzetbiztonsági törvény miatt hozott amerikai szankciókra válaszuk 11 amerikai állampolgárra vetett ki szankciót, köztük republikánus politikusokra is - számol be a Reuters. A kínai lépések célszemélyei között van két korábbi amerikai elnökjelölt is.