Ausztria új gázvezetéket épít Németország irányába az orosz gáztól való függősége csökkentése céljával, ami a magyar energiaszuverenitási törekvés szempontjából is kedvező fejlemény. A nyugat-ausztriai gázvezeték kibővítése már jóval korábban felvetült, de a projektet éveken át jegelték, mielőtt az osztrák kormány úgy döntött, hogy biztosítja a mintegy 40 kilométeres vezeték megépítéséhez szükséges forrást. A 200 millió euró beruházási igényű fejlesztés évi 2,5 milliárd köbméterrel növeli Ausztria németországi gázimport-kapacitását, ami az ország teljes éves földgázfelhasználása több mint harmadának felel meg.
Az új vezeték megvalósulása elvben lehetővé teszi Ausztria számára, hogy teljes éves földgázigényét Németország irányából érkező importból elégítse ki. Ennek forrását az elmúlt időszakban jelentősen kibővült kapacitású nyugat-európai LNG (cseppfolyósított földgáz) terminálok szolgáltathatják.
Karl Nehammer kancellár az APA osztrák hírügynökségnek tett, az Euractiv által idézett nyilatkozata szerint sikerült tisztázni azt, hogy ki milyen arányban viseli a kapcsolódó költségeket, az ugyanakkor nem derült ki az interjúból, hogy ez pontosan mit jelent, és hogy mekkora részét állja az osztrák állam. Bár a kancellár március elején ejtett szavai szerint a projekt már a célegyenesben van, a mindössze 40 kilométeres új vezetékszakasz várhatóan csak 2027 végére valósul meg.
Ezzel Ausztria még éppen időben teljesítené az Európai Bizottság azon célkitűzését, miszerint 2027-ig teljesen fel kell számolni az Európai Unió orosz földgáztól való függőségét, 2028-tól pedig már annak hiányában kell megoldani az ellátást.
A portál szerint a projekt megvalósítása előtti utolsó akadályok is elhárulnak a 2022-es német gázvásárlások kifizetése kapcsán Németország és szomszédai között kialakult vita megoldódásával, és az Ausztria részéről a 2040-ig szóló hosszú távú orosz gázszerződés felmondására irányuló politikai szándék erősödésével.
A gázvezeték-építési projekt kapcsán történt fordulatot valószínűleg nem kis részben az motiválta, hogy februárban, 2 évvel Ukrajna Oroszország általi megtámadását követően kiderült, az osztrák gázigényt 98%-ban orosz import fedezte decemberben. Ez a függőség érdemi erősödését jelzi, ugyanis 2022 februárjában az ország teljes gázigényének még "mindössze" 80%-át fedezte az orosz import. A 98%-os arány annak tükrében még meglepőbbnek tűnhet, hogy 2022 októberében 17%-ra esett, miután Moszkva maga csavarta le a több európai országba irányuló gázszállításait. Ezt követően viszont az érték gyors emelkedésnek indult, miközben például a szomszédos Csehország 2023 elejétől már egyáltalán nem importál orosz gázt.
Az ügy politikai vihart kavart a szeptemberben parlamenti választásokat tartó Ausztriában, és hirtelen a kormánynak és az ellenzéknek is sürgőssé vált a Gazprom és az OMV által 2018-ban kötött gázszállítási szerződés felmondása. A kormányon belül ezt leginkább Leonore Gewessler zöldpárti energiaügyi miniszter szorgalmazza, de törekvésében többek között az ellenzéki liberális párt is támogatja.
A miniszter elsősorban az ország zsarolhatóságára, illetve arra hivatkozva kíván véget vetni a kapcsolatnak, hogy az orosz gáz importjával Ausztria a Kreml Ukrajna elleni háborúját finanszírozza, a gazdasági, ellátásbiztonsági megfontolásokon túl morális érvekkel is alátámasztva ennek szükségességét. Ennek ellenére az Európai Bizottság nem egészen egy évvel ezelőtti jelentése szerint Ausztria mindaddig lényegében még az orosz gázról való leválás tervezését sem kezdte el.
Az orosz gáz osztrák gázellátáson belüli részarányának emelkedéséhez hozzájárult, hogy a két fél közötti szerződés évi 60 terawattóráig (TWh) átvételi kötelezettséget ír elő Ausztria számára, miközben az ország gázfogyasztása 2023-ban 25%-kal 75 TWh-ra csökkent (~7,1 milliárd köbméter). Az ország közel 100 TWh-nyi gáztároló kapacitása április elején csaknem 75%-os töltöttséggel rendelkezett, és már emelkedést mutatott. Vagyis Ausztria csak a készleteire támaszkodva képes lenne legalább egy évig mindenféle import nélkül biztosítani ellátását, de értékelések szerint kedvező téli időjárási viszonyok esetén akár 2026-ig is.
Asztria gázellátási lehetőségeinek bővülése Magyarország számára is jó hír. A magyar kormány energiapolitika stratégiai célja a gázimport források és útvonalak diverzifikálása, illetve hosszú távon az orosz gáztól való függőség csökkentése, noha a Gazprom és az MVM által 2021-ben kötött 10+5 éves hosszú távú gázvásárlási szerződés értelmében évi 4,5 milliárd köbméter orosz gáz érkezik Magyarországra. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter éppen egy tegnapi konferencián erősítette meg, utalva az osztrák kormány felőli "mozgolódásra" az OMV által kötött hosszú távú orosz szerződés felmondására, hogy a magyar kormány nem tervez ilyet, mert megbízható szállítónak tartja a Gazpromot.
Az utóbbi időszakban ugyan több okból kifolyólag Ausztria felől a korábbiaknál jóval kevesebb földgáz jön Magyarországra, míg a horvát, szerb és román irányból jövő import szerepe jelentősen nőtt, azonban önmagában a szomszéd ország infrastruktúra-fejlesztése, illetve az elméleti importlehetőségek bővülése is pozitívan hathat a magyar gázellátás biztonságára és a piacra.
Az osztrák-magyar összekötő gázvezeték (interkonnektor) éves nem megszakítható kapacitása 5,3 milliárd köbméter, ami az ukrajnai (17,5 milliárd köbméter) és szerbiai (8,4 milliárd köbméter) kapacitás után a harmadik legjelentősebb határkeresztező kapacitást jelenti. Összevetésül: az elmúlt 12 hónapban 8,3 milliárd köbmétert tett ki a magyarországi földgázfelhasználás, ami 20%-os esést jelent a 2018 tavasza és 2023 tavasza közötti referenciaidőszak átlagához képest.
Címlapkép forrása: Shutterstock
