MNB: a közmunka hajtja a foglalkoztatást és a külföldön dolgozók

Az MNB friss, szeptemberi inflációs jelentésének további részeiről bővebben:Közmunka + külföldön dolgozók

A nemzetgazdaságban foglalkoztatottak létszáma 2013 második negyedévében 1,4 százalékkal, júliusban 1,7 százalékkal volt több, mint az előző év azonos időszakában. A foglalkoztatottak létszáma a válság előtti szint fölé emelkedett. A nemzetgazdasági foglalkoztatottságot azonban hosszabb ideje elsősorban a közfoglalkoztatás és a bővülő külföldi munkavállalás emeli (a külföldi munkavállalás 2012-ben a foglalkoztatás növekedésének harmadát magyarázta, idén pedig a közfoglalkoztatás és a külföldön dolgozók nélkül számítva visszaesést mutatott volna a statisztika). Eközben a konjunktúra alakulásával szorosabb kapcsolatot mutatóintézményi statisztika szerinti versenyszféra foglalkoztatás továbbra is a válság előtti szint alatt van, bár a második negyedévben a versenyszféra munkakereslete is enyhén emelkedett, írja az MNB friss inflációs jelentésében.

Lecsökkentek a munkaórák

A vállalatok munkakereslete nem csak a foglalkoztatottak számán, hanem a ledolgozott munkaórákon keresztül is alkalmazkodik a konjunktúra változásaihoz. Ennek formája lehet a túlórák eltörlése, részmunkaidős foglalkoztatás, vagy egyes üzemekben a négynapos munkahét bevezetése.

Az átlagosan ledolgozott munkaórák 2012 eleje óta érdemben mérséklődtek. A legalább 60 órában foglalkoztatottak munkaóráinak számában hosszabb ideje csökkenő tendencia figyelhető meg. Ez részben annak köszönhető, hogy a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya huzamosabb ideje emelkedik.

Előrejelzés: visszafogott béremelés, érdemi munkakereslet csak erősebb növekedés mellett

A laza munkapiac lehetővé teszi, hogy a vállalatok a béremelések visszafogásával javítsák jövedelmezőségi helyzetüket, írja az MNB. Azaz a béremelések visszafogottak maradhatnak. Ezt támogatja a huzamosabb ideig (jegybanki inflációs) cél alatt alakuló infláció, hozzájárulhat az alacsony bérdinamika fennmaradásához középtávon is.

Az aktivitási ráta tovább emelkedhet, miután a második negyedévben historikusan magas szintet ért el. Ez elsősorban a korábbi években meghozott, az aktivitás bővülését célzó kormányzati intézkedéseknek tudható be (nyugdíjkorhatár emelése, korkedvezményes nyugdíjazás visszavágása, rokkantnyugdíjak felülvizsgálata, szociális segélyezés szigorítása stb.)

A gazdasági növekedés újraindulása rövidtávon nagyobbrészt a ledolgozott órák ismételt emelkedését eredményezheti, a foglalkoztatottak száma csak a konjunktúra határozottabb erősödésével párhuzamosan növekedhet érezhető mértékben az MNB szerint. A nemzetgazdasági foglalkoztatás alakulásában továbbra is meghatározó szereppel bírhatnak az állami közfoglalkoztatási programok.

Az MNB előrejelzése szerint a nemzetgazdasági foglalkoztatottság idén és jövőre is 0,8%-kal bővülhet, ezen belül a versenyszférában a foglalkoztatottság bővülése nagyon szerény maradhat, 0,2% idén és 0,4% jövőre, azonban az előző, júniusi előrejelzéshez képest nagy változás, hogy már nem számít a stáb a versenyszférában számottevő visszaesésre a foglalkoztatottság terén.

A bővülő munkakínálat és a lassan emelkedő munkakereslet eredőjeként a munkanélküliségi ráta az MNB előrejelzési horizontján 10 százalék körül alakulhat.

A válság óta megemelkedett munkanélküliség továbbra is érdemi bérleszorító hatással bír. Ezzel összhangban a bérdinamika a következő évben is mérsékelt maradhat a versenyszférában.

• Címkék:
• MNB,
• munkaügy,
• makrogazdaság,
• inflációs jelentés