miskolc
Bank

Soha nem látott számok a CSOK-ról: valakik nagyon jól jártak?

Fennállásának négy éve alatt éppen 100 ezer család vette fel a CSOK-ot Magyarországon 318 milliárd forint értékben. A felvett összeg 60 százaléka, 192 milliárd forint mindössze 20 ezer, legalább három gyermeket vállaló családnál összpontosult – tudta meg a Portfolio. A legnagyobb kedvezményezettek jelentős része valószínűleg már eleve rendelkezett három gyermekkel. A CSOK-pénzek közel felét az OTP, ötödét pedig a Takarék Csoport közvetítette eddig.
A CSOK szerepe is kiemelt téma lesz a Portfolio Hitelezés 2020 konferenciáján, érdemes mielőbb regisztrálni a rendezvényre!

Rendszeresen fellángol a vita arról még állami berkekben is,

  • kellően célzott-e a CSOK rendszere demográfiai szempontból,
  • a támogatásnak mekkora szerepe volt a lakásdrágulásban, illetve hogy
  • a támogatás mekkora részét nyelték le az áremelésekkel ingatlanfejlesztők, beszállító cégek.

Bár e szempontok alapján valószínűleg nem a legjobb bizonyítványt kapná a CSOK, jelen cikkünkben ezzel nem kívánunk foglalkozni, csak némi „alapanyagot” biztosítunk e vitákhoz. Úgy hírlik egyelőre, nem nyúl érdemben a kormány a CSOK támogatási rendszeréhez, az idei év második felében várható (a jövő évi költségvetést terhelő) új családvédelmi intézkedések a tavalyihoz hasonlóan (lásd babaváró hitel, autóvásárlási támogatás, falusi CSOK) inkább kiegészítő lépésekről szólhatnak majd.

Lássuk a számokat!

A Magyar Nemzeti Bank által a Portfolio rendelkezésére bocsátott statisztikák azt mutatják, hogy csökkent a CSOK népszerűsége: a 2018-as 27 ezer után tavaly 24 ezer támogatási szerződést kötöttek. 2016 után ez lett a második „leggyengébb” év.

Mivel a támogatási összegek nem változtak az elmúlt négy évben (nem igazították őket pl. az átlagos lakásárakhoz), a darabszám szerinti csökkenés az igénybe vett összegre is kihatott: a 2018-as 84 milliárd után tavaly 80 milliárd forintnyi CSOK-szerződést kötöttek a hitelintézeteknél.

Ha megnézzük milyen célra veszik fel a támogatást, akkor az látható, hogy fokozatosan csökken a használt lakások aránya, de darabszám szerint ezek képviselik a 2016 eleje óta felvett támogatások kétharmadát. Fokozatosan nő az újlakás-vásárlások aránya és stagnál a lakásépítéseké.

A szerződéses összeg alapján fordított az arány: a felvett 318 milliárd forintnyi összegből csak 96 milliárd, vagyis 30% ment használt lakások vásárlására, ezzel szemben a lakásépítések aránya 42%, az újlakás-vásárlásoké 27% volt. Ahogy legelső táblázatunkból is kiderült, ez utóbbi két kategóriában jogosultak a (legalább három gyermeket vállaló) igénybe vevők a maximális, 10 milliós összeg felvételére, „felülteljesítésük” tehát nem véletlen.

Az MNB közlése szerint 2019 végéig azok, akik 3 vagy több gyermek után, új lakás vásárlása vagy építése céljából kötöttek CSOK támogatási szerződést (tehát elvileg jogosultak a 10 millió forintos támogatási ösz-szegre), 20 321 darab szerződést kötöttek 192 milliárd forint értékben. EHHEZ a KÖZEL 20 EZER CSALÁDHOZ KÖTŐDIK TEHÁT A FELVETT CSOK-ÖSSZEGEK 60 SZÁZALÉKA. NEM TUDJUK, HÁNY RENDELKEZETT MÁR ELEVE HÁROM GYERMEKKEL, DE ARÁNYUK JELENTŐS LEHET.

Az új lakást vásárló vagy építő igénybe vevők között magas a legalább három gyermeket vállalók vagy ennyivel rendelkezők aránya. Erre utal, hogy az új lakásokra felvett CSOK átlagösszege 6-8 millió forint környékén alakult az elmúlt három évben. Érdekes módon apad az átlagösszeg, ami arra utal, hogy valamelyest csökken az utóbbi években a három gyermeket vállalók aránya (miközben az új lakások aránya nem csökkent, vagyis nem ez okozza az átlagösszeg csökkenését).

A lakáspiachoz és a lakáshitelezéshez hasonlóan a CSOK is mutat némi szezonalitást, jellemzően az 1. negyedév a leggyengébb, a harmadik vagy a negyedik negyedév pedig a legerősebb (tavaly az év vége volt a legerősebb). A szezonalitást szűri a négy negyedéves gördülő összegre vonatkozó alábbi ábránk, amelyen az is látszik, hogy a CSOK igénybevétele inkább csökkenő, mint növekvő vagy stagnáló trendet mutat.

2016 eleje óta érhető el a bankpiacon a „CSOK-hitelnek” becézett, legfeljebb 3%-os kamatozású kamattámogatott hitel is (a nevezetes 10+10 millió második 10 milliója), amely tavaly ősz óta a háromgyermekesek számára nem 10, hanem 15 millió forint értékben érhető el, és azóta a kétgyermekesek is felvehetik 10 millió forint erejéig. Sőt, idén júliustól a használt lakásokra is kiterjesztették ezt.

Meg is lett a hatása: az addigi 10-20 milliárd után a harmadik negyedévben már 27 milliárd, a negyedikben pedig 38 milliárd forint összegben vették fel a háztartások. A darabszám is jelentősen megugrott: az addigi 2000 körüli negyedéves igénybe vevői szám megközelítette a 4000-et a tavalyi utolsó negyedévben.

A CSOK-hitelek aránya így 16,5 % volt a negyedik negyedévben a teljes lakáshitel-piacon, ami rekordot jelent. A lakáshitelezés és a július eleje óta elérhető babaváró hitel tavalyi teljesítményéről egyébként hétfői cikkünkben írtunk részletesen. A számokból az is kiolvasható, hogy tavaly már a CSOK-igénylések 40%-ához vettek fel CSOK-hitelt is, míg egy évvel korábban ez alig 20% volt.

Érdemes megemlékezni a július óta elérhető falusi CSOK-ról is, bár erről még csak kezdetleges statisztikákkal rendelkezünk. 2019 végéig, vagyis az első félévben

összesen 22,196 milliárd forintnyi falusi CSOK-ra kötöttek szerződést a háztartások, 3956 család igényelte a támogatást. Ez 5,6 millió forintos átlagösszeget jelent. A negyedik negyedév erősebb volt a harmadiknál, közel 70%-ban az év utolsó három hónapjában kötötték meg ezeket a szerződéseket.

Hogy állnak az egyes bankok a CSOK-kal?

A bankokat is megkérdeztük, mekkora összegben kötöttek eddig, illetve 2019-ben CSOK-támogatási szerződést, illetve CSOK-hitelt. Válaszukat alábbi táblázatunk tartalmazza. Kijelenthető, hogy a CSOK-ot eddig csaknem felerészben az OTP folyósította, a Takarék Csoport (korábban részben FHB) részesedése pedig közel egyötöd volt eddig.

csok12

Hogy az egyes bankok hogy állnak a babaváró hitelek kihelyezésével és a falusi CSOK közvetítésével, arról itt írtunk. Fennállásának első fél éve alatt, 2019 végéig 470 milliárd forintnyi babaváró hitelt vettek fel Magyarországon, és közel 50 ezer házaspár írta alá a szerződést. Az összeg 44 százalékát az OTP-nél, további 35 százalékát pedig három banknál, az Ersténél, a K&H-nál és a Takaréknál vették fel.

Ami a falusi CSOK-ot illeti:

  • OTP: korábbi közlésük szerint október elejéig 2600 igénylést fogadtak be 14,5 milliárd forint értékben, december végi adatait azonban nem közölte most a bank.
  • Takarék: november végéig 311 támogatási szerződést kötöttek 1,441 milliárd forint értékben.
  • MKB: december végéig több mint 50 támogatási szerződést kötöttek 300 millió forintot meghaladó értékben.
  • Budapest Bank: december végéig 118 millió forintnyi falusi CSOK támogatási szerződést kötöttek.
  • Erste: a falusi CSOK iránti kereslet továbbra sem jelentős a banknál.

A CIB, a K&H, a Raiffeisen és az UniCredit egyelőre nem vezette be a falusi CSOK-ot a termékkínálatába, ami a fenti számokból is kiolvasható alacsonyabb keresletet jelzi.

A CSOK szerepe is kiemelt téma lesz a Portfolio Hitelezés 2020 konferenciáján, érdemes mielőbb regisztrálni a rendezvényre!

Címlapkép: Getty Images

Falusi CSOK

A Portfolio Csoporthoz tartozó HelloVidék falusi CSOK település keresője: egyedi információk, lakásárak, népszámlálási adatok, gazdasági statisztikák, egyéb mutatók 2486 településről.

orban viktor turk tanacs koronavirus
koronavirus ukrajna
valgyimir putyin
aderjanos
email számítógép shutter
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Hosszú távú befektetés, folyamatos megtakarítás okosan.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
2020. április 21.
A koronavírus és a magyar bankszektor
2020. június 2.
Smart Logistics 2020
2020. június 9.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
2020. június 10.
Hitelezés 2020
budapest bank shutter