Hogyan születik meg egy készpénzmentes gazdaság, és hogy áll most ebben Magyarország?

Készpénzmentes Dánia

Bár a dánok elsők között rögzítették jogszabályban a készpénzhasználat jogát Európában (Magyarország ezt nemrég tette meg), a nem egészen 6 millió fős ország mégis az egyik leginkább készpénzmentes gazdasággá vált az egész világon, így sokat tanulhatunk a példájukból. Május 8-án a Corvinus és a Mastercard közös rendezvényén a dán jegybank szabályozás és policy területért felelős vezetője, Morten Hedegaard tartott izgalmas előadást a közel készpénzmentes ország digitális fizetési infrastruktúrájának fejlődéséről.

Dánia ma a világ leginkább készpénzmentes országai között szerepel azzal, hogy

tíz fizetési tranzakcióból kilenc digitálisan zajlik Dániában.

A következőkben azt mutatjuk be, hogyan jutottak el idáig.

Kártyák és mobilfizetés

A fejlett kártyás fizetési infrastruktúra egyértelműen az egyik fő alapköve a digitális fizetéseknek. 2024-ben a dán bankok által kibocsátott kártyákkal több mint 2,7 milliárd fizetést hajtottak végre, ami fejenként évi 461 tranzakciót vagy heti 9 fizetést jelent.

Ez Dániát a kártyahasználat tekintetében világviszonylatban is az élmezőnybe helyezi.

A kártyás forradalom még mindig zajlik, hiszen a kártyás forgalom 2024-ben közel 831 milliárd dán koronát tett ki, ami 38 százalékos növekedésnek felel meg 2016 óta.

A dán jegybank tanulmánya szerint az országban 2014-ben jelentek meg először az érintésmentes kártyás fizetési megoldások, majd 2017 végétől az olyan digitális pénztárcák, mint az Apple Pay és a Google Pay, illetve a helyi, személyek közötti fizetésekre is használt mobilfizetési app, a MobilePay. Bár kezdetben – ahogy Magyarországon is – nem minden banknál volt mobilfizetési lehetőség, 2019-re minden pénzintézet ügyfelének lehetősége volt már az Apple Pay-jel vagy a Google Pay-jel fizetnie.

A hatás nem maradt el, 2024-re

a fizikai boltokban történő kártyás fizetések mintegy 38 százalékát már mobilos pénztárcákkal bonyolították, annak ellenére, hogy a lakosság kevesebb mint fele tárolta digitálisan fizetési kártyáit.

Az e-kereskedelem is nagyban támogatta a kártyás fizetések terjedését: az online fizetések értéke 2024-ben körülbelül 278 milliárd dán koronára rúgott, ami 2016 óta megduplázódott. A fejlett helyi e-kereskedelemről árulkodik, hogy az online kártyás forgalom 71 százaléka, mintegy 200 milliárd korona dán vállalatoknál keletkezett.

Személyek közötti fizetések

Az instant fizetési rendszerre épülő MobilePay 2013-as bevezetése óta a dánok mobiltelefon segítségével is utalhatnak pénzt egymásnak, ami osztatlan sikert aratott a dánok körében:

2023-ra a dánok 91 százalékának volt MobilePay alkalmazás a telefonján, és a személyek közötti fizetések esetében a mobilfizetések aránya 75 százalékra emelkedett.

A MobilePay a jegybank tanulmánya szerint elsősorban a készpénzes fizetéseket váltotta ki, nem a kártyás fizetéseket "kannibalizálta". A mobilfizetési megoldás a helyi azonnali fizetési rendszerre épül, az elküldött összeg másodperceken belül megérkezik a címzetthez. A megoldás népszerűségét az is növeli, hogy összeköti a felhasználók számlainformációit a telefonszámukkal, így egyszerűen, a címzett telefonszámának vagy nevének megadásával lehet fizetni. 2024-ben Dániában körülbelül 600 millió azonnali fizetést hajtottak végre, ami fejenként évi 100 tranzakciót jelent

A telefonszámra történő mobilos utalás a magyar Azonnali fizetési Rendszerben a 2020-as indulás óta szerepel, ám a mobilbankok mindegyikében elérhető másodlagos azonosítók egyelőre nem terjedtek el széles körben. A szolgáltatás korábban jelent meg a Revolut ügyfeleinek itthon, és bár erről nincs statisztikánk, minden bizonnyal ők dominálják ezt a piacot.

Az idősek is digitálisan fizetnek

Más országból nézve az is furcsa lehet, hogy a digitális fizetési megoldások használata széles körben elterjedt Dániában, mind földrajzi, mind életkori szempontból. 2023-ban a boltokban a 60-69 éves korosztályban is 84 százalékos volt a digitális fizetések aránya, ami csak 10 százalékponttal marad el a 15-29 éves korosztály 94 százalékos arányától.

Hogyan fizet a magyar?

A Corvinus és a Mastercard rendezvénysorozatának második állomásán, június 17-én ismét egy neves külföldi előadó tartott nyitóelőadást: Marta Testagrossa, a brüsszeli Payments Europe magas rangú vezetője a digitális fizetésekkel foglalkozó szervezet Magyarországon is elvégzett kutatásának eredményeiről számolt be.

Kutatásaik szerint a magyar kereskedők forgalmának 40%-át a készpénz teszi ki, ami 7%-kal magasabb az európai kereskedők átlagánál, vagyis mi magyarok jobban ragaszkodunk a bankjegyekhez, mint európai társaink teszik. Ám előrejelzésük szerint

Magyarországon a következő öt évben a készpénzes fizetések aránya várhatóan 23%-ra csökken.

Ez szerintük annak lesz a következménye, hogy a kártyás fizetések, a banki átutalások és a kriptovaluták jobban elterjednek.

A kereskedők kifejezetten nyitottak a digitális fizetésekre:

• 69%-uk gondolja úgy, hogy inkább elektronikus fizetést fogadna el, mint készpénzt,
• 90%-uk egyetért azzal, hogy az elektronikus fizetés kulcsfontosságú a szervezetük számára, ami megfelel az európai átlagnak,
• magyar kereskedők európai társaiknál tájékozottabbak a digitális euró fejlődéséről, 29%-uk nyilatkozott úgy, hogy tájékozott a témában és figyelemmel kíséri azt,
• 53% pedig támogatná a készpénzes fizetés visszautasításának lehetőségét.

Ennek ellenére Magyarországon a kártyaelfogadás aránya alacsonyabb, mint bármely más európai országban:

a kereskedők mindössze 57%-a fogad el betéti kártyát, szemben az európai 79%-os átlaggal, és csak 75%-a fogad el hitelkártyát, szemben az európai 81%-os átlaggal.

Az e-kereskedelemben továbbra is divat az utánvét, a magyar fogyasztók 41%-a az online vásárlásoknál inkább készpénzzel fizet (előre vagy utánvétellel), ami majdnem kétszerese az európai átlagnak.

A kutatás egyik további érdekes eredménye, hogy meglepően magas arányban fogadnának el kriptopénzt a kereskedők a kasszáknál: a megkérdezettek 22%-a tervezi, hogy el fog fogadni kriptopénzt a következő 12 hónapban, ez az arány meghaladja az európai átlagot.

Bár még csak félúton jár a magyar gazdaság, a digitális fejlődés és a hazai pénzügyi innovációk egyértelműen kijelölték az utat egy közel készpénzmentes gazdaság felé. Már csak az a kérdés, mikor érünk célba.

A cikk megjelenését a Mastercard támogatta.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images