Új ökoszisztéma, új válság
Sokan a 2008-as pénzügyi válsághoz kötik a fintech cégek előretörését, hiszen amellett, hogy csökkent az általános bizalom a bankok és a hagyományos pénzügyi termékek iránt, a nehéz időszak lehetőséget kínált a fintecheknek, hogy innovatív és olcsó megoldásokkal válaszoljanak a gazdasági szereplők aktuális problémáira.
A mostani egy más típusú válság, és a fintech szektor is sokat fejlődött az elmúlt években. Rengeteg új szereplő lépett be a piacra, és sokat bővült az elérhető termékek kínálata is. A vágtató infláció, a finanszírozási költségek növekedése és a lassuló gazdaság viszont nem hagyja majd érintetlenül az azóta igencsak robosztussá vált fintech ökoszisztémát sem.
A fintech cégek bevételei erősen függenek a lakossági fogyasztástól, amelyről nem festenek túl biztató képet a legújabb jelentések. A Financial Times október 30-asi jelentése szerint az európai fogyasztók már csökkentik a nagyobb összegű kiadásaikat, és bár a kiadások összesített értéke egyelőre nem csökkent, az már most látszik, hogy az infláció hatására az egyes termékekből már kevesebb fogy.
"A fogyasztók meghúzzák a nadrágszíjat, megőrizve a fűtésre és más szükségletekre félretett jövedelmüket" - mondta Melanie Debono, a Pantheon Macroeconomics vezető európai közgazdásza a Financial Timesnak. Az európai fogyasztók "érzik a vásárlóerőt érintő megszorításokat" - mondta Bert Colijn, az ING közgazdásza. "A fogyasztóknak dönteniük kell, mire költik a pénzt.” A fogyasztói viselkedés változása pedig egyértelműen kijelöli, mely fintechek maradnak majd életben a válság után is.
Csökkenő befektetések
A fintech cégekbe áramló befektetések mértéke is csökkent: a KPMG kutatása szerint a fintech befektetések világszinten a 2021 első félévében elért 111,2 milliárd dollárról és 3372 megkötött üzletről 107,8 milliárd dollárra és 2980 tranzakcióra zuhantak vissza 2022 első félévének végére. A fintech szektorban hasonló folyamatok zajlottak, mint a tágabban vett technológiai szektorban, ahova szintén kevesebb tőke áramlott az említett időszakban. Kiemelendő, hogy a kockázati tőkebefektetések a 2021 első felében mért 66,5 milliárd dollárról 52,6 milliárd dollárra csökkentek 2022 első felében. A tőzsdén sem volt rózsás a helyzet, az elmúlt időszak turbulens folyamatai ugyanis szinte megálljt parancsoltak az IPO-knak, és ez a tendencia várhatóan a jövőben is folytatódik majd.
Mind a kockázati tőkével finanszírozott, mind a tőzsdei cégek esetében érdemes kiemelni a néhány jól ismert vállalatot: a Klarna például 6,7 milliárd dolláros értékelés mellett 800 millió dollárt tudott csak bevonni, ami meredek visszaesés a tavaly júniusi 46 milliárd dolláros csúcsról. A Stripe értékeltsége 35%-kal csökkent 2022 eleje óta, és az egyik tőzsdén jegyzett BNPL-cég, az Affirm részvényei is több mint 80%-kot zuhantak idén. A régi szereplők sem tudták megőrizni a pozícióikat: a PayPal piaci kapitalizációja 2022 novemberére alig több mint 88 milliárd dollárra zsugorodott, szemben a 2021 júliusi 360 milliárd dollárt is meghaladó csúcsértékkel.
A fentieket figyelembe véve, az elemzők úgy gondolják, hogy
2022 MÁSODIK FÉLÉVÉBEN, RÁFORDULVA 2023-RA, A FINTECH BEFEKTETÉSEK SZINTJE VISSZAESIK MAJD AZ ABSZOLÚT REKORDNAK SZÁMÍTÓ 2021-ES SZINT ALÁ.
Amikor lehull a fügefalevél…
A források csökkenése mögött az áll, hogy a befektetők sokkal szigorúbb kritériumok alapján választják ki a finanszírozásra érdemes vállalatokat, kevésbé szórják a pénzt, és elsősorban a nyereséget figyelik. Ez fordulatot jelent a korábbi tendenciákhoz képest, amikor a befektetők még a villámgyors növekedést jutalmazták. A fintechek a viszonylag könnyen megszerzett tőkét agresszív ügyfélakvizíciós kampányokra, marketingre és földrajzi terjeszkedésre fordították. Ki több, ki kevesebb sikerrel.
Az alapmotívum viszont az volt, hogy a bőségesen rendelkezésre álló forrás mellett nem lehetett akkorát bukni, a rossz üzleti döntések következményei csak ritkán bizonyultak végzetesnek.
Számos szakértő vélekedik úgy, hogy a túlzott befektetői optimizmus, a hype, és a túlfűtött piacok olyan „zombivállalatokat” tartottak életben, amelyek termékeinek és szolgáltatásainak valós használati értéke is kétségeket ébreszt.
Amikor a dagály elvonul, tudni fogod, ki úszik meztelenül
- fogalmazott James Allum, a Payoneer fintech európai regionális vezetője.
A winner-takes-it-all stratégia kudarca
A könnyen megszerzett pénzt sokan égették el arra, hogy fenntarthatatlan ügyfélszerzési stratégiát alkalmaztak, amelyhez az inspirációt a szélesebben vett techszektorból merítették, ahol meglehetősen gyakoriak a „winner-takes-it-all” jellegű megközelítések. A fintechek jutalékmentes részvénykereskedéssel, a tranzakciós díjak eltörlésével, alacsony hitel- és magas betéti kamatokkal igyekeztek magukhoz csábítani a felhasználókat.
A stratégia lényege, hogy nem számolva a költségekkel, a cég mindenkit igyekszik lehagyni a növekedésben, majd, amikor már kiszorította a konkurenciát a piacról, megemeli az árakat, és jövedelmezőbb üzleti modellre vált. Ezzel a taktikával az a probléma, hogy a fintechek nem egy új piacon és még csak nem is új szegmensben működnek. Jóllehet, sokan célozzák meg közülük a banki szolgáltatásokból kiszorult ügyfeleket – legyenek azok kkv-k, vagy alulbankolt rétegek– az inkumbens szereplőkkel is fel kell venniük a versenyt. A hagyományos bankok és biztosítók ugyanakkor már régóta jelen vannak a piacon, jelentős tőkével rendelkeznek, és amennyiben a fintech cégek nem teljesítik az ígéreteiket, vagy éppen árat emelnek válsághelyzetben, az ügyfeleket is könnyen magukhoz tudják csábítani.
Beköszöntött a leépítési hullámok időszaka
A pénz szűke természetesen kényszerű és fájdalmas döntésekre sarkallja a cégeket. A techszektor egésze látványosan behúzta a féket a recessziós időszak küszöbén, amely leépítési hullámokat is elindított: ebben az évben, szeptemberig bezárólag körülbelül 41 000 alkalmazottat bocsátottak el technológiai vállalatoktól. A Paypers szerint fintech cégektől 2022 első félévben 4189 munkavállalónak kellett távoznia, amely az összes elbocsátott startup alkalmazott 11,4 százalékának felel meg. Az elbocsátások szinte minden fintech alágazatra jellemzőek voltak a jelzáloghitelezéstől a digitális fizetésekig.
A válság az érettebb vállalatokat is elérte: ezek a cégek már fenntarthatóbb üzleti modell alapján működnek, ám annyiban hasonlítanak sok indulóhoz, hogy rendkívül tőkeintenzívek. A kockázati tőke kiapadásával ez most a leépítésekben is megmutatkozik.
Az ismertebb fintechek közül a legnagyobb visszhangot keltő a leépítés a Klarnához köthető, de a Curve és a Stripe is bocsátottak el alkalmazottakat. Hasonlóan járt el számos kriptotőzsde, és a Robinhood brókerapp is.
Milyen változások várhatók?
Az e-kereskedelemet a bezuhanó kereslet miatt szinte biztos meg fogja tépázni a válság. Ez már most látszik a BNPL-cégek által bejelentett leépítésekből, illetve a tavalyi értékeket jóval alulmúló befektetői értékeltségekből, az ágazatot ráadásul a szigorodó hatósági szabályozások is sújtják.
Ezzel szemben szinte biztos, hogy nőni fog a B2B fintechek szerepe, hiszen a cégek továbbra is jelentős pénzeket mozgatnak majd meg, illetve mindenki igyekszik majd javítani a cash flowján, és behajtani a kintlevőségeit, amelyekhez hatékony eszközökre lesz szükségük. Várhatóan egyre több B2B BNPL cég felemelkedésének lehetünk majd tanúi, és a digitális követeléskezelők szerepe is nő majd.
Nőni fog az összeolvadások és felvásárlások száma, amely egy iparági konszolidációs folyamat keretében már a korábban elkezdődött, de várhatóan, minél több cég kerül majd nehéz helyzetbe, annál több ilyen ügyletet láthatunk majd.
Egyre több partneri megállapodás várható az új és a hagyományos szereplők között is. A bankok közül egyre többen szakítanak a build or buy dilemmával és igyekeznek megállapodások útján szert tenni a náluk jóval rugalmasabb fintech szereplők innovatív ajánlataira. A fintechek API-integrációs lehetőségeinek köszönhetően ezt könnyen meg is tudják valósítani.
A felvásárlások és partneri megállapodások mellett egye hangsúlyosabb szerep jut a beágyazott pénzügyeknek, amelynek lényege, hogy fintech megoldások útján nem pénzügyi vállalatok is kínálnának pénzügyi termékeket – pl. hitel- vagy megtakarításai termékeket – ügyfélútjaikba integrálva. Emellett hagyományos fizetési megoldások beágyazásával súrlódásmentessé tennék az üzleti tranzakcióikat.
Várható, hogy a fintechek „befelé” fordulnak majd, vagyis új ügyfelek szerzése helyett, inkább a régiek megtartása lesz a fő szempont. Ennek megfelelően előtérbe kerül a termékfejlesztés, vagyis egyszerűbb, kényelmesebb, és áramvonalasabb termékek várhatók. A fintechek mindent megtesznek majd, hogy az ügyfeleik náluk maradjanak, és ne a versenytársnál kössenek ki. A fentebb bemutatott ügyfélszerzési stratégiák ugyanis sok pénzt emésztettek fel, ez viszont csak ritkán transzformálódott valódi lojális ügyfelekre. Míg az alkalmazások 35%-os ügyfélmegtartási rátával működnek, a fintech szektor esetében ez csak 16 százalék.
A legtöbb szakértő úgy vélekedik, hogy azok a fintech cégek maradnak majd életben a válság alatt, amelyek képesek mind az üzleti, mind a lakossági szektorban olyan megoldást nyújtani, amellyel az ügyfelek átvészelhetik a recesszió viszontagságait.
A fintech cégeket tehát ugyanaz a gondolkodás és kreatív problémamegoldás tarthatja felszínen, amely a globális pénzügyi válság idején életre hívta őket.
