Sokan temették a sztárszektort, amely egy csavarral épp most bukkant a fejős tehenére

Új szegmens, nagyobb haszon?

A BNPL, vagyis a halasztott fizetéses modell - az egyik legfelkapottabb befektetési terület lett fintech-vonalon az elmúlt években. Felemelkedését elsősorban a világjárvány alatt megugró online vásárlásoknak és a fiatalabb generációkat kiválóan megszólító marketingkampányoknak köszönhette.

Az elmúlt évek vásárlási boomjában egyre népszerűbbé váló, és óriási tőkét felhalmozó BNPL-cégeket az elmúlt hónapokban, nem kis részt a közelgő recesszió rémképe miatt, sorra értékelték le a befektetők. Az egyre növekvő infláció ugyanis nagyban rontja a fogyasztói hangulatot, a kibontakozó válság pedig nagymértékben növeli a nemfizetés kockázatát a BNPL-felhasználóknál. Mindemellett a sorozatos kamatemelések egyre költségesebbé teszik ezeknek a gyors növekedésre berendezkedett cégeknek a finanszírozását.

Elég csak megnézni, hogy a tavalyi év BNPL-sztárjai hogyan szerepelnek le a válság árnyékában. a Klarna tavaly júniusban még 45,6 milliárd dolláros értékeltség mellet vont be tőkét, idén júliusban már csak 6,7 milliárd dollárra értékelték a befektetők a céget, tavalyhoz képest pedig csaknem megnégyszerezte a veszteségét. A rivális Affirm 2022 eleje óta tőzsdei értékének nagyjából kétharmadát veszítette el. A cég nettó vesztesége 159,74 millió dollárra, azaz részvényenként 57 centre nőtt a tavaly december 31-én záruló negyedévben, az egy évvel korábbi 26,61 millió dolláros, azaz részvényenként 38 centes veszteségről.

A kedvezőtlen folyamatok ellenére – amelyek nem kizárt, hogy csak átmeneti korrekciót jeleznek előre – 2022 után már nehéz lesz olyan magánszemélyeknek értékesítő (B2C) e-kereskedelmi oldalt találni, amelynek a fizetési repertoárjában nem szerepel majd valamilyen halasztott vagy részletfizetéses ajánlat.

A BNPL-modell azonban nemcsak a lakossági üzletágban vethető be, hanem a vállalatok közti kereskedelemben és hitelforgalomban is jól alkalmazható.

A fogyasztói szegmens magas nemfizetési kockázata és a válság elmélyülése miatt sok befektető arra a következtetésre jutott, hogy ez a finanszírozási és fizetési modell a vállalati szegmensben futhat be igazán szép karriert. A B2B BNPL modell előnyeit hangoztató fintech guruk és befektetők szerint az üzleti tranzakciók felosztása magasabb haszonnal és kisebb kockázattal jár, mint a fogyasztókat célzó konstrukciók. A növekedési potenciál is nagyobb a vállalati szegmensben: a Statista becslése szerint a globális B2B fizetési piac 125 ezermilliárd dollárt, míg a globális fogyasztói fizetési piac csak 52 ezermilliárd dollárt tesz ki.

A BNPL-hype így most a B2B kereskedelemben készül feltörni - egy olyan területen, amelynek már régóta égető szüksége lenne egy, a fogyasztó fizetések terén már hellyel-közzel lezajlott, fizetési forradalomra. Egy nemrég készült felmérés szerint a legnagyobb B2B piacterek több mint fele már tervezi, vagy be is vezetett egy BNPL-megoldást.

Mi a baj a B2B fizetésekkel?

A B2B fizetési folyamatok a B2C tranzakciókkal összehasonlítva kifejezetten elavultnak tekinthetők. A számlák teljesítéséig eltelt idő jól mutatja a lemaradást: gyakran hónapokba telik, mire a beszállítókat kifizetik. A B2B üzletágban az értékcsere jellemzően hitelezés mellett történik, vagyis a vállalatok szinte mindig „most vásárolnak, és később fizetnek” - 30, 60, 90 vagy akár 120 napos határidővel.

Ennek az az oka, hogy a vállalatoknak megfelelő mennyiségű működőtőkével kell rendelkezniük, és fenn kell tartaniuk a jogot a megvásárolt áruk és szolgáltatások ellenőrzésére, anélkül hogy ez a pénzforgalmukra negatív hatással lenne. Az ugyanis nem kevés költséggel és erőforrás-veszteséggel járna, ha nem megfelelő teljesítés esetén a vásárolt áru ellenértékét vissza kellene utalni.

A kereskedelmi hitelek esetében gyakori, hogy a kockázatot általában a beszállító vállalja, azaz a saját számlájára nyújt hitelt, vagyis amíg a vevő pénzforgalmi helyzete javul, az övé romlik. A beszállító ennek kockázatát általában úgy kezeli, hogy beépíti azt az árakba.

A BNPL tenné helyre

A BNPL-modell úgy hidalná át a problémát, hogy egy fintech beékelődik a két szereplő közti tranzakcióba, teljesíti a kifizetést a beszállító számára, kezelve a kockázatát annak, hogy ilyenkor romlik cég a pénzforgalmi pozíciója. Erre tulajdonképpen egy kereskedelmi hitel is képes lenne, de az általában hosszú átfutási idővel és rengeteg papírmunkával jár, ráadásul a kockázatkezelés is körülményes, hiszen részletesen bele kell látni a vásárló fél működésébe. Napokig vagy akár hetekig is eltarthat, mire a szükséges adatokat összegyűjtik a hitelbírálathoz, amely komolyan leterhelheti a vállalat erőforrásait, veszélyeztetve a normális üzletmenetet.

Könnyen kialakulhat az a helyzet, hogy a kereskedő azért nem tudja biztosítani online a hitelezési lehetőséget, mert a kapacitásai meghaladó mértékű adminisztrációval, és olyan magas kockázattal jár, amelyet egyedül nem tud vállalni.

A B2B Buy Now, Pay Later tehát nem más, mint az értékesítési ponton (POS) kínált rövid távú hitelezés egy formája, csak fogyasztók helyett üzleti vevőknek szánják, akik dönthetnek a költségek felosztásáról vagy a kifizetések késleltetéséről is. Tulajdonképpen egy kereskedelmi hitelről van szó, azzal a komparatív előnnyel, hogy a modell lehetővé teszi a B2B kereskedők számára, hogy a hitelt biztonságosan és gyorsan jóvá tudják írni úgy, hogy rövid időn belül hozzájussanak a vásárlás ellenértékéhez.

A BNPL olyan tranzakciókban teremthet igazán nagy értéket, ahol a kiskereskedői árrés alacsony, és a számlázási ciklusban akár egy nap késedelem is az üzleti költségek drasztikus emelkedéséhez vezethet.

Ki, mit nyer vele?

A BNPL révén a B2B ügyletekben végbemenő fizetések egyre inkább hasonlítanak a fogyasztói tranzakciókhoz, ahol a pénz szinte „szabadon közlekedik”. A B2B Pay-later cégek a kereskedelmi hitel és a számla faktoring, vagy e kettő kombinációja révén tudnak rugalmasabb megoldást kínálni a megszokott 30, 60 vagy 90 napos határidejű fizetési lehetőségeknél. A rugalmasság jóvoltából a vállalatok az alábbi előnyökre tehetnek szert:

• a kockázatot egy harmadik félre ruházzák át, így a vevő és az eladó is több időt fordíthat az alapvető tevékenységére;
• csökkennek a kereskedők költségei és a kereskedelmi árak is,
• hatékonyabbá és megbízhatóbbá válik a fizetés,
• a B2B piacterek jobb konverziós arányt és magasabb rendelési értéket érhetnek el,
• az átlagos vásárlási tétel a vállalati szegmensben általában nagyobb, mint a fogyasztói változat esetében, és ez lehetővé teszi a magasabb díjszabást.

A B2B BNPL nagyobb növekedési potenciállal kecsegtet, gyorsabban el lehet vele érni a profitábilis működést, mint a lakossági szolgáltatás esetében. A vállalatok jellemzően a finanszírozási lehetőségbe épített díjakból (a kereskedőkre terhelik a számlaérték egy bizonyos hányadát) keresnek pénzt, és nem a kamatokból, hiszen a fogyasztói BNPL-hez hasonlóan ezek a konstrukciók is többnyire kamatmentesek.

A modell azonban csak akkor veheti majd át az üzleti hitelkártyák helyét, ha méltányosabb hitelkeretet tud ajánlani, kedvezőbb feltételekkel, illetve, ha a megoldás szinte észrevétlenül illeszkedik a vásárlási folyamatba. Utóbbi nem is annyira egyszerű, hiszen a vállalatok esetében egy megrendeléssel általában több alkalmazott is foglalkozik egyszerre.  

Az automatizálás, a gyors irodai adatok és a gépi tanulással támogatott előrejelzések kihasználásával a beszállítók jobb hitelezési döntéseket hozhatnak. Az API-kon keresztül egyre több adattárházhoz lehet hozzáférni, amelyeket, a fogyasztói BNPL-nél már bevált elemzési eszközökkel lehet hasznosítani. 

Hazai szárnybontogatás: a PastPay

A közép-kelet-európai régióban elsőként Magyarországon indult B2B BNPL szolgáltatás PastPay néven, amely faktoring alapú BNPL-t kínál B2B webshopoknak. A Péntech digitális faktoring szolgáltató alapítói meglátták a lehetőséget a Nyugat-Európában egyre népszerűbb B2B BNPL modellben, és úgy érezték, megéri belépni a piacra, már csak azért is, mert a Péntech-nek köszönhetően már rendelkeztek a faktoring tevékenység támogatására alkalmas kiforrott IT-infrastruktúrával.

Mivel a Péntech-kel ellentétben itt már nem csak egy pénzügyi termék közvetítéséről van szó, hanem finanszírozási tevékenységről is, egy hosszú engedélyezési eljáráson kellett átesniük mire megkapták a pénzügyi szolgáltatói licencet. A PastPay több forrásból, részben saját tőkéből, részben más bankokkal kötött refinanszírozási szerződések útján biztosítja a szükséges likviditást.

Réti Bálint, a PastPay társalapítója lapunknak elmondta, úgy érzi, jelenleg a piac is „alájuk dolgozik”, hiszen egyre valószínűbb a válság, a vállalatok pedig kevésbé hajlandóak azonnal fizetni, ráadásul a fokozódó áruhiány miatt minél előbb készhez akarják kapni a terméket. A PastPay-jel a vevő díjmentesen javíthatja a pénzforgalmát, a webshop pedig - aki többek között bizonyíthatóan növelni tudja az átlagos kosárértéket és a konverziós rátát, valamint csökkentheti a lemorzsolódást - a számlaérték egy bizonyos hányadában fizet a PastPaynek.

A webshop a hatályos faktoring törvények értelmében akkor kerül kifizetésre, amikor megtörtént az érvényes teljesítés. Amennyiben a vevő nem fizet, azért a PastPaynek kell vállalnia felelősséget, a cégnek ugyanis nincs visszkereseti joga. A PastPay-nek éppen ezért különösen oda kell figyelnie a kockázatértékelésre, amelyet egy 120 indikátoros scoring rendszerrel végez. Ennek segítségével meghatározható, hogy mekkora a bedőlés kockázata és mekkora összeget, milyen időtávra szabad jóváírni a vevőnek.

Réti Bálint szerint itthon sokan a készpénzforgalom és az utánvét kiiktatás miatt fordulnak a PastPay-hez, ezzel ugyanis jelentős adminisztrációs tehertől szabadulnak meg. A PastPay a kártyás fizetés és az átutalás alternatívája is kíván lenni, előbbinél olcsóbb, utóbbinál rugalmasabb megoldást kínálva.

A PastPay további előnye a hagyományos faktoring termékekhez képest, hogy kisebb értékű számlákat is lehet vele finanszírozni, olyanokat, amelyeket hagyományos banki eljárás során a túlzott adminisztrációs igény miatt valószínűleg visszautasítanának.

A PastPay a fizikai vásárlásokat is igyekszik elérni a megoldásával. Mivel sok cég rendel telefonon vagy személyesen nagykereskedésben, a PastPay létrehozott egy portált, amelyen keresztül a boltban tableten keresztül is igénybe lehet venni a BNPL-t. A szolgáltatás olyan régi weblapoknál is alkalmazható, ahol az API kapcsolat nem lehetséges.

Címlapkép forrása: Getty Images

Portfolio Future of Finance 2022

Erről a témáról is szó lesz a Portfolio október 18-ai Future Finance konferenciáján. Regisztráció itt!

Információ és jelentkezés