Megtudtuk, melyek a legjobb pénztárak - Itt a lista!

Ide kattintva elérheti a részletes adatokat bemutató aloldalt.

Hasonló témákról is szó esik az október 30-i Portfolio.hu Öngondoskodás 2013 Konferencián. Regisztráljon Ön is a rendezvényre!

A fellendülésből egyedül a pénztárak maradtak ki

A kötelező nyugdíjpénztári rendszer lassú haláltusáját látva azt mondhatjuk, hogy az öngondoskodás egyik fő bástyájának az önkéntes nyugdíjpénztárak maradtak meg. Sajnálatos módon viszont azt lehet látni, hogy a taglétszám folyamatosan csökken, a június végi statisztikák szerint mindössze 1,2 millió tag található a szektorban. A kezelt vagyon a mögöttes befektetési teljesítmények és a befizetések hatására azért növekedni tudott a válság után is, jelenleg a tagok számláján piaci értéken közel 940 milliárd forintos vagyon van.

A 2007 végi helyzethez viszonyítva a taglétszám közel 200 ezerrel csökkent, viszont ennél is sokkal inkább figyelmeztető jel, hogy az utóbbi két évben nem tudott megerősödni a szektor, pedig a megtakarítási piacon igazi fellendülésre került sor. A jegybanki alapkamat meredek csökkenésével összhangban a lakosság elmozdult az értékpapírok irányába, először a lakossági állampapírok lettek népszerűek, majd ezt követte 2013 elejétől a befektetési jegy-értékesítések felfutása. Utóbbi szektorban egyéves összességében akkora tőkebeáramlás érkezett, mint amekkora vagyon jelenleg van az önkéntes pénztárakban.

A negatív tendencia azért is szembetűnő, mert láthatóan a lakosság az alacsony betéti kamatkörnyezetben már hajlandó a befektetési horizontját növelni, az évközi adóváltozások miatt például júliusban rekord mértékben nyitottak tartós befektetési számlát az ügyfelek. Azonban mivel ezekről az összegekről adókedvezménytől függően "csak" 3 vagy 5 éves időtávon kell lemondani, a lakosság körében nem népszerűek az olyan megtakarítási formák, amelyek kifejezetten nyugdíjcélú megtakarítások felhalmozására lennének alkalmasak. És ezen láthatóan nem javít a nyugdíjpénztári befizetéseken elérhető jelentős adókedvezmény sem.

Egyelőre nem látszik kiút a gödörből, a rendszer bázisát még most is a munkáltatók adják, akik a sorozatosan változó jogszabályi környezet ellenére felajánlják az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulást a munkavállalóik számára a cafetéria rendszeren belül. Viszont a nyugdíjpénztári hozzájárulásoknak a cafetéria rendszerbe való beemelése önmagában jelentősen csökkentette a tényleges munkáltatói befizetéseket, hiszen a munkavállalók jelentős része nem a nyugdíjpénztári befizetéseket választja. Bár a statisztikák azt mutatják, hogy a tagok aktivitása, azaz a saját befizetések aránya nőtt, azonban a megtakarítási piacon látott tendencia alapján ez még mindig igencsak vérszegény. Többek között a probléma ott lehet, hogy nehéz a szektort igazán átlátni, és a pénztárakról jó összehasonlítást találni. A Portfolio.hu ez ellen próbált tenni, amikor egy külön aloldalt hozott létre májusban az önkéntes pénztárak összehasonlítására. Az elemzések hátterét Matits Ágnes nyugdíjszakértő biztosította. Az utóbbi hónapokban beérkezett információk alapján apróbb változások történtek, amelyet a következőkben bemutatunk.

Drámai eltérés nem volt az értékelésben

Az önkéntes pénztárakat akkor lehet igazán jól értékelni, ha több ismérv alapján mondunk véleményt, persze az eredmények ilyenkor is érzékenyek az elemzési a módszertanra. Viszont mivel jelenleg a piacon nem érhető el hasonló komplex elemzés, kimondhatjuk, hogy egy egyedülálló értékelést sikerült letenni az asztalra, amely a költségszintek, a tartalékolás, a vagyonkezelési hatékonyság és a hozamteljesítmények alapján képes a pénztárakat csoportosítani. A májusi helyzethez képest több változás is történt az értékelésben, a komplex értékelési rendszer alapjai azonban megmaradtak. (Az alkalmazott módszertan tartalmi sajátosságainak leírása az aloldalon letölthető)

A májusi összesítéshez képest mind a négy területen (költség, tartalékolás, vagyonkezelés, hozamteljesítmény) történtek változások. Az első két ismérvnél azért lehettek nagyobb eltérések is, mert időközben elérhetők lettek a 2012 évi mérlegek és eredménykimutatások, míg a hónapokkal ezelőtti összesítés a 2011-es adatokra épült. Az előző értékeléskor már elérhetőek voltak 2012 végéig a hozamadatok, ilyen formában a vagyonkezelésben és a hozamteljesítményben nem kellett volna eltérésnek lennie. Viszont az idő előrehaladtával a pontosabb értékelés miatt némileg módosultak a mutatók és az értékelések is, amelyek így a végeredményeket is befolyásolták.

A táblázat jó összefoglalását adja, hogy az egyes kategóriákban a pénztárak teljesítménye milyen volt. Jól láthatóan a szektorátlag 62,3% volt, vagyis a pénztárak a 9 mutató alapján elérhető maximális 45 pontból átlagosan 28 pontot szereztek. Az egyes pénztárak között nagy volt a szóródás, hasonlóan a májusi összesítéshez, mert az 51 pénztár közül 10 volt csak átlagosnál jobb, 26 átlagos volt, míg 15 átlag alatti. A két szélső érték 40% és 80% volt, vagyis egyáltalán nem volt mindegy, hogy melyik pénztárnál voltunk tagok. A korábbi értékeléshez képest az egyes pénztárak értékelése is megváltozott, a gyűjtésünk alapján 21 pénztárnál nem volt érezhető eltérés, 16 esetben javult az értékelés, míg 14 esetben romlott.

Mivel az 51 pénztár egyedi értékelését a Portfolio.hu aloldalán keresztül el lehet érni, ezúttal csak az összesített végeredményeket mutatjuk be. Az alábbi táblázat a legjobb és leggyengébb hatásfokúnak bizonyult pénztárakat mutatja be. Az 51 pénztárat a 2012-es összteljesítmény alapján csökkenő sorrendbe rendeztük, és ezek alapján kiválaszthatóvá váltak a legjobb és a leggyengébb értékelést kapó pénztárak. Az előző eredményekkel összhangban most is igaz, hogy a legnagyobb tagsággal rendelkező pénztárak közül csak egy (MKB) tudott bejutni a legjobb teljesítményű, azaz 70 százalék feletti teljesítményű pénztárak közé, miközben több nagyobb pénzintézeti pénztár (AXA, Erste, Generali) csak a lista végére került fel, azaz az 55 százalék alatti teljesítményű pénztárak közé. A legjobbak között a legtöbb pénztár munkáltatói hátterű volt és közepes taglétszámmal rendelkezett, a leggyengébb pénztárak között azonban sok pénzintézeti és egyéb hátterű pénztárat találtunk.

Mindent egybevéve kijelenthető, hogy a pénztár mérete és az átlagos teljesítmények nem tekinthetők függetlennek, ugyanakkor nem mutatható ki a nagy pénztárak előnye, ahogyan az a méretgazdaságosság elvéből kiindulva várható lenne. A legjobb átlagos teljesítmény a közepes méretű, s ezen belül is az egyéb hátterű, azaz tényleges piaci versenynek kitett pénztárak csoportjában mutatható ki. S bár a kis pénztárak átlagos teljesítménye a legalacsonyabb, de a különbségek azért nem teszik megkérdőjelezhetővé létjogosultságukat.

A pontosabb összehasonlítás kedvéért érdemes az egyes pénztárak fontosabb adatait tartalmazó aloldalt is megnézni, amely segítséget adhat új pénztár választáshoz, vagy éppen pénztárak közötti váltáshoz. A teljesítményértékelés egyik legfontosabb mondanivalója, hogy jelentős különbségek lehetnek pénztár és pénztár között, hosszú távon tervezve korántsem mindegy, hogy egy átlagosnál jobb vagy éppen egy átlagosnál rosszabb pénztár tagjai vagyunk. Fontos tudni, hogy a befektetési teljesítmények nagyon sokat számítanak majd a végső összesítéskor, azonban más aspektusból is érdemes a pénztárakat szemügyre venni.

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ

• Címkék:
• öngondoskodás,
• nyugdíjpénztár,
• matits ágnes